Alakul az új parlament, de bőven van még min vitatkozni

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Megkezdődött a frakciók közötti egyeztetés az új parlament kereteinek kitöltéséről. Az már most kiderült, hogy kisebb lesz a KDNP frakciója, míg a DK és az Együtt-PM valószínűleg nem alakít képviselőcsoportot. A Fidesz kevesebb bizottságot javasol, de az ellenzéki pártok hevesen tiltakoznak az új szisztéma ellen.


Az új Országgyűlések megalakulása előtti egyeztetéseken állapodnak meg a parlamentbe jutott listavezetők az Országgyűlés alelnökeinek és jegyzőinek számáról és elosztásáról, a frakcióalakításról, az ülésteremben a frakciók helyeiről, a bizottsági helyekről, a bizottsági tisztségviselők felosztásáról és az alakuló ülés napirendjéről. A szerdai első egyeztetésen a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP listavezetői vettek részt. Ebből az is kiderült, hogy az Együtt-PM mellett - akik már korábban bejelentették, hogy független képviselőként politizálnak - a DK négy képviselője sem alakít frakciót a Liberálisok egyetlen képviselőjével, Fodor Gáborral közösen. A Fidesz és a KDNP bejelentette, hogy a kormánypártok képviselőiből 117-en alkotják majd a Fidesz frakcióját, 16-an pedig a KDNP-ét. Ezzel véglegessé vált az új, 199 fős Országgyűlés megoszlása.


Fidesz 117 képviselő MSZP 29 Jobbik 23 KDNP 16 LMP 5 független 9 (ebből 4-4 DK és Együtt-PM, 1 Liberálisok)


Nem okozott komoly vitát az házvezetés felosztása sem. Ahogyan eddig, így a jövőben is 5 alelnöke és 10 jegyzője lesz az Országgyűlésnek. Az alelnökök közül kettőt nevezhet meg a Fidesz, 1-1-1-et pedig a KDNP, az MSZP és a Jobbik. A konkrét nevekről később döntenek a frakciók. A négy évvel ezelőttivel ellentétben vita nélkül állapodtak meg az ülésrendről is. Míg 2010-ben az MSZP még élesen tiltakozott az ellen, hogy a Jobbik mellé kelljen ülnie, ez mégis megtörtént és ezt a vitát most nem nyitották újra, így várhatóan a frakciók ugyanabban a sorrendben ülnek majd, mint az elmúlt négy évben. Vita itt még a független képviselők és az EP-képviselők elhelyezéséről van. Komoly nézeteltérés alakult ki ugyanakkor a bizottsági struktúra kapcsán. A Fidesz ugyanis a jelenlegi 20 helyett egy 14 bizottságból álló struktúrát javasol, amelyet azonban az összes ellenzéki párt erősen kritizál.  



A Fidesz szerint az indokolja a bizottságok számának csökkenését, hogy kisebb a parlament is, a hatáskörök áthelyezését pedig az új kormányzati struktúrához való igazítással magyarázták, konkrétumok említése nélkül. Mindhárom ellenzéki párt elfogadhatatlannak nevezte ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás területe nem kap önálló bizottságot - a gazdasági alá tartozna a Fidesz tervei szerint - ahogyan azt is, hogy az ifjúságpolitika, az energetika és az önkormányzatok területe még az egyes bizottságok hatásköreit tartalmazó listában sem szerepelnek a Fidesz által kiosztott javaslatban. Az ellenzéki pártok szerda estig teszik meg saját javaslataikat és az egyeztetés pénteken reggel folytatódik. Nem lefutott ügy a bizottsági tisztségviselők ügye sem. A Fidesz itt a parlamenti arányoknál nagyobb lehetőséget ad az ellenzéknek. A tervezett 14 bizottságból 5-nek lenne ellenzéki elnöke. A vonatkozó törvények szerint ezek egyike a költségvetési bizottság, a szokásjog szerint egy másik pedig a nemzetbiztonsági testület. Az MSZP az egyeztetés követően jelezte, hogy megvárják a végleges struktúrát, mielőtt bejelentenék igényeiket. A Jobbik ugyanakkor a nemzetbiztonsági, az LMP pedig a fenntartható fejlődés bizottságának elnöki posztjáért jelentkezett be. Ezzel megismétlődhet a négy évvel ezelőtti helyzet, amikor az MSZP kénytelen volt átengedni a költségvetési bizottság vezetését a Jobbiknak, mert nem akarta hagyni, hogy a nemzetbiztonsági testületet kapja a szélsőjobb. Az LMP ugyanakkor szerdán felhívta rá a figyelmet, hogy a szokásjog szerint a legnagyobb ellenzéki frakció adja a nemzetbiztonsági bizottság elnökét.