Aggódik és sajnálkozik Kishantos miatt az ombudsmanhelyettes

Fotó: MTI/Koppan Viktor / MTI/Koppan Viktor

-

Egyelőre semmi sem teljesült abból, amit a vidékfejlesztési tárca ígért a jövő nemzedékek szószólójának. Se stratégia, se intézkedési terv nincs a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek alkotmányos védelméről.


Az alapvető jogok biztosának helyettese, Szabó Marcel sajnálja a Kishantoson történeket, mert

„a több évtizedes biogazdálkodás létrehozta környezeti értékek védelme az Alaptörvény P cikke alapján mindenki kötelessége.”
A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, szószóló – aki a sajtóból értesült a legújabb kishantosi eseményekről – egyúttal aggályosnak tartja, hogy a mai napig nem alakult meg az a szakmai fórum, amelynek életre hívására a Vidékfejlesztési Minisztérium februárban ígéretet tett, épp az alapvető jogok biztosa, Székely László és helyettese, Szabó Marcel decemberi jelentése, illetve felkérése nyomán. A bizottság szakmai és civil szervezetek, valamint az ombudsmani hivatal bevonásával dolgozta volna ki a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek alkotmányos védelméhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet. Szabó Marcel szerint az is gond, hogy nem tudható az sem, mit tett az agrárminiszter annak érdekében, hogy a kishantosi területen kialakult környezeti értékeket megőrizze. Pedig erre is ígéretet tett februárban, hiszen azt válaszolta az ombudsmani hivatalnak, hogy intézkedett
„a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról.”    


„Kishantos méltó az alkotmányos védelemre”

A Kishantos kapcsán indult vizsgálat során a biztos és helyettese a jövő nemzedékek szószólója még tavaly decemberben megállapította, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak biztosítania kell az Alaptörvény P) cikkben foglalt, a nemzet közös örökségével kapcsolatos követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek figyelembe vételét.


(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

(2)A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.