Állam anyácska lányával fogócskáznak a politikusok - Titanic

-

Maya Vitkova elsőfilmes rendező a bolgár állam hányattatott történetébe ágyazva festői szépségű filmben mutatja be az anya-lánya viszony feloldhatatlan nehézségét. A Viktoriát választották a 2014-es Titanic fesztivál legjobb filmjévé.


Kóla, néhány nyugati magazin és egy Szabadság-szobros öngyújtó. A Borjanának (Irmena Chichikova) ezek a tárgyak jelképezik a szabadságot, amire mindennél jobban vágyik. Mindegyik őrületesen távol áll az életétől a szocialista Bulgáriában. Egyszobás lakáson osztozik makacs férjével és párthű, néma anyjával, könyvtárosként dolgozik, belesüppedve az össznemzeti kilátástalanságba. Borjana csak egy dolgot akar elkerülni, hogy még gyereket is kelljen szülnie teszetosza orvos férjének, Ivannak (Dimo Dimov). A rituális hüvelyzuhanyzás és egyéb sámánisztikus szabadságtáncok sem akadályozzák meg, hogy megfoganjon a film címét is adó Viktoria (Daria és Kalina Vitkova). A varázslat inkább visszafelé sül el, mert a köldök és köldökzsinór nélkül születő Viktoria magára vonja a párt legfelsőbb köreinek figyelmét. Todor Zsivkov pártfőtitkár a kommunizmus jövőjét látja a már embriókorban önfenntartó csecsemőben, így az Évtized Gyermeke cím mellé vörös Zastavát, tágasabb lakást és lehallgatott telefonvonalakat ajándékoz a szerencsés párnak. Borjana nem adja fel ilyen könnyen, így Ivan jobb belátása ellenére nekivágnak a Velencén át tervezett disszidálásnak. A próbálkozás 1 percnyi filmidővel később fullad kudarcba, a csecsemőt és szüleit rosszalló rendőrök penderítik vissza a panellakásba. Borjana nem menekülhet: gyűlölt anyja, Dima (Mariana Krumova)  és szeretetlen férje mellé a szocializmus gyermekét is nevelnie kell, amitől nemcsak lelke, de tejet nem adó teste is irtózik.



Tíz évet ugrunk 1989-be, Viktoria kilencedik születésnapjára. Az orrhangú kis káder addigra átveszi uralmat nemcsak családja és iskolatársai felett, de a gyengéd keresztapai érzelmeket tápláló Zsivkov támogatásával – akihez közvetlen elnöki telefonvonal kapcsolja – párthívek tömegei felett is. Kilencedik születésnapját állami rendezvénnyel ünneplik, ahol meglett államférfiak kénytelenek fogócskázni az elkényeztetett kislánnyal. A kommunizmus bukásával az álom megszakad. Viktoria hamar családja belső drámáinak, köldöktelenségének és a serdülőkor egyéb kínzó kérdéseinek hétköznapjaiba süllyed alá. A történet harmadik felvonása Viktoria útkeresésére helyezi át a hangsúlyt, miközben a családja és az állam is széthullik.  



A film összességében 2,5 óra hosszú, alig rövidebb, mint egy Budapest–Pécs vonatút, még sincs mehetnékünk a végére. Erről Vitkova biztos kezű történetvezetése mellett Krum Rodriguez és a látványért felelős csapat néha egészen éteri képei és minden zörrenésében tökéletes zajvilága gondoskodnak. A végeredmény még legrosszabb pillanataiban is üdítően letisztult, néhol viszont az embernek az az érzése, valaki újra összerántotta Tarkovszkij Tükrének stábját egy kis örömfilmezésre. A színészi játék a fiatal Viktoriát alakító Daria Vitkova esetében hagy csak mélyebb benyomást a nézőben, de mindenki erőlködés nélkül hozza, amit karaktere enged. Az, amit a film enged, a Viktoria kulcsa: a történetet borzasztóan kényelmes végignézni. A groteszk humor, a fantasztikum, a nyers realizmus, de még a családi dráma sem merészkedik tovább a biztonsági sávon, ami bölcs döntés lehet egy elsőfilmes rendezőtől, azonban lehetőséget ad a nézőnek olyan kérdésekkel foglalkozni, mint hogy miért változott a főszereplő jobbkezessége, vagy miért nem operálták meg az orrmanduláját. A karakterek és motivációk a film közepéig szép egyetértésben dolgoznak, majd a szocializmus bukásával megragadnak ott, ahol épp vannak, hogy Bulgária szomorú történetét utánozva kicsit visszafelé csússzanak. A történet kis megakadás után csak lassan talál magára, és vált át a nagyanya-anya-lánya szeretet/szerethetetlenség kérdésére. És erre már nincs is jó válasza, festői képekbe fullad. A kissé esetlen körkörösséget Borjana is érzékeli, aki a záró képen még mindig ugyanott, ugyanarról a velencei útról álmodozik, mielőtt rákapcsolják a villanyt. A Viktoria 2014-ben megnyerte a Titanic filmfesztivál Hullámtörő-díját. A filmfesztiválon bemutatott filmekről szóló cikkeinket itt olvashatja.