Állami cégeknél nehézkes a béremelés

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Az állam a magáncégektől elvárja a minimálbér 15 százalékos emelését, saját maga azonban nem biztos, hogy végrehajtja.


Miközben a versenyszférában dinamikus béremelést vár el a kormány, egyre több jel utal arra, hogy az állami hátterű cégeknél nincs meg a szándék, vagy nem biztosított a forrás a növekvő jövedelmek kifizetésére – a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy az állami résztulajdonban lévő Mol Nyrt. ma tárgyal a szakszervezetek képviselőjével a tervezett béremelésről, de első ajánlata köszönőviszonyban sincs a kormány nagy béremelésének üzenetével. Információink szerint a mintegy 26 ezer főt foglalkoztató olaj- és gázipari nagyvállalat két év alatt mindössze 9 százalékos béremelési ajánlatot tett, amit a 2017–2018-as kollektív szerződés szerint két lépésben vinne véghez.

Az érdekképviselet szerint az állami résztulajdonban álló cég ajánlata általános bérfeszültséghez vezetne, ami csak akkor kerülhető el, ha a kormány által jóváhagyott mértékben nemcsak a minimálbérért, illetve a garantált bérminimumért dolgozók jövedelme növekszik, hanem a többi fizetési osztályba sorolt dolgozó is nominális értéken ugyanennyivel többet vihet haza havonta.

A molos szakszervezetek szerint ha ez nem történik meg, akkor előállhat az a képtelen helyzet, hogy például egy 30 éve a vállalatnál dolgozó gépkezelő ugyanúgy havi bruttó 180-200 ezer forintot kap, mint amennyiért egy kellő tapasztalat és tudás híján lévő fiatal szakmunkást fel tudnak venni. Mint ismert, a kormány nemrég arról döntött, hogy a minimálbér jövőre 15, két év múlva nyolc százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25, illetve 12 százalékkal fog emelkedni. Eközben a munkaadói járulékok 2017-ben öt, egy évvel később pedig további két százalékkal csökkennek. Úgy tudjuk, a szakszervezetek szerint a legfőbb, akár a Molon is túlnyúló, nemzetgazdasági szintű probléma az, hogy a kormány nehezen várhatja el a béremelést a Magyarországon jelen lévő multinacionális vállalatoktól, ha ezen a téren az állami hátterű vagy részben állami tulajdonban lévő vállalatok sem mutatnak példát.

A lap birtokába jutott kollektívszerződés-tervezet az évi 15, illetve 25 százalékos emeléshez képest meglehetősen szerény, 4,5 százalékos emelést is jelentősen árnyalja. Eszerint ugyanis jövőre 2,5 százalék lenne a Molnál az általános béremelés az egyéni teljesítmény figyelembevételével, további két százalék pedig a béremelési keret, amely bérfelzárkóztatásra, valamint a kulcsfontosságú munkavállalók megtartására használható fel. A 2018-ra előirányzott számok fordítottak: kétszázalékos lenne az általános béremelés és 2,5 százalékos a béremelési keret. Értesüléseink szerint a két év alatt kínált kilencszázalékos emelés miatt neheztelnek egyedül az olajipari vállalat dolgozói, az például nem ütközne ellenállásba, hogy 2017-ben és 2018-ban kétszer 1,5, így összesen három százalékkal, 23 százalékra növelné a társaság a műszakpótlékot, az ötszázalékos üzemi juttatást pedig beépítené a bérbe. Értesüléseink szerint a munkavállalók választhatnak, hogy a karácsonyi jutalmat a novemberi bérrel együtt kapják, vagy az alapbérbe építve havi részletekben előre, a munkába járás költségtérítése pedig a jelenlegi kilencről 15 forintra emelkedhet kilométerenként.

Ezek a kiegészítő elemek mind-mind kedvezők, de a fő kérdés az alapbér, annak emelése pedig ebben a formában nem felel meg a kormányzati bérpolitikának. Pedig a Mol Nyrt.-nek elvileg lenne miből jobban megbecsülnie a munkavállalókat, elvégre közel 165 milliárd forintos tiszta EBITDA-t, azaz kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt ért el az idei év harmadik negyedében, miközben a részvényesekre jutó adózott eredmény 68,8 milliárd forint volt. A Mol két év alatt kínált kilencszázalékos béremeléséhez képest nagyságrendi különbség mutatkozik a Volánnál. Legalábbis a hét regionális Volán-társaság munkavállalóit képviselő egyik érdekképviselet jövőre 25, 2018-ra pedig 20 százalékos emelést szeretne elérni 18 ezer dolgozó számára. Korábban a MÁV-nál és a nagyobb városok közlekedési társaságainál szintén a minimálbér-emeléshez igazodó béremelést céloztak meg a szakszervezetek.