Adóbevallás: megtévesztő a NAV listája a támogatható egyházakról

Fotó: Getty Images / Hemera Technologies / Getty Images / Hemera Technologies

-

Nehezen cáfolható a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökének állítása, miszerint a kormány kifejezett célkitűzésének tekinti, hogy „zavart keltsen” és „bizonytalanságban tartsa” az adózókat, hogy mely egyházaknak ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát. A kisegyházak szerint a csapdát a postán lehet kikerülni.


Gyanakvásra hajlamos adófizetők akár azt is gondolhatnák, egyes vallási vezetők rosszban sántikálnak, amikor kifejezetten arra szólítják fel híveiket, hogy kizárólag papíron rendelkezzenek adójuk egy százalékáról, és azt levélben adják fel. Pedig nem rajtuk, hanem az államigazgatás élén álló kormányon múlik, hogy másképp nem juthatnak hozzá az általuk jogosnak hitt jussukhoz.

Postán még van néhány órájuk az adózóknak

A Fidesz-KDNP kormánypárti többsége ugyanis még 2011-ben alaposan megtizedelte az elismert egyházakat. Bár az eredetileg tervezett 14-ről végül is 32-re emelte azoknak a vallási szervezeteknek a számát, amelyeket az egyházügyi törvény is nevesít, utóbb azonban még az alaptörvényt is ehhez igazította, hogy az Alkotmánybíróság kifogásait aláássa. Bevett egyházként így maradt a 32 szervezet (ezek közül az egyik nem kíván élni az adóforintok gyűjtésével). Ám a taláros testület feddésének azért mégis volt annyi foganatja: a kimaradtak kezdeményezhették egyházként való elismerésüket. Ennek alapján szeptemberben összeállt az új lista. Ez azokat a szervezeteket tartalmazza, amelyek kiegészítő állami támogatást igényelhetnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján és az elektronikus adóbevallásban csak a 31 egyházat tartalmazó lajstrom szerepel, így interneten (az elektronikus ügyfélkapun) keresztül csak azokat lehet támogatni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházügyi államtitkársága a VS.hu érdeklődésére először azt írta, hogy „a 2013. augusztus 1-től hatályba lépett törvény alapján a korábbi AB-határozattal érintett vallási közösségek – amelyek névsorát az egyházi kapcsolatokért felelős miniszter 2013. szeptember 1-jén a kormányzati honlapon közzétette – a bevett egyházakhoz hasonló mértékű kiegészítő támogatásokra jogosultak”. És elfelejtette megválaszolni az eredeti kérdést, miszerint postán valóban lehet-e az egyházi egyszázalékot nekik felajánlani. Utóbb viszont, a cikk megjelenése után ezt a pontosítottnak szánt választ kaptuk. "Az Országgyűlés által nem bevett egyházként működő vallási közösségek a civil Szja 1% felajánlására jogosultak. A 2013. szeptember 1-jén kiadott miniszteri közleményben szereplő vallási közösségek külön kérhetik a részükre civil szervezetként felajánlott Szja 1% bevett egyházakhoz hasonló mértékű kiegészítését, amelynek az utalása 2014. szeptember 30-ig történik meg a nemzetgazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével. Téves tehát a cikk azon tényállítása, hogy - a NAV honlapon megjelentekkel ellentétben - nem csak a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében szereplő bevett egyházak javára lehet az egyházi Szja 1%-ot felajánlani."

A közfoglalkoztatás jobb, mint a buddhista gyógyítás

A kisegyházak számára azonban így is eltelt lassan három év, amikor nem jutottak hozzá ahhoz a néhány millió forinthoz, amelyből legalább részben tudták finanszírozni a tevékenységüket. Közülük az egyik legnagyobb a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelynek a vezető lelkésze a volt SZDSZ-es képviselő, Iványi Gábor. Ez a közösség 20 szociális és oktatási intézményt tart fenn, köztük hajléktalanszállót és főiskolát. A „bevett egyház” cím elvesztésével azonban nem csak a pénzforrás apadt el. A japán buddhizmust gyakorló Usui Szellemi Iskola Közösség vezetője, Fodor György a VS.hu-nak elmondta, ezzel attól a lehetőségtől is elestek, hogy – amint fogalmazott – „gyógyítóikat” (például a katolikus papokhoz hasonlóan) egyházi személyként ismerjék el, akiket a közösség tart el. Így az Usui gyógyítói idén már a közfoglalkoztatási programba is „behívót” kaptak. A gyógyítást ugyanis nem munkaviszonyban végzik, ahhoz viszont, hogy például a társadalombiztosítási ellátásokhoz hozzájussanak, be kellett jelentkezniük munkanélkülinek. Márpedig a regisztrált állástalanok néhány hónap után ezt a státust is elveszítik, ha nem élnek a közfoglalkoztatás nyújtotta lehetőséggel. Az Usuinak így a korábbi tucatnyi egészségügyi központjából már csak 3 működik, ahol a többnyire más úton már nem gyógyítható betegekkel foglalkoznak. A vallásszabadság megnyirbálásáért legutóbb a strasbourgi emberi jogi bíróság is elítélte a magyar államot, bár az április eleji verdikt még nem jogerős. Az igazságügyi minisztérium most arról tájékoztatta a VS.hu-t, hogy továbbra is vizsgálja a fellebbezés lehetőségét, amire 3 hónapja van. A strasbourgi ítélet nem kötelezheti a kormányt a jogszabályok megváltoztatására, kártérítés megfizetésére viszont igen. Az EMMI mindenesetre valamelyest békülékenyebbnek tűnik Iványi Gáborékkal szemben, hiszen februárban úgy határozott, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség megfelel az egyházzá nyilvánítás feltételeinek. A döntést már a napokban összeült új Országgyűlés hozhatja meg. Arra pedig, hogy az állami támogatásokból kirekesztett egyházakat a strasbourgi ítélet jogerőssé válása esetén miként kárpótolják azért, hogy az általuk fenntartott szociális és oktatási intézmények nem kapnak a közpénzekből, a minisztérium azt válaszolta, hogy ez nem az egyházzá nyilvánítástól függ. A tárca azt közölte: „a közfeladat ellátásban résztvevő szervezetek jelenleg is kapnak költségvetési támogatást az elvégzett közfeladat után támogatási szerződés megkötése nélkül”. Más kérdés, hogy elismerik-e közfeladatnak például a buddhista gyógyítók tevékenységét. Nem. Legalábbis az Usui tapasztalatai szerint.