Akik véghez vitték a lehetetlent

Fotó: Europress/Getty Images/Justin Sullivan

-

HÁTTÉR

Bátor tett a legelképesztőbb sportteljesítmények top ötös listáját belőni, de nem is állítjuk, hogy megtaláltuk a megtámadhatatlan erősorrendet – egyszerűen csak meg akartuk nézni, meddig tolhatóak ki a határaink.


Ahol egy kőkemény kőműves a legjobb (5.) Az ötös lista végére a világ egyik legnehezebb, egyben legnépszerűbb hegyi ultramaraton versenyének sikerült becsúsznia. Az Ultra Trail du Mont Blanc viadalán az Alpokban négy maratonit kell egymás után lefutni, a 166 km alatt emberi ésszel nehezen felfogható 9600 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni. A verseny már a rajtja előtt is extrém mutatókkal bír, mert az őrültek tábora rohamosan nő. 2006-ban két hét alatt, 2007-ben 10 óra alatt, 2008-ban mindössze hét perc (!) alatt telt be nevezésekkel a 2000 induló hely. Azóta kénytelenek selejtezőkkel és különböző kritériumokkal szűrni a jelentkezőket. Dachhiri Sherpa Dachhiri Sherpa A verseny a legnagyobb egyéniségének is köszönheti, hogy bekerült nálunk a top 5-be. Az első alkalommal győztes (és azóta többször is dobogós) nepáli Dachhiri Sherpa 11 éve megdönthetetlen rekordot tart a viadalon 20 óra 5 perccel – vagyis egymás után négy darab 5 órás maratont futott le az embertelen pályán. Az ultra erős kőműves személyisége nem csupán emiatt érdemel figyelmet. Miután Nepálnak szüksége volt egy téli olimpikonra, 33 évesen megtanult sífutni, és zsinórban három alkalommal ki is jutott az olimpiára – egy olyan országból, ahol saját bevallása szerint nem is lehet sífutni.


Elpusztíthatatlan magyarok a háborús futár nyomában (4.) A Mount Blanc körüli őrület síkföldi megfelelője, a görög Spartathlon. A hegyi rokonához hasonlóan a legkeményebb ultra viadalként emlegetik, nálunk azzal fért be az előbbi elé a negyedik helyre, hogy jelentős magyar dicsőséglistával bír. Az athéni Akropolisz lábától a spártai Leonidász szoborig tartó viadal egy réges-régi perzsa támadásnak köszönhetően született meg. A futók ugyanis az athéniak által Spártába küldött futár, Pheidippidész útját teljesítik, akinek az volt a feladata, hogy segítséget kérjen a támadó perzsák ellen Leonidásztól. Az ő gigantikus rohanása az alap, a versenyzőknek 246 km-t kell lefutniuk mindenféle pihenő nélkül. Bogár János Bogár János A távot eddig 100 magyar teljesítette, ezzel hatodikok vagyunk az örökranglistán, háromszor volt magyar győztes. Bogár János 1991-ben úgy nyert (24 óra 15 perces idővel), hogy a legnagyobb mélypontján öt percet aludt az országút közepén, ami elmondása szerint tíz órás pihenéssel ért fel számára. A nőknél Lubics Szilvia a tavalyi és a 2011-es versenyt nyerte meg (legutóbb 28 óra 3 perccel), 2011-ben ő futás közben aludt el, és esett össze, de ez sem késztette feladásra, sőt, azt mondta, ettől tért vissza az ereje.

Ketten körbefutják a földet pihenőnap nélkül (3.) A lista harmadik helyére egy magyar sportoló kapaszkodott fel a futók közötti legextrémebb teljesítménnyel. Sipos István a világ leghosszabb pihenőnap nélküli futásának Guinness-rekordját 20 203 km-rel 264 nap alatt érte el, napi átlaga 76 kilométer. A Föld egyenlítőjének (40 075 km) felével felérő rekordot Magyarországon állította fel 2000-ben, közben befutott az ország összes településére. Ugyanő 10 ezer kilométeren 128 nap 5 óra 41 perccel lett világcsúcstartó, és 3100 mérföldön (4988 km) is megdöntötte a rekordot 46 nap 18 órával. Sipos a Sri Chinmoy által kialakított transzcendens jógának köszönheti eredményeit, a futással összekötött buddhista alapú belső út sokszorosára növeli teljesítőképességét. Sipos István neve mellé odakívánkozik az ausztrál Pat Farmeré, aki gyakorlatilag ugyanezt a távot megtéve összekötötte az Északi-sarkot a Dél-sarkkal. Bár neki megengedték, hogy bizonyos szakaszokon járműveket vegyen igénybe, így rekordként nem hitelesítették az eredményét, összteljesítménye vetekedik a magyaréval, ráadásul ketten együtt éppen meg tudják kerülni a Földet. A korábbi politikus Farmer 270 napig futott, napi 80 kilométert tett meg, miközben az amerikai kontinenst átszelve 21 ezer kilométert haladt dél felé. Olykor mínusz 40 fokban vállalta a futást, az útja során 10 kilót fogyott, vállalkozásával összesen 100 ezer dollárt gyűjtött a Vöröskeresztnek.


Akik legyőzték a halált az Antarktiszon (2.) Két britnek sikerült tovább fokoznia a Farmer-féle őrületet a végtelen jégmezőkön, ezzel elvitték a lista második helyét. Ben Saunders és Tarka L’Herpiniere gyalogosan hódította meg a Déli-sarkot, de úgy, hogy 200 kilogrammos szánjaikat maguk vontatták. Ráadásul a 2900 km-es úttal egy korábbi tragédia örökségét vállalták fel: mindenféle külső segítség nélkül Robert Scott 1912-es expedícióját akarták teljesíteni, amiben végül minden résztvevő meghalt. Az elvetemült vállalkozást 105 nap alatt sikerült véghez vinniük. Napi 27 km-t haladtak sítalpakon, sokszor mínusz 40 foknál is hidegebb időben, átlag négy és fél órát tudtak aludni, fürdeni sem tudtak 105 napig. - Saundresék legyőzték a halált Saunders elmondta, hetente 70 óra intenzív fizikai terhelés alá estek, ez kétszer annyi, mint amennyit a Tour de France egy indulója teljesít, és ők három helyett 15 héten át vitték ezt a terhet. Saunders 25 kilót fogyott, társa 20-at. A mélypont öt héttel a célba érés előtt jött, fogytán volt az élelmük, legyengültek, Herpiniere összeesett egy hóviharban -45 fokban. Valahogy össze tudták szedni magukat, és egy egynapos pihenő beiktatása után másnap 74 km-t gyalogolva elérték az egyik élelmiszerraktárukat. A legrosszabb hangulat mégsem ekkor, hanem a Déli-sarkon érte el őket, amikor az érintetlen természet közepén hirtelen egy apró civilizált területre kerültek. „Úgy éreztem magam, mintha egy repülőtér, egy roncstelep, illetve egy katonai bázis elegyébe kerültem volna. Lehet, hogy antiszociálisan hangzik, de én úgy akartam megtenni az utat, hogy nem találkozom emberekkel.” – mondta Saunders, aki társával együtt pár fotó után azonnal távozott a telepről.

Aki kötél nélkül veri meg a pókókat (1.) Alex Honnold amerikai sziklamászó a paranormalitás határait átlépő mutatvánnyal került összeállításunk élére, de az első helyében az életműve is benne van. A rendre kötelek nélkül mászó Honnold idén februárban egy 500 méteres függőleges sziklafalat hódított meg Mexikóban, mindössze 3 órás idővel. Hogy ez mennyire hihetetlen, azt a fal átlagos mászói tudják a legjobban. Általában páros csapatok szokták teljesíteni, biztosítással 2 nap alatt.


A 27 éves mászó számos rekordot megdöntve jutott el a lehetetlent jócskán meghaladó eredményig. 2010-ben például elsőként mászta meg 11 óra alatt az amerikai Yosemite Nemzeti Park két ikonikus falát, az El Capitán-t és a Half Dome-ot. De ő tette meg először 24 órán belül az előbbi kettőt a Mount Watkinsszal kiegészítve. A teljesítménye értékéhez elég annyit tudni, a Sierra Nevada 1444 méteres gránittömbje, a Half Dome egy vagy kétnapos megmászása a legkomolyabb mászóknál nem számít szégyennek, ugyanez Honnoldnak 3 órájába került, kötelek használata nélkül…