Akik nem kívánkoznak Orbánék Magyar Krónikájának lapjaira

Fotó: Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony - Franz Xaver Messerschmidt: Düh / Szlovák Nemzeti Galéria, Pozsony - Franz Xaver Messerschmidt: Düh

Több szerzőt is felkért Kerényi Imre, hogy vegyenek részt az Orbán Viktor által támogatott folyóirat munkájában. A felkérést mások mellett a Heti Válasz újságírója visszautasította, többen pedig nem döntötték el, hogy elfogadják-e azt.


Magyar Krónika címmel indítanak lapot Orbánék

Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére, Magyar Krónika címmel folyóirat indul. erről elsőként a Cink számolt be. A szerzőknek szóló felkérő leveleket már ki is küldte Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott és Bencsik Gábor főszerkesztő. Utóbbi a Demokrata-főszerkesztő Bencsik András testvére, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSZ korábbi főtitkára.

Nem mindenki vállalja

Az alakuló értekezlet január 9-én 18 órakor a Magyar Demokrata című hetilap szerkesztőségében lesz, és Orbán Viktor tartja. A folyóirat első száma a tervek szerint május elsején jelenik meg. A Magyar Krónikába a kormányfő mellett kormánytagok és vezető fideszes politikusok is írhatnak újságírók, művészek, közéleti szereplők mellett. A felkért szerzők között található Bayer Zsolt újságíró, Deutsch Tamás EP-képviselő, Kövér László házelnök, Martonyi János külügyminiszter, Matolcsy György jegybankelnök, Lévai Anikó, a kormányfő felesége, illetve Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. A szerzői toplistán Navracsics Tibor neve is szerepel, igaz, a miniszterelnök-helyettes az Indexnek elmondta, ő csak hétfőn, a sajtóból értesült a Magyar Krónika indításáról, az erre vonatkozó tervekről előzetes értesítést nem kapott. A felkérést nem mindenki fogadta el. Stumpf András, a Heti Válasz újságírója a Cinknek azt mondta: nem áll szándékában részt venni a munkában. A szintén a Heti Válasznál is dolgozó Ablonczy Bálint, aki a Kommentár című folyóirat szerkesztője is, a cink.hu-nak írt üzenetében szintén közölte, hogy elhárítja a felkérést. Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke azt írta a lapnak: meglepetéssel olvasta, hogy az induló folyóirat szerkesztőbizottsági tagja lenne, ilyen jellegű megbízást ugyanis nem vállalt el. Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője - aki szintén szerepel a szerzőket felsoroló listán - a VS.hu-nak azt mondta: nem keresték meg, hogy vegyen részt a folyóirat elkészítésében. Borókai hozzátette: olyan újságokba nem szokott írni, amelyek hasonló területekkel, kérdésekkel foglalkoznak, mint a Heti Válasz. Hankiss Elemér szociológus azt mondta: nem kapott felkérést, így nem is tudja, hogy miről van szó. Fricz Tamás politológus kapott meghívót, arról azonban egyelőre nem akart nyilatkozni, hogy részt vesz-e a lap elkészítésében. Ezt előbb végig kell gondolnia, a csütörtöki szerkesztőségi értekezletre azonban valószínűleg elmegy.

 "Dalcsináló Ákos úr"

A tervezett havi tízezer példány egy részét ingyen szétosztják majd állami vezetők, közkönyvtárak, középiskolai könyvtárak, középiskolai igazgatók, határon túli magyar iskolák és intézmények, valamint hazai polgármesterek között. Kerényi Imre szerint a cél „nívós és sikeres folyóirat alapítása, mely eszméinket hirdeti”. Kereskedelmi terjesztésbe ötezer példány kerülne, darabonként ezer forintért. Mivel a magyar állam nem vállalkozhat, így az eladásból származó bevétellel a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) folyóirat-szekcióját támogatja. A szerzőknek küldött levélben hosszan részletezik is az elvárásokat: „A Magyar Krónika a centrális politikai erőtér építő embereiről szól. Fizikai és szellemi értelemben. Hőseit e folyóirat tisztelettel és szeretettel mutatja be." "A Várkertbazár felújítását vezénylő néhai Zumbok úr, a Kossuth teret megálmodó Wachsler úr, a nagyberuházásokat bonyolító Fürjes úr, (…), a tejcsináló Cserpes úr, dalcsináló Ákos úr, a kiállításokat varázsló Baán úr, a színházcsináló és öt gyermeket nevelő Vidnyánszky úr, a borkészítő Bock úr, a lótenyésztő Lázár testvérek meg a többi eredményes ember mesélje el e folyóiratban gyermekkorát is, képzését is és a nagymama krémesét is” - írja Kerényi és Bencsik. "A Magyar Krónika jelszava: keresd a jót. Legjobbjaink a gondolkodás négyzethálóját rávetítik a jelenségekre, s ha jót lelnek, megírják. Ha egymásban találják meg a jót, azt is megírják. Itt ne legyen bozótharc. Baráti tűz sem. Kell a jó, a szép, az igaz, az érvényes gondolat, a tanítás, a pozitív energia és a szövetség. Kell az igen. Igen, keresd a jót. Jó volt a színdarab. Megírom. Lebilincselt a koncert. Megírom. Kinyílott a pitypang. Megírom" - olvasható a tervezett szerzőknek küldött levélben.

27 mancika

Az induló folyóirattal kapcsolatban megkerestük Kerényi Imrét, aki a Kormányszóvivői Irodához irányított bennünket. Hozzátette: miután a kormányzat megválaszolta a kérdéseinket, "utána sem fog 27 mancikának nyilatkozni, hanem egy embernek, akit ő kiválaszt". A Kormányszóvivői Irodától azt kérdeztük, hogy a miniszterelnök miért szorgalmazza a folyóirat elindítását, mekkora összeget szánnak erre, és miért a választások után jelenne meg az első szám. A Kormányszóvivői Iroda megkeresésünkre azt felelte: a csütörtöki "szerkesztőségi értekezlet megállapodásai és eredményei után tudunk a Magyar Krónika néven induló havi folyóirattal kapcsolatban részleteket mondani".


Hiába szidták Kerényit, jó káderként számítanak rájuk

A Cink által közzétett listán szereplők között több olyan is akad, aki korábban újságíróként keresetlenül fogalmazott Kerényi Imre tevékenységéről. Annyira negatív véleményeket azonban nem sikerült leírniuk a miniszterelnöki megbízott személyével és munkájával kapcsolatban, hogy most ne számítsanak rájuk a Magyar Krónikában. Ablonczy Bálint, a Heti Válasz munkatársa még 2011. szeptemberében írt az új Alaptörvény Kerényi-féle díszkiadásáról a lapban. Akkor úgy fogalmazott, „fogalmunk sincs, mennyire terheli meg az államkasszát e vészterhes időkben a nagyszabású Kerényi-vízió, de hogy a furcsa propagandahadjárat maradandó károkat okoz az alaptörvényt tisztelni szándékozók körében, abban bizonyosak vagyunk”. Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője 2013. májusában feszegette az oldalon Kerényi kommunista múltját. A miniszterelnöki megbízott ekkor Vidnyánszky Attilával közös kerekasztal-beszélgetésén tett homofób kijelentéseket. „A KISZ, az MSZMP, az MDF és a Demokratikus Charta után a Fidesznél landoló Kerényi Imre az alkotmányos gondolkodás népszerűsítése mellett a magyar kultúráért is bármikor kész életét és vérét adni” - írta a Mandiner főszerkesztője. Stumpf András, a Heti Válasz újságírója időközben már visszautasította a felkérést, amit annak ellenére kapott, hogy korábban ő is írt Kerényi „otromba buzizásáról”. „Kerényinek viszont nem sikerült kultúrember módjára beszélni egy, a színház irányát, feladatát érintő, tehát bizony szakmai kérdésről. Otromba buzizásával pedig az a legnagyobb baj, hogy ellehetetleníti az egyenes és lényegi beszédet. Éppen úgy, ahogy kultúrafelfogása nehéz helyzetbe hozza azt a kevés jó szakembert, akit a jobboldal képes volt kiizzadni magából” - „méltatta” Stumpf a miniszterelnöki megbízottat a Heti Válasz online felületén.

Honnan ismerős az „útitárs” kifejezés?

A Rákosi-érában Révai József népművelési miniszter, az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) Politikai Bizottságának tagja, a korszak vezető kommunista ideológusa fogalmazta meg, amikor a „szektás túlkapásokat” korrigálandó új egységfrontot hirdetett, hogy annak a népi írók és Kodály mint „útitársak” is részét képezhetik. 1951-ben, a magyar írók első kongresszusán így fogalmazott: „Az össznemzeti, egységes irodalom kialakítását nem szabad akadályozni a proletárirodalom, a pártirodalom szektáns, monopolista jellegű felfogásának.” Idézi: Péteri Lóránt: Zene, oktatás, tudomány, politika – Kodály és az államszocializmus művelődéspolitikája (1947-1967)