Április 6-án lesznek a választások

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt / Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A köztársasági elnök kiírta az időpontot.


Ez a lehetséges legelső időpont, amelyre a jogszabály lehetőséget ad. Közleményében az államfő az időpont meghatározásának jogszabályi feltételei mellett arra is kitér, hogy az utóbbi három országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai minden egyes alkalommal április első felében juttathatták kifejezésre akaratukat. Amikor a 2014-es választások kiírásáról döntött - amint fogalmazott - e hagyomány tisztelete mellett négy szempont vezérelte.
Egyrészt Magyarország polgárainak jogos elvárása, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra.Másrészt Áder János szerint Magyarország érdeke, hogy az új Országgyűlés mielőbb megalakulhasson, és az új kormány mielőbb munkához láthasson. Az is szempont volt, hogy az ország minél hamarabb élhessen az új uniós forrásokkal. Végül pedig az a szempont vezérelte az államfőt, hogy a húsvéti ünnepek lehetőleg már békés és nyugodt keretek között telhessenek, kampányolás nélkül. Azt, hogy a rajt előtt hogy állnak a pártok, itt nézheti meg.


Több kormánypárti képviselő április 6-ai választást emlegetett

„Április 6-án meglátjuk, hogy ki mit mondott, és ki mit gondol” - reagált egy felszólalásra a parlamentben még október közepén a kereszténydemokrata Seszták Miklós. Az ellenzék felhördült azon, hogy a képviselő ezt honnan tudja. Seszták később azt mondta, csak vélelmezte az időpontot. Egy hónappal később a fideszes Németh Szilárd is azt mondta, az április 6-ai országgyűlési választáson indul, nem a polgármesteri posztért. Hónapokkal ezelőtt viszont Gulyás Gergely fideszes politikus közölte, többen szeretnék a Fideszben, ha az országgyűlési és az európai parlamenti választás egy időben (májusban) lenne, de erről a köztársasági elnök dönt. Mesterházy Attila MSZP elnök nyílt levelet is írt az államfőnek, mert a kormánypárti nyilatkozatokból arra következtetett, ők már ismerik a választás időpontját. Áder János november 21-én azt írta, még nem tudja, mikorra tűzi ki a választás időpontját. Akkor megnéztük, Áder János milyen időpontok közül választhat. A legkorábbi az április 6-a, a legkésőbbi a május 25-e.

Február 15-én indul a kampány

Kampányolni hivatalosan csak kampányidőszakban lehet, összesen 50 napig. Ez persze nem sokat jelent: ellenzéki és kormánypárti politikusok is járják az országot, a kormány a legkülönbözőbb módokon hirdeti sikereit.

Újdonság, hogy idén már a választás hétvégéjén sem lesz csönd. Bizonyos megkötésekkel végig lehet buzdítani, sőt, adott esetben szállítani is a választókat. Jönnek a plakátok, politikai hirdetések és reklámok, választási gyűlések és a személyes megkeresés. Kopogtatócédula helyett most aláírást kell gyűjteniük a jelölt-jelölteknek – az induláshoz legalább 500-at. Egy választó több jelöltet is ajánlhat.

Ha valaki legalább a kampányanyagokat szeretné megúszni, megtilthatja adatai kiadását például azzal a levéllel, amit év elején kapott a Nemzeti Választási Irodától. A pártok arra számítanak, minden eddiginél durvább lesz a mostani kampány. Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus a Magyar Narancsnak azt mondta, az ellenzék negatív kampánnyal nyerhet. Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila szerint nem készülnek erre, kritikára viszont igen.

A pártoknak kezdődik az adminisztráció is

A törvény szerint a választás kitűzése után jelenthetik be a Nemzeti Választási Bizottságnál azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát akar állítani. A jelöltek február 17-e és március 3-a között gyűjthetik az aláírást. Ha elég összegyűlt, és a törvényi feltételek is teljesültek, a jelöltet nyilvántartásba veszik. A jelöltek számától függ az, lesz-e országos listája egy pártnak. Ahhoz ugyanis  legalább kilenc megyében és a fővárosban kell minimum 27 jelöltet állítania. Ez nemcsak a szavazatok, hanem a megszerezhető állami kampánytámogatás miatt is fontos. Civil szervezetek épp azért aggódnak, hogy kamupártok, baráti társaságok is indulnak a választáson, komoly állami pénzekből. Az egyéni jelölt után járó támogatást vissza kell ugyan fizetni, ha nem szerezte meg a szavazatok két százalékát, a pártoknál azonban nincs ilyen küszöb.

Új szabályok

A mostani választás egy fordulós lesz, 199 képviselőt lehet megválasztani. 106 egyéni körzet van, ehhez át kellett rajzolni a korábbi határokat. A Bajnai Gordonhoz köthető Haza és Haladás alapítvány korábbi elemzése szerint ezt sikerült úgy megtenni, hogy az a Fidesznek kedvezzen.

Máshogy osztják a mandátumot is – a választókörzetben az nyer, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A korábbiaktól eltérően érvényességi küszöb sincs – tehát bármilyen kevesen mentek is el szavazni, mindenképp hirdetnek győztest. A nemzetiségek kevesebb szavazattal is mandátumhoz juthatnak, amelyiknek ez nem sikerül, küldhet szószólót az Országgyűlésbe.

A határon túl élő magyar állampolgárok is szavazhatnak a választáson, akkor is, ha nincs állandó magyarországi lakcímük. Nekik regisztrálniuk kell, a Nemzeti Választási Iroda legfrissebb adatai szerint eddig több mint 112 ezren jelezték, hogy szavaznának. Ők levélben szavazhatnak, azoknak a magyar állampolgároknak viszont, akik külföldön dolgoznak, személyesen kell megjelenniük a konzulátuson, vagy ott, ahol kijelölik a szavazóhelyiséget. Bár ez régen is így volt, a különbségtétel miatt a Társaság a Szabadságjogokért az Alkotmánybírósághoz fordult.

A nemzetiségekhez tartozók is regisztrálhatnak, akkor, ha a nemzetiségi listára akarnak voksolni. Így viszont a pártlistára nem szavazhatnak. A Magyarországi Cigány Párt után a listát egyébként összeállító Országos Roma Önkormányzat is azt mondta, ne regisztráljanak. Előbbi azzal érvelt, így például a romák nem befolyásolhatnák, ki alakít kormányt. Az Országos Roma Önkormányzat érveit egyelőre nem ismerni.

A Társaság a Szabadságjogokért a regisztráció szabályait aggályosnak tartotta, azt mondták, azzal vissza lehet élni, a választó pedig adott esetben csak a szavazókörben szembesül azzal, nem szavazhat pártlistára, mert valaki tudtán kívül regisztrálta. A Nemzeti Választási Iroda kérésére ezután a közigazgatási és igazságügyi miniszter változtatott a szabályokon. Így a nyilvántartásba vételről az érintett lakcímére is küldenek értesítést, nem csak a megadott címre.


Három választás lesz idén

Az országgyűlési választás után nem sokkal Európai Parlamenti képviselőket is kell választani május 25-én. Októberben pedig önkormányzati választás lesz. Most utoljára van együtt automatikusan az országgyűlési és az önkormányzati választás, utóbbin ugyanis már öt évre kell a városvezetőket megválasztani. A politikusoknak pedig választaniuk kell a település és a Parlament között, az álláshalmozásnak vége.