Április végén lesz döntés a devizahiteles szerződésekről

Fotó: Az Európai Unió Bírósága

-

Több mint egy év után, április végén hirdeti ki döntését az Európai Bíróság a Kúriának a devizahiteles pereket érintő kérdéseiről. A Kúria addig a konkrét ügyben nem dönt, és a pereket érintő további jogegységi határozataival is megvárja az Európai Bíróságot. És mindezek után majd még a kormánynak is lépnie kell.


Április 30-án hirdeti ki az Európai Bíróság (EB) jogértelmezési határozatát, amire a magyar Kúria kérte még 2013 januárjában – közölte a VS.hu-val a bíróság sajtóosztálya. Az EB nem konkrét ügyben dönt: a magyar Kúria előzetes döntéshozatali kérelmet terjesztett elé, vagyis egy uniós jogi kérdés értelmezésére kérte fel az EB-t. Ez azt jelenti, hogy az EB határozata sem konkrét esetet, sem általában a devizahitelpereket nem dönti el, megalapozhatja viszont a Kúria konkrét ítéletét, a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos és a bíróságokra kötelező jogegységi határozatát, és a kormány devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogszabály alkotását.

Nem kapkodják el – Megyei Bíróság, Kúria, Európai Bíróság

Az EB elé került kérdések eredetileg egy konkrét ügyben merültek fel. Kásler Árpád – az áprilisi választáson országos listával is induló Haza Nem Eladó Mozgalom alapítója és elnöke - és felesége saját devizahitel-szerződése ügyében első és másodfokon is, vagyis jogerősen pert nyert az OTP Bank ellen. Ez még 2011-ben  és 2012-ben – két és fél éves tárgyalás után – történt. Az OTP a Kúria elé vitte az ügyet, a Kúria pedig tavaly januárban az EB-hez fordult jogértelmezésért. Bár kérte, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az ügyet, ezt azonban az Európai Bíróság tavaly áprilisban visszautasította. Közben a Kúrián született decemberben egy részleges jogegységi határozat devizahitel-kérdésekről, ami kimondta, hogy a devizahitelek jogszerűek és érvényesek, de az egyes szerződéseknél felmerülhetnek olyan körülmények, például egyes kikötések tisztességtelensége, amelyek miatt mégiscsak érvénytelen lesz a szerződés.

A további jogegységi döntésekkel a Kúria az Eb-re vár

A kormány gyakorlatilag szintén az EB-re vár, mert a Kúria jogegységi döntésére lenne szüksége ahhoz, hogy esetleges jogalkotással pontosan hogyan szóljon bele a devizahitel-szerződésekbe - különösen, hogy időközben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ennek nincs elvi akadálya. Az EB április végi döntéséig azonban a Kúria a konkrét ügyben sem dönt, ami például azt is jelenti, hogy noha az OTP elvesztette a pert, ennek ellenére továbbra is elárvereztetné Kásler Árpádék házát.

Ezt kérdezte a Kúria

A Kúria azt kérdezte az EB-től, hogy vizsgálható-e a tisztességtelenség szempontjából a devizahiteleknél az árfolyamrés, vagyis az, amikor az eladási és a vételi árfolyamok közül a bank mindig a fogyasztókra hátrányosabbat alkalmazza; például hitelfelvételkor a vételit, törlesztéskor pedig az eladásit. A Kúria másik kérdése arra vonatkozott, hogy ha megalapozhat tisztességtelenséget a nem megfelelő tájékoztatás, akkor mi a nem megfelelő – vagyis elég-e, ha a tájékoztatás csak nyelvtani szempontból egyértelmű, vagy biztosítani kell azt is, hogy a hitelfelvevő pontosan megértse az összefüggéseket. Végül a harmadik kérdés úgy szólt, hogy ha tisztességtelenség miatt a szerződés egyes pontjai érvénytelenek, akkor mi a teendő; vagyis ez esetben megszüntethető-e az adós javára a teljes szerződés.

Így is dönthet az EB – a Kúriára bízza

A Európai Bíróság február 12-én hozta nyilvánosságra Nils Wahl főtanácsnok indítványát, ami azt tartalmazza, hogy ha a Kúria a tisztességtelenség szempontjából vizsgálja a fenti kérdéseket – árfolyamrés és tájékoztatás – akkor az nem ütközik uniós jogba. Az indítványban az is szerepel, hogy ha a szerződés egyes pontjai érvénytelennek bizonyulnak, akkor a hatályos magyar jogszabályokkal összhangban lévő szerződésmódosításra van szükség. Az EB tehát lényegében a Kúriára bízná a döntést. A feltételes mód azért került a mondatba, mert a végső határozat teljes egészében megfelelhet az indítványnak, de részben vagy egészben el is térhet tőle; mindháromra akad példa az EB gyakorlatában.