Ahol már az istenek is fociztak – Indul a vébé Dél-Amerikában

Fotó: Getty Images / Mario Tama / Getty Images / Mario Tama

-

A labdajátékok már a latin-amerikai őslakosok mitológiájában is olyan fontos szerepet töltöttek be, és ugyanilyen fontosak ma is, amikor elvárják Neymaréktól, hogy istenekként villogjanak a pályán.


Latin-Amerikában annyira imádják a labdajátékokat, hogy nemcsak komoly labdajáték-kultúra élt évezredeken át a spanyol hódításig, de a Nap és a Hold teremtését is egy oda-visszavágós párharcként képzelték el. Két mitikus hős, Hun Hunahpu és Vucub Hunahpu volt Közép-Amerika két legjobb spílere, akiket az alvilági gonosz erők egy trükkel átteleportáltak saját síkjukra, ahol sportszerűtlen küzdelemben legyőzték, és meg is ölték őket. Utódaik viszont, Hunahpu és Xbalanque már igazi profik voltak, akik, miután felnőttek, a visszavágón legyőzték az alvilágiakat, és miután visszatértek a Földre, halott felmenőik holttestét az égre helyezték Napnak és Holdnak. AA393042: History Mivel ez egy központi mítosz az évezredekkel ezelőtti Amerikában, máris érthetjük, hogy miért annyira fontos számukra, miért bír vallási jelentőséggel a labdarúgás. Brazíliában viszont ennél komplikáltabb a helyzet. A legtöbb latin-amerikai országban – bár jellemzően a játékos focit űzik –, a győzelem szinte mindennél többet ér. Brazíliában viszont önmagában a győzelem kevés, a válogatottnak, szépen, szellemesen, szórakoztatóan és szemkápráztatóan kell játszania. Egy bekkelős focival kiharcolt vébé-címet kudarcnak ítélnek meg, ugyanis a brazil válogatottnak minden egyes meccsen felsőbbrendű tudásról kell tanúbizonyságot tennie, miközben lábukkal komponálnak zeneműveket. Neymar a labdával

Neymar a labdával


A szurkolók persze, szkeptikusak, de nem a csapatukkal kapcsolatban, hanem magával a tornával, a rendezéssel, az arra elköltött és közben elfolyt pénz mennyiségével kapcsolatban. Na, nem mintha ez újdonság lenne, ugyanez volt az 1950-es vébé előtt, és ugyanez volt tavaly, a Konföderációs Kupa előtt is. Rengeteg volt az elégedetlen hang, viszont a kezdőrúgás után nagyon gyorsan elnyomta őket a menetelő csapat mellé álló tömeg – a különbség a két torna között mindössze annyi, hogy '50-ben az uruk lesokkolták őket a döntőben, míg tavaly legyőzték a vb-címvédő Spanyolországot.

A brazil-spanyol döntő ezúttal is adja magát, azonban ahogyan a Barcelona, amelyre a csapat épül, már túljutott zenitjén, úgy könnyen lehet, hogy maga a válogatott legszebb napjai is megvannak számlálva. Annál is inkább, mivel az amerikai szuperkontinensen európai válogatott még nem tudott nyerni, és a helyszínek túlnyomó többségén tapasztalható brazíliai melegben – pláne az Európa-barát idősávokban – nem is lesz könnyű dolguk a csapatoknak, bár a legnagyobb hőségben játszott meccseken a 30. és a 75. percben háromperces ivószünet könnyíti majd a játékosok dolgát. Általában az uralkodó trend az ilyen helyszíneken az, hogy a fizikumukra alapozó válogatottak szenvednek, míg a technikás, játékos csapatok brillíroznak – persze, mindent felülírhat egy olyan, arrafelé mindennaposnak számító felhőszakadás, ami szinte a meccseket is képes elmosni.   Luiz Felipe Scolari

Luiz Felipe Scolari


A spanyolok mellett egyébként a hasonló stílusban játszó, Bayern Münchenre épülő német válogatottat várják nagyon sokan a döntő környékére, akik két bronzérmet és egy ezüstöt gyűjtöttek az elmúlt három világbajnokságon. Nyilván Argentína és Uruguay is kihúzná magát itt a szomszédban, az olaszokról pedig sosem lehet előre megmondani, hogy már a csoportban kiesnek, vagy a végéig ellépkednek. A BENELUX-országok közül ezúttal kivételesen nem a hollandokra, hanem az igencsak erős belgákra vannak ráállva a hipszterek, Steven Gerrard pedig talán utolsó tornáján vezetheti az angolokat. Steven Gerrard Steven Gerrard Ha fogadni akarunk a végső győztesre, akkor az említett országokban érdemes gondolkodnunk, hiszen a vébé nem Európa-bajnokság, ezt a borzasztó kemény tornát kiscsapat még sosem nyerte meg. Idebiggyeszthetjük még a baromi erős középpályával érkező franciákat, illetve Portugáliát, de azzal a kitétellel, hogy Cristiano Ronaldo a Real Madriddal végigtolt gyilkos szezon után már nemcsak fáradt, de minden porcikája is fáj – ráadásul még egy ghánai boszorkánymester is rontást küldött rá...

Brazília nem kapott túl erős ellenfeleket, a sztrájkkal fenyegető, majd a prémiumemelés ígérete után mégis elutazó Kamerun és az egykori titkos vb-esélyes önmagára már csak nyomokban emlékeztető Mexikó előtt a legnehezebb csoportmeccsük következik, amelyen Horvátországgal találkoznak Sao Paulóban.

Niko Kovac


szövetségi kapitány, aki az ősszel vette át a csapat irányítását, és vele még nem kapott ki a horvát válogatott, nem szórakozott, megmondta előre, hogy szerinte Brazília nyeri a tornát, viszont előtte itt ők még kellemetlenkedni fognak, betartanak Neymarnak és az egész brazil válogatottnak. Niko Kovac

Niko Kovac


Egyébként az elégedetlenkedő, tiltakozó brazilok is be szeretnének tartani csapatuknak, hiszen egy csoport a stadionhoz vezető út elzárását tervezi, és azzal fenyegetőzik, hogy felgyújt mindent a stadion környékén, illetve, ha tudnak, akkor bent is. A braziloknál amúgy ezen kívül is voltak problémák, és nemcsak a Luiz Felipe Scolari családjában a napokban bekövetkezett tragédia, hanem az sem volt rendben, amit a társaság művelt az edzőtáborban. Ezt szóvá is tette a 2002-ben már vb-címet nyert szövetségi kapitány a keretnek – meg a nyilvánossággal is tudatta –, utána pedig a fiúk össze is kapták magukat, ledózerolták Panamát, és úgy tűnik, hogy felkészülten várják a horvátokat. Darijo Srna Darijo Srna A nyitómeccsen talán nem fütyül majd a lelátó, ha kicsit döcög a hazaiak játéka, és csak egy-két megmozdulásuk emlékeztet a régi nagyokra, azonban a meggyőző sikert leszámítva gyakorlatilag mindent kudarcként értékel majd a közvélemény – minden meccs után –, a brazil sajtó pedig fanyalogni fog. Ez olyan nyomás, amelyről fogalmuk sem lehet a játékosoknak, hiszen sokuknak még a szülei sem éltek akkor, amikor Brazília legutóbb vébét rendezhetett. A torna alapértelmezett esélyese természetesen a házigazda, viszont ha megint egy otthon elbukott döntővel végződne a sztori, az elképesztő kegyetlen húzás lenne a sorstól. Az ember viszont van olyan perverz, hogy eljátszik a gondolattal.

Ami új

A meccseken tapasztalható technikai újítások közül a gólvonal-technológia bevezetése már éppen időszerű volt – pláne Frank Lampard 2010-es, németek elleni lövése után, amely szabad szemmel is jól láthatóan a gólvonal mögé pattant, viszont a játékvezetői team valószínűleg kiszúrt valami nagyon jó csajt a lelátón, és nem vette észre a szitut. Ilyen többet nem lesz, a GoalControl ugyanis helyettük is szól majd, ha dugót kell ítélni. Érdekes lesz még a sporiknál található habspray bevetése is, amellyel azt kerülhetik majd el, hogy szabadrúgásnál a támadók elmozdítsák a labdát, a sorfal pedig közelebb araszoljon.

Szükség lesz a szervekre...