Államadósság: Orbán nemigen teljesít jobban Bajnainál

Fotó: MTI/Kovács Attila / MTI/Kovács Attila

-

Bitang sok hitelt vettünk fel az első negyedévben, ezért GDP-arányos államadósság durván megemelkedett, 84,6 százalékon állt március végén.


Ennél jobban egyetlen egyszer, a 2010-es kormányváltáskor voltunk eladósodva. Tehát nem tűnik tarthatónak az Orbán Viktor miniszterelnök által legutóbb múlt pénteken hangoztatott kijelentés, miszerint az ország adóssága csökkenő pályán van. Akkor sem beszélhetünk az adósság apadásáról, ha figyelembe vesszük, hogy az állam az elmúlt években sok-sok pénzt költött cégvásárlásra – és nem mellesleg sok pénzt einstandolt a magánnyugdíjpénztáraktól. (Erről tanúskodik a nettó adósság alakulása).   államháztartás_maastrichti_adóssága

A helyzet nem rossz

Durvának tűnik tavaly decemberhez képest az eladósodottság növekedése, a helyzet azonban nem olyan rossz. Az év végére ugyanis csak adminisztratív eszközökkel és a tartalékok durva leépítésével csökkentették 80 százalék alá a GDP-arányos államadósságot – kimondva, kimondatlanul ennek célja az adatok kozmetikázása volt a választásokra. (A jelenlegi kormány azért tanult egyet s mást szocialista elődje által alkalmazott trükkök százaiból). Az első negyedévben viszont, egyebek között az alacsony jegybanki kamatnak köszönhetően, Magyarországon nagyon olcsón tudott hitelt felvenni – a kormány élt is ezzel a lehetőséggel bátran. 1450 milliárd forinttal többet kértünk kölcsön, mint amennyit visszafizettünk – ilyenre az elmúlt négy évben nem nagyon volt példa. Ennek következtében az állami pénztartalékok látványosan megemelkedtek: a tavaly év végi 752 milliárdhoz képest március végén már 1787 milliárd forint volt a kincstárban. A gyors ütemű állampapír-kibocsátás mellett a forintgyengülés is növelte az eladósodottságot: az ország devizahiteleinek forintban számolt értéke 350 milliárddal volt több, mint december végén. Az állami pénztartalékok olyan szépen felhíztak, ha akarná, a kormánynak szinte már nem is kellene idén többet kölcsön kérnie. A félretett pénzből – figyelembe véve, hogy a válság végéhez közeledve kevesebb tartalék is elég – 4-5 százalékponttal csökkenthetné az adósságszintet, ám a tavaly decemberi GDP-arányosan 80 százalék alatti tartomány eléréséhez így is kisebb csodára lenne szükség. Vagy olyan brutális GDP-növekedésre, amire még a kormány sem számít.