„Akár Orbán is lehetne az Európai Bizottság elnöke“

Fotó: AFP / ADAM BERRY

-

A német jobboldali populista „Alternatíva Németországnak” (AfD) párt külügyi szóvivője, Alexander Gauland a VS.hu-nak adott rövid interjúban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a brit konzervatívokkal együtt Orbán Viktort támogassák az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jobboldali német politikus szerint a mai Európai Unió eleve túl keveset foglalkozik a keleti, új tagállamok gondjaival, és minden támogatás csak Dél-Európába folyik.


Nemrég az AfD politikusaként azt nyilatkozta, hogy Dél-Európa túlértékelt az EU-n belül a keleti, új tagállamok hátrányára. Ennek mi lehet az oka? Hiába egyesült újra a kontinens, hiába omlott le a vasfüggöny, hiába vált a legtöbb posztszocialista ország EU-tagállammá, a régi törésvonal Nyugat és Kelet között mind társadalmilag, mind gazdaságilag továbbél. Görögország például hiába földrajzilag az egyik legkeletibb tagállam, egy átlag nyugat-európai számára Görögország sokkal inkább része történelmileg, kulturálisan a Nyugatnak, mint akár csak Magyarország. A dél-európai államokat ismerjük, szeretjük, közel érezzük magunkhoz; Kelet-Európa azonban a legtöbbünk számára még mindig idegen terület. Önmagát ebből a többesszámból nyugodtan kiveheti, elvégre éppen Ön és az AfD szorgalmazza, hogy Kelet-Európát kéne jobban támogatni. Hogyan képzeli ezt el? Az „Alternatíva Németországnak“ párt azt szorgalmazza, hogy ne állandóan a dél-európai sirámokkal, problémákkal foglalkozzunk, elvégre ezen problémákat a déliek a legtöbbször maguknak okozták, ezért úgy illenék, hogy ne a németek pénzéből akarják a saját rossz gazdaságpolitikájuk következményeit kijavítani, valamint Kelet-Európa sokkal-sokkal szegényebb, mint akár csak Görögország, így ha az EU valahol segíteni akar, akkor azt tegye inkább a keleti tagállamokban. Pártunk ezért azt szorgalmazza, hogy Kelet-Európára nagyobb hangsúlyt fektessen a jövőben Brüsszel akár Dél-Európa ellenében. Ez nagyon szép, de másrészről az Önök pártja a kelet-európai bevándorlók ellen heccel Németországban. Hogyan fér össze a kettő? Téved, az AfD nem ellenzi a kelet-európai munkaerő bevándorlását: ha nem a német szociális segélyekért jönnek, akkor e bevándorlók kifejezetten hasznosak a német gazdaság számára. Mi tehát nem utasítjuk el az EU-n belüli személyek szabad áramlását. Amit bírálunk, az az az EU-n kívüli országokból jövő ellenőrizetlen bevándorlás, gondolok itt például a menekültek ellenőrizetlen beengedésére. Az AfD nemcsak több megértést kér Kelet-Európa számára, de Ön egyben felvetette, hogy az új bizottsági elnöknek is Kelet-Európából kellene jönnie. Igen, ez egy nagyon pozitív üzenet lenne az új tagállamok felé. És kire gondoltak jelöltként? Nem a mi feladatunk a kiválasztása, de ha az AfD preferenciái érdeklik, akkor mi például Richard Sulík szlovák liberális politikust, egykori pozsonyi házelnököt látnánk a legszívesebben az Európai Bizottság élén. Orbánt Viktort is el tudná képzelni e poszton? Akár Orbánt Viktor is, sőt. Egy ilyen lehetőséget nem is zárnék ki. A budapesti kormány Európa-politikai irányvonalát nagyon helyesnek tartom, így mindenképpen jó lenne, ha a Bizottság élén is egy Orbánhoz hasonló szemléletű ember lenne. Az AfD a brit konzervatívokkal ül egy frakcióban. Van kapcsolatuk a Fidesszel is? Nem, az AfD-nek semmiféle kapcsolata nincs a magyar kormánypárttal, még informális sincs.


A jobboldali populista „Alternatíva Németország” (AfD) párt külpolitikai szóvivője 1941-ben született Chemnitzben, de 1959-ben az NSZK-ba menekült, ahol jogot, politológiát és történelmet tanult. 1970-ben egy jogfilozófiai munkával doktori fokozatot szerzett. Újságíróként, majd a CDU mellett politikai tanácsadóként dolgozott. 1987 és 1991 között a hesseni kancellária élén állt. Az utóbbi időkben publicistaként dolgozott több konzervatív folyóirat számára is, 2013-ben lépett be az akkor alakult AfD-be, amelynek külpolitikai szóvivője.A krími konfliktus alatt jelentős vitát váltott ki azzal, hogy védelmébe vette az orosz álláspontot, és az atlantista irány helyett – hasonlóan az AfD-hez – erősebb orosz–német szövetséget szorgalmazott. A 2014-es brandenburgi tartományi választásokon az AfD listavezetője. Tíz könyvet írt politikai filozófiai, hadászati és történelmi témákból. Példaképének Clausewitz német gondolkodót tartja, aki szerint „a háború a politika folytatása más eszközökkel”. Alexander Gauland Alexander Gauland