Aggódhatnak az egyetemek a tervezett kancellári rendszer miatt

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Több helyen felelőtlenül gazdálkodtak az egyetemek. De mi lesz az autonómiájukkal, ha jön a kancellár? Megszüntethet szakokat is? A Magyar Rektori Konferencia még nem foglalt állást a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ügyében, ám egységes álláspont nem is várható.


A kormány által kinevezett vezetők veszik kézbe a felsőoktatási intézmények pénzügyeit. Az öszes felsőoktatási intézmény vezetőit tömörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége ülésezett ezen a héten, ám a felsőoktatási törvény tervezett módosításáról, benne a kancellárokról – legalábbis a hivatalos közlés szerint – nem esett szó. Információink szerint az MRK jövő csütörtöki plenáris ülésének napirendjén szerepel a kérdés, ám egységes álláspont nem, csak többségi állásfoglalás születhet. Ráadásul nem sokkal július eleje, vagyis a törvénymódosítás várható elfogadása előtt.

A VS.hu több egyetem és főiskola rektorát is kereste, ám neve vállalásával senki sem akart megszólalni. Azt megtudtuk, hogy a felsőoktatási intézmények sokszor felelőtlen gazdálkodásának köszönhető a kancellári rendszer bevezetése. A kancellár megvétózhat minden szenátusi döntést, amelynek költségvetési vonzata van, ez gyakorlatilag korlátlan beleszólást jelent a szakmai kérdésekbe is. A Corvinus Egyetemen feltárt visszásságok, melyekről az Index írt, nem példa nélküliek. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az utóbbi hónapokban minden állami felsőoktatási intézményt átvilágított, és úgy tudjuk, sok helyen tapasztalt hasonlókat, amiről egyesek azt mondják, a felelőtlenül gazdálkodó egyetemek, főiskolák az egész felsőoktatási rendszerre vetnek rossz fényt. Hallottunk véleményt, amely szerint a magyar felsőoktatás súlyos bűne, hogy az elmúlt 20-25 évben nem tudott letenni valamilyen egységes stratégiát, amely a sokszínű képzést egy finanszírozható rendszerbe képes beilleszteni, így nem csoda, hogy a kormányzat indokoltnak látja a kancellári rendszer bevezetését.

A felsőoktatási intézmények vezetőinek többsége aggódik, hiszen nem tudja, hogy milyen küldetéssel érkeznek majd a kancellárok. Baj akkor van – hallottuk–, ha a kancellárnak az lesz a dolga, hogy szakokat szüntessen meg, és beleszóljon az oktatási portfólióba. Pusztán gazdaságossági szempontok alapján ugyanis nem lehet eldönteni, hogy szükség van-e bizonyos képzésekre.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását követeli még a felsőoktatási törvény módosítása előtt. A szervezetek megdöbbentőnek tartják a jogszabály módosításának „abszurd időpontját”, aggódnak és tiltakoznak az emberi erőforrások minisztere által előzetes egyeztetés nélkül benyújtott felsőoktatási salátatörvény miatt. Az ÉSZT szerint a törvény súlyosan sérti az egyetemi autonómiát a kancellária intézményének bevezetésével.


Mi változhat ősztől a felsőoktatásban?

Mint arról beszámoltunk, a kancellárokat a miniszterelnök nevezi majd ki, az elsők várhatóan már szeptemberben munkába állhatnak. Balog Zoltán úgy fogalmazott, hogy még a nyári szünet előtt szeretnék elfogadni a törvénymódosítást és kiírni a pályázatokat. A kancellár alkotja meg az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki a belső ellenőrt és ő lesz a munkáltatója a nem oktató dolgozóknak is.

A törvénymódosítás emellett teljesen állami fenntartásba veszi a Pető Intézetet, illetve lehetővé teszi, hogy a Testnevelési Egyetem újra kiváljon a Semmelweis Egyetemből. (Arról, hogy az új intézmény rektori posztjára Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya az esélyes, a VS.hu írt először.)

A VS.hu kérdésére, hogy a rektor vagy a kancellár dönt-e majd szakok, tanszékek létéről, Balog azt mondta: a szereplők ebben a kérdésben együtt kell működjenek. Minden intézménynek van stratégiája, költségvetése, az alapján kell megtenni a szükséges lépéseket.


Ki lehet kancellár és mit csinálhat?

A tervezett törvénymódosítás szerint kancellári megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, а központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

А kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette а munkáltatói jogokat а miniszter - jelen esetben Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter -  gyakorolja. А kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, а személyi javaslatok felterjesztéséről а miniszter gondoskodik. А kancellár megbízására, а megbízás visszavonására а miniszterelnök jogosult.

Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését а kancellár végzi, ő felel а gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért is. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak és а megbízási jogviszonyban állók illetményének, illetve egyéb juttatásainak megállapítására а rektor a kancellár egyetértésével jogosult.

A kancellár gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben а tulajdonosi jogokat, feladatait а rektorral együttműködve látja el. Állami felsőoktatási intézményekben а belső ellenőrzési vezető megbízásának és а megbízása visszavonásának jogát а fenntartó előzetes egyetértésével а kancellár gyakorolja.

А rektor a kancellár döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása esetén а fenntartóhoz, vagyis az Emberi Erőforrások Minisztériumához címzett kifogással élhet.