„Ahol a keresztény kultúra nem alapvetés, oda betüremkedik más”

Fotó: MTI/MTVA / Kollányi Péter / MTI/MTVA / Kollányi Péter

-

Május második felében Keresztény Színházi Fesztivált szervez Dörner György, az Újszínház néven jegyzett régi-új teátrum direktora. Az igazgatói székét 2012. februárjában főpolgármesteri akaratból – a vérmesebbek szerint kultúrpuccsal – elfoglaló színészt az eseményről és színháza jövőjéről kérdeztük.


  A katolicizmusáról ismert Lengyelországban nem csak különféle keresztény kulturális mustrákat, de Przystanek Woodstock néven karitatív rockfesztivált is rendeznek. Lengyel import a budapesti Keresztény Színházi Fesztivál ötlete? Nem volt külföldi példánk. Az ötletet csak az adta, hogy ilyen fesztivál nem volt Budapesten, pedig itt vagyunk egy keresztény kontinens közepén. Egyszerűen adta magát, hogy nosza, csináljunk egyet. Lengyelország keresztény ország, Magyarország sajnos inkább Európa más részeihez hasonlít. Európa nem vette be alapértékei közé a kereszténységet, s úgy látszik, mi magyarok ebben igazodunk Európához. Én ezt igencsak hibásnak tartom, mert, ahogy a luxemburgi származású francia politikus, Robert Schuman mondta, az Európai Unió vagy keresztény lesz vagy nem is lesz. Ezzel messzemenőkig egyetértek. Ahol a keresztény kultúra nem alapvetés, oda betüremkedik más. Az iszlám vagy más világvallás térnyerésétől tart? Jóval nagyobb problémát jelentenek az üzleti egyházak. A magukat egyházaknak aposztrofáló üzleti vállalkozások. Rengeteg ilyen van Magyarországon is, nem is említenék név szerint egyet sem. Lényeg az, hogy vissza kell találnunk nekünk is, Európának is az alapokhoz. Az pedig a kereszténység.



II. János Pál pápa Karol Wojtylaként jegyzett szövegeinek dramatizálása az egyik eszköze a visszatérésnek? II. János Pál pápa volt színész is hosszú életében. A Veszprémi Petőfi Színház felolvasó színházi produkciója Római triptichon címmel az ő irodalmi alkotásai alapján készült. Kiemelt aktualitása az előadásnak, hogy II. János Pál pápát április 27-én avatják szentté a Vatikánban. Ez jelentős esemény, mint ahogy pünkösd is az a keresztény egyházak életében. A mi fesztiválunk e két rendkívül fontos dátum közé ágyazódott be. Nem titok az sem, hogy az évad végén a közönség fellazul, és mint az iskolás diák a vakáció közeledtével, ellóg a színházból, negligálja a zárt terű események látogatását. Az erősen megcsappant – számítások szerint az elmúlt két évben 20 ezerrel kevesebb jegyvásárlót jelentő – nézőszám miatt is kellett ez a fesztivál? Kétségtelenül fontos, hogy a tekintetek ide vonzódjanak, de ennél azért többről van szó. Nem csupán a Wojtyla-mű keresztény tematikájú. T.S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című darabja, Kocsis István A fény éjszakája és az Árva Bethlen Kata című művei, Szabó Magda Az a szép, fényes napja, vagy Nyirő József Jézusfaragó embere mind ilyen. A Kecskés zenekar a Katakombák és dómok zenéjével, Sebestyén Márta és Petrás Mária szakrális dalaival, Dinnyés József Szenczi Molnár Albert zsoltáraival, továbbá a madridi Teatro Tyl Tyl gyerekszínház Liszt Ferenc zenéjére létrehozott táncjátékával szintén ezt képviselik a maguk természetességében. A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz templom nemcsak koncerteknek, hanem összművészeti produkcióknak, valamint az említett Eliot-darab Vidnyánszky Attila rendezte változatának is helyet ad. Nem fél attól, hogy sokan szentségtörésnek tartják majd a szakrális tér nem rendeltetésszerű használatát? Nem hiszem. A templomok már régóta befogadnak színi előadásokat. Bizonyos szempontból pedig a színház is templom, egy olyan művészeti szentély. Olyanfajta érzelmeket közvetít, amelyek hatása nem mondom, hogy felér egy miséével, vagy egy istentiszteletével, de a megtisztulás, a katarzis a színházban is megtörténik, hogyha jól mozdul el a színház a néző felé. Így bizony van rokonság a színház és a templom között.


Vidnyánszky meghívása egyben stratégiai együttműködést is jelent az általa vezetett Nemzeti Színházzal? Amennyiben ő a Nemzeti Színház igazgatója, és egy rendezése szerepel a programban, igen. De ugyanezzel az erővel azt is megkérdezheti, hogy mi a helyzet az egri Gárdonyi Géza Színházzal és Beke Sándorral, hiszen az ő előadásuk is szerepel a fesztiválon. Keresztény tematikájú előadásokat hívtunk meg erre a fesztiválra, ennyi az együttműködés. Feltehetőleg nem az első előadásaik mellett demonstráló Gój Motorosok lesznek a célközönség, mégis kikre számít a fesztiválon?  Azt gondolom, hogy rengeteg olyan keresztény él ma Budapesten és Magyarországon, akik nem járnak templomba, nem gyakorolják az intézményes vallást. Ami valljuk be nem is egyszerű, hiszen szigorú a regula. A miserendet tartani, annak, aki nem gyakorló katolikus, nem könnyű, de nem is lehetetlen. A színházban viszont nincs ilyen regula, itt felszabadultan nevethet, sírhat a néző. Nincsen ebben semmi különleges. Volt egy időszak Európában, amikor minden műalkotás – a képzőművészettől az irodalmon és az építészeten át a zenéig – szorosan kapcsolódott a keresztény kultúrkörhöz. A mai színház őse, a misztériumjáték is a kereszténységből nőtt ki. Ma egyre távolodunk a szakralitástól, ami nélkül viszont nem lehet leélni ezt a földi életet. Nem lehet nem tudomást vennünk arról, hogy rendelt ideje van mindennek. Rendelt ideje annak, hogy a Nap felkel és lenyugszik, hogy télen hideg, nyáron pedig meleg van, ősszel a szőlő, kora nyáron viszont az eper terem, és Péter-Pálkor a búzát aratják. Ha valaki erről nem vesz tudomást Európában, nagyot hibázik. Hiszen rajtunk kívül álló erők határoznak meg minket, ezzel együtt kell élni a maga rítusa szerint. A kenyér- és borszentelés, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja és még sorolhatnám az ünnepeket, jeles napokat. A szakrális eseményekhez történetek kapcsolódnak, amelyekből színpadi művek születtek. Keresztényi ihletettségű lesz az Újszínház következő évada is? Repertoárunk reményeim szerint a vígjáték felé mozdul el.



A komédia kapósabb? A vígjáték feladata, hogy mívesen szórakoztasson, harsányan nevettessen, miközben el is gondolkodtat. A közönséget pedig nem lehet lecserélni, ahogy a népet sem lehet lecserélni. Azok is járnak ide, akik azelőtt is idejártak, és szép számmal vannak újak is. Nem vizsgálom, hogy ki régebbi és ki az új. Kinevezésekor magyar szerzők túlsúlyát ígérte. Tartja magát ehhez a programhoz? Az Énekes madár Tamási Árontól, A funtinelli boszorkány Wass Alberttől, Topolcsányi Laura A toll, Kocsis István Apa és leánya című művei magukért beszélnek. Egytől egyig magyar szerzők, ahogy ígértem. És azért egy Csongor és Tünde előadást még megemlítenék a következő évadból ízelítőül. A fesztivál pedig szándékaink szerint jövőre ismét létrejön. Talán több vendéget tudunk majd fogadni, talán híre megy és könnyebb dolgunk lesz. Most nehéz volt? Anyagilag? Igen. Nem mondom, hogy nem szűkös a keret, de mi ezzel gazdálkodunk. Böjte atyával együtt a főpolgármester úr is védnöke a fesztiválnak. A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz templom plébánosa Horváth Zoltán tökéletes partner volt abban, hogy befogadja ezeket az előadásokat és koncerteket. Egyébként azt hiszem minden plébános kultúrapártoló, hogy úgy mondjam, a foglalkozási körükbe vág. A függetlenek által hangoztatott érvről, miszerint a kultúrának, a színházaknak világnézettől függetlenül szüksége van állami pénzre, mi a véleménye? A színházhoz pénz kell. A színház tevékenységét az államnak finanszíroznia kell. A színház a kultúra szerves része, amelyért a politika pénzügyileg is felelős.