Alkotmánybíróságon támadja meg a győzteskompenzációt az Együtt-PM

Fotó: MTI/Bruzák Noémi / MTI/Bruzák Noémi

-

A pártszövetség szerint a választójog egyenlőségét sérti a szabály.


Azért, hogy a vesztes egyéni választókerületi jelöltekre leadott összes szavazat ne vesszen el, a régi választási törvény azokat – ha elérte a párt az öt százalékos küszöböt – a kompenzációs listán összesítette, a töredékszavazatokból pedig listás mandátumhoz juthattak a pártok. Az új, a legutóbbi választáson debütált törvény szerint viszont már a győztest is kompenzálják: vagyis töredékszavazatnak számít minden plusz voks, ami már nem kellett a mandátum megszerzéséhez.

Az Együtt-PM szerint ez a szabályozás sérti a választójog egyenlőségét. A szövetség közleménye szerint nem a választás eredményét akarja megkérdőjelezni, a szavazategyenlőség jogelvének érvényesítését szeretné elérni.

A Political Capital elemzése szerint a győzteskompenzáció hat extra mandátumot hozott a Fidesznek, hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet pedig az LMP kárára. (A kormánytöbbség tehát kompenzáció nélkül is összejött volna, a kétharmad viszont nem.)   - -   - -  

Az Együtt-PM közvetlenül nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, először a Kúrián kell megtámadnia az áprilisi választás országos listás eredményét. A felülvizsgálati kérelem ma vagy holnap készül el.

Hiába az AB a végcél, a korábbi tapasztalatokból kiindulva az is lehet, hogy érdemben meg sem vizsgálják a panaszt. Legutóbb Karácsony Gergely (PM) egyik beadványával történt meg ez, az elutasítást formai okokra hivatkozva indokolták.