Akik nem akarnak múzeumi negyedet a Ligetben

Fotó: MTI/Soós Lajos / MTI/Soós Lajos

-

Piknikkel is tiltakoznak civil szervezetek a városligeti múzeumi negyed építése ellen. Sok-sok érvvel igyekeznek alátámasztani álláspontjukat, mely szerint a múzeumokat jobb lenne máshova telepíteni.


A megmozdulást egyik szervezője, a CivilZugló Egyesület egyáltalán nem akar építkezést a Városligetben. A velük együtt mozduló Védegylet és a Levegő Munkacsoport se. A Védegylet a világörökség részét képező terület károsítása miatt az UNESCO-hoz fordult, a Levegő Munkacsoport pedig az ombudsmanhoz. Ha valamire szükség van a Ligetben, mondják, az a terület folyamatos gondozása, közvilágítással ellátott klassz futópálya, sok-sok rendbe tett pad és jó néhány vécé. Az utak felújítása is hasznos lenne, és nem árt egy alapos talajfrissítés a növényzetnek, de semmi több.

Civil érvek

Állítják, hogy a Liget jelen funkciójában tökéletesen megfelel az itt időzőknek. Ők főképpen friss levegőre, zöldre vágynak, sportolni, sétálni járnak ide, koncertre, bolhapiacra mennek, vagy beülnek az egyik vendéglátóhelyre. A Ligetben minden van, ami kell a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz: cirkusz, állatkert, romkocsmák, fürdő, étterem, sportpályák, tágas mezők, sétányok, csónakázó tó, múzeum és a többi – sorolják. Úgyhogy ezen már csak rontani tudnak. Szeretik is a zuglóiak, pestiek, budaiak a Ligetet, amely ma is átjárható és rengeteg élményt nyújt. Várnai László, a CivilZugló Egyesület elnöke a VS.hu-nak azt mondta, a tiltakozó felhíváshoz már tízezren csatlakoztak, a főváros minden részéből naponta tucatnyi levelet kap.   Mi az, ami elveszne a Ligetből? A koncepció szerint maga az, aminek érdekében anno létrehozták: a közpark funkció, ami a jelenlegi terület egyharmadára zsugorodna. A CivilZugló a zöldterület növeléséről szóló ígéretekben nem hisz, ezt legfeljebb úgy tartja megvalósíthatónak, ha a leaszfaltozott Felvonulási tér egy részét, amelyet korábban a Ligetből vettek el, visszafüvesítenék. De erre semmi szükség, ha az az ára, hogy fákat vágnak ki. További kérdés: ha megszüntetik az ott lévő 1500 parkolóhelyet, hová fognak állni a közeli Damjanich, Dembinszky utca lakói, akik ma legnagyobb arányban használják a Dózsa György úti ingyenes parkolót.       A fákkal együtt eltűnne tovább több sportpálya – kézilabda, kosárlabda, kispályás foci – helyette nem létesítenének újat. „A zuglói iskolák rendszeresen a Ligetbe hozzák a gyerekeket sportolni, játszani, mert itt van tér, jó a levegő. Ezen túl hova menjenek?” – kérdezi Várnai. A sportoló kisközösségek, akik bajnokságokat rendeznek, szintén szedhetik a sátorfájukat. Budapest egyetlen központi, zöldben lévő helyszíne – ahol nagyobb koncertet lehet rendezni évszaktól függetlenül –, a PeCsa. Ha megszüntetik, nem lesz több a fővárosban. Ezzel a fiatalokat sújtják – érvel az egyesület.


- Turisták a Vajdahunyad váránál

Tudnak jobb helyeket

A civilek akceptálják a múzeumépítési szándékot, de meggyőződésük, vannak más, alkalmas helyek a fővárosban. Ha minden áron zöldbe akarják telepíteni a múzeumokat, a kiépítetetlen, elhanyagolt, lepusztult Népligetet javasolják, ahol korábban zsongott, ma viszont pang az élet. Ott nyugodtan szárnyalhatna a tervezők fantáziája.   A legnagyobb épület a Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum kettőse lesz a PeCsa helyén. Méretei miatt ez a legaggasztóbb: 46 ezer négyzetméter a szintterületi mutatója, magassága elérheti a 40 métert. A CivilZugló ezt a beruházást tartja a legkevésbé indokolhatónak, ezt támadja legerőteljesebben. Nem látja értelmét, hogy a leglátogatottabb budapesti turisztikai célpontból, a Várból idetelepítsék a Nemzeti Galériát, ráadásul a Ludwig Múzeum nem is olyan régen költözött új helyére a Művészetek Palotájába. A civilek a múzeumok helyben maradását támogatják, de ha mindenképpen elmozdítanák, akkor a Népliget mellett ledózerolt volt honvédségi területet ajánlják: kihasználatlan és kellőképpen nagy. Az Ajtósi Dürer sor - Dózsa György sarkára tervezett Néprajzi Múzeum számára  szerintük jobb hely lenne a Kilián Laktanya vagy a Ludovika üresen álló kaszárnyája a Nagykörút-Üllői út sarkán.   A CivilZugló a Közlekedési Múzeum bővítése helyett Rákosrendezőre telepítené az intézményt, itt 100 hektár MÁV-telek áll haszontalanul. Ide költözhetne a szentendrei BKV-múzeum állandó kiállítása, a PeCsa emeletéről a közlekedési múzeum repüléstörténeti gyűjteménye és a Ferihegyi repülőpark. Egy komplex közlekedéstörténeti múzeumot hozhatnának létre. Ugyanitt vagy az óbudai gázgyár területén létesülhetne a szintén a Ligetbe szánt építészettörténeti múzeum, de a civilek szerint  a volt Ganz-telek a Millenáris környékén sem lenne idegen hely számára.   És még nem hivatkoztak a fővárosban üresen álló számos palotára, amelyek szintén alkalmasak múzeumok befogadására.


A Múzeum Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt nyílt ötletpályázat anyagai A Múzeum Negyed épületeinek elhelyezésére kiírt nyílt ötletpályázat anyagai

És még ezer bajuk van a tervvel

Civil javaslatok Civil javaslatok Nem mellékes szempont, hogy a Liget-projekt megvalósításához át kell szervezni a közlekedést. A koncepció úgy szól, megszüntetik az átmenő forgalmat a Koós Károly sétányon. Ehhez viszont át kell vezetni az M3 forgalmát, hozzávetőleg napi 50 ezer járművet. Ezt csak a Szegedi úti felüljáró megépítésével tudnák megoldani, át Rákosrendezőre, és becsatlakoztva a kiszélesített Vágány utcába. Ez az átkelő ma is létezik, ám éles kanyarral kerüli el a vasutat, ahelyett hogy átvezetne azon, miközben már az 1920-as években úgy tervezték, hogy átíveljen a vágányokon. Csak be kellene fejezni. Ehhez társulna további ésszerű közösségi közlekedési fejlesztés. A főváros hosszútávú terveiben intermodális csomópontként szerepel Rákosrendező, ahová kivezetnék a földalattit, a 25-ös buszt, 3-as villamost.   Ezek nem csekély pénzbe kerülnének, és a CivilZugló ma semmi garanciát nem lát arra, hogy bekerülnek a projektbe. Összességében alapvetően elhibázottnak tartja a koncepció kiindulását ma, amikor a nagy múzeumok ideje lejárt. A turisták többsége sokkal inkább városnézéssel tölti az idejét – egy-egy gyűjtemény megtekintését illeszti programjába –, semmint egész napos múzeumlátogatásokkal. „A tervezet egésze ellentmond a főváros nemrégiben elfogadott 2030-ig szóló fejlesztési tervének, amely a turisztikai célpontok észak-déli széthúzását, barna mezős területek fejlesztését irányozza elő. A mi javaslataink viszont éppen ezt az elvet követik” – hangsúlyozta a VS.hu-nak Várnai.   A Fővárosi Közgyűlés a jövő héten tárgyalja a projektre vonatkozó építészeti szabályzatot, mert Ligetben a jelenlegi fővárosi előírások alapján nem lehetne a tervezett változtatásokat végrehajtani.

Arról, hogy az építészszakma egy jelentős része miért kritizálja a városligeti fejlesztési tervet, itt írtunk részletesen.   Arról pedig, hogy a kormányzat váratlanul mégis több zöldet ígért  a Ligetben, bár korábban  nem ismerte el, hogy csökkenhet a zöldfelület, itt számoltunk be.   Arról pedig, hogy jogi szempontból milyen gondok merülhetnek még fel, ebben a cikkünkben olvashatnak.