Aláírták a paksi hitelszerződést

Fotó: Europress/AFP/Dmitry Kostyukov / Europress/AFP/Dmitry Kostyukov

-

Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd eurós állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást.


A hírt a Vedomosztyi közölte, Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettesnek az Interfax orosz hírügynökség számára hétfőn adott tájékoztatására hivatkozva. Az orosz kormány március 10-én hagyta jóvá a kormányközi megállapodás tervezetét és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök utasítást adott több tárcának, valamint a Vnyesekonombanknak és a Roszatomnak, hogy folytassanak tárgyalásokat az egyezmény aláírásáról. A hitelszerződés részleteiről a VS.hu számolt be elsőként. Ahogy a hitelszerződés részleteinél, most is orosz források alapján lehet tájékozódni: a magyar kormány nem tájékoztatta a sajtót az aláírás tényéről.


Lázár kedd reggeli sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – megerősítette az orosz lapok értesüléseit: valóban aláírtuk a paksi atomerőmű bővítését finanszírozó tízmilliárd eurós hitelszerződést. Lázár hozzátette, ezt a megállapodást még meg kell szavaznia az Országgyűlésnek, csakúgy mint a bővítésről szóló keretmegállapodást. Lázár egészen pontosan ezt mondta: „Két nemzetközi megállapodás aláírását tervezte a kormány. Az egyik a nukleáris együttműködésről szóló megállapodás Oroszország és Magyarország között. Ezt a megállapodást a magyar kormány aláírta, az országgyűlésnek beterjesztette, az országgyűlés a tervezetet megtárgyalta: végszavazás előtt áll. Az új Országgyűlésnek lesz lehetősége arra, hogy erről a nemzetközi szerződésről szavazzon, a végső igent a nemzetközi szerződéshez megadja”.


Valójában az Országgyűlésnek nem lesz lehetősége, hogy döntsön erről a szerződésről. A parlament ugyanis nem csak megvitatta, de meg is szavazta az együttműködésről szóló törvényt: a Magyar Közlöny 2014/18. számában ki is hirdették a „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről” szóló, 2014/II. törvényt. A megállapodás tehát érvényben van, és az új Országgyűlésnek már nincs vele feladata. Lázár János ugyanezen a sajtótájékoztatón azt is mondta: „a pénzügyi megállapodás részleteit az orosz és a magyar fél nyilvánosságra hozta, hozzáférhetővé tette”. A hitelszerződés mai napig csak oroszul érhető el, a hiteles magyar fordítás még nem ismert.

Mi a helyzet a szerződésekkel?

A nemzetközi szerződések csak akkor érvényesek Magyarországon, ha az Országgyűlés azokat törvénybe iktatja. Mivel mindkét szóban forgó egyezmény aláírója az orosz illetve a magyar kormány, nemzetközi szerződésnek minősülnek. Végig kell tehát vinni őket a teljes folyamaton, az általános és a részletes vita után szavazni kell róla, és csak akkor érvényes, ha az a Magyar Közlönyben megjelenik. Ez a nukleáris együttműködésről szóló törvénnyel megtörtént. Ennek a szerződésnek valóban van egy olyan záradéka, mely a pénzügyi megállapodás elfogadásához köti annak érvénybe lépését. Ezt a pénzügyi megállapodást már aláírta mind a két fél, azonban még nem került a parlament elé: vitázni kell róla, meg kell szavazni és ki kell hirdetni. Elvben tehát előállhat olyan helyzet, hogy ez nem történik meg. Ha a vasárnapi választások után a baloldal kerül többségbe a parlamentben, és nem szavazza meg a hitelszerződést, a keretmegállapodás sem lép érvénybe. Valószínűbb azonban, hogy a Fidesz folytathatja a kormányzást, és akár már májusban érvényes lesz mindkét megállapodás.

Ellenzéki reakciók

Bajnai Gordon, korábbi miniszterelnök megdöbbent az aláíráson. Az Együtt-PM választási szövetség vezetője szerint Orbán eladósítja az országot, mert az IMF hitelnél kétszer drágább orosz hitel 21 éven át évi 100 ezer forintos atomadót tesz minden család vállára és másfélszeresére növeli a államadósságot. „A kampány legsötétebb napja megint orosz forrásból tudtuk meg, hogy a hátunk mögött mit írtak alá. Csak azért vallotta be a kormány az aláírást, mert Lázár János rákényszerült” - mondta el a VS.hu-nak Szél Bernadett a Lehet Más a Politika társelnöke. Szél a paksi atomerőmű bővítése óta követeli, hogy hozzanak nyilvánosságra minden dokumentumot az orosz hitelből megvalósuló projektről. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az országgyűlésnek semmilyen beleszólása nem lehetett a hitelszerződésbe, hanem csak az aláírás után mutatják be azt a Parlamentnek. „Orbánék esélyét rontaná a választásokon, ha kiderülne a Paks-ügy háttere. Minél több részlet derül ki a hitelszerződéssel kapcsolatban, annál jobban látszik, hogy Orbánék csőbe húzták Magyarországot” - mondta el Szél a VS.hu-nak. A képviselőnő továbbra is perben áll a bővítésért felelős MVM Paks II. Zrt-vel, három különböző tárgyaláson várják, hogy végre nyilvánosság elé kerülhessenek a Paks II-vel kapcsolatos dokumentumok. A Vedomosztyi és az Interfax közlése megerősítette az orosz kormány által március 10-én jóváhagyott egyezménytervezetben szereplő adatokat. A dokumentum harmadik cikkelye szerint a magyar fél az orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én. A szerződés értelmében a magyar fél a 2014-től évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. Az egyezménytervezet szerint a mintegy 10 milliárd euró értékű orosz állami hitelt Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére és azt euróban fizeti vissza.