Aba Botond Demszkyre vallott

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

A BKV volt vezérigazgatója szerint az akkori városvezetés nagyon szigorú nyomásgyakorlásával vették meg a metrószerelvényeket. A vizsgálóbizottság szerint kódolva volt, hogy csak az Alstom lehet a nyertes.


Elkészült az Alstom szerelvények beszerzését vizsgáló fővárosi bizottság jelentése, januári ülésén tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés – derül ki a városháza közleményéből. (A jelentés innen tölthető le.) Az anyag megállapításai szerint a metrókocsik beszerzése során számos gazdasági, észszerűségi szempontból kifogásolható körülmény merült fel – mondta hétfőn Borbély Lénárd, a vizsgálóbizottság vezetője sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Tarlós István főpolgármester is.

A vizsgálóbizottság 2016 nyár elején alakult annak apropóján, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala (SFO - Serious Fraud Office) azzal a feltételezéssel kereste meg Magyarországot, miszerint Alstom-vezetők 2,3 millió euró kenőpénzt adhattak a budapesti megbízás elnyeréséért.


A Főváros a 2-es vonalra 22, a 4-esre pedig 15+7 szerelvényt vásárolt. Az ügyben a Fővárosi és a Legfőbb Ügyészség is nyomoz, gyanúsítottak is vannak, az eljárás áprilisban fejeződhet be.


A fővárosi vizsgálóbizottság a beszerzéssel kapcsolatos döntési mechanizmusokat, a szerződéskötések körülményeit vizsgálta. Több, az ügyben érintett személyt is meghívott, köztük Demszky Gábor volt főpolgármestert, aki nem ment el az ülésre. Szintén nem jelent meg a DBR Metró Projekt Igazgatóság egykori vezetője, a külföldön tartózkodó Gulyás László sem. (A BKV-n belül ez a szervezet felelt közvetlenül az operatív eljárás lebonyolításáért.)


Demszky nem beszélt a bizottság előtt


Eleget tett ugyanakkor a vizsgálóbizottság meghívásának Aba Botond volt BKV vezérigazgató, valamint Szabó Tamás, a közbeszerzési eljárást segítő bírálóbizottság egykori elnöke. Borbély Lénárd bizottsági elnök, csepeli polgármester azt elmondta: Aba Botond arról számolt be, hogy emlékei szerint az egész beszerzés a Városháza nagyon szigorú ráhatása, nyomásgyakorlása mellett történt,


közvetlen instrukciók érkeztek többek között az akkori főpolgármestertől is.

A bizottság a vizsgálata során rögzítette: az eljárás felelőse a BKV volt, a közlekedési társaság igazgatósága hozta meg a döntéseket. (Az ügyben egyébként Aba Botondot többször is meghallgatták az ügyészségen.) A közbeszerzés lefolytatását több bizottság segítette, valamint az Eurometro Kft. mint műszaki közbeszerzési tanácsadó.


Aba Botond azt állítja, irányították a városházáról


A Borbély Lénárd vezette bizottság jogszerűségi, gazdasági és észszerűségi szempontok alapján is vizsgálta a beszerzést. Ez alapján aggályosnak találta, hogy a közbeszerzés során


nem az ár volt a legmeghatározóbb szempont, így fordulhatott elő, hogy több alkalmas pályázó közül korántsem a legkedvezőbb ajánlat nyert.

A vizsgálóbizottság több ezer oldal iratanyagot tanulmányozott át, megállapítva, hogy egyes pénzügyi folyamatok nem nyomon követhetők, a cégek által beadott ajánlatok és a végső árajánlatok a papírok alapján nincsenek szoros összefüggésben. A közbeszerzést úgy készítették elő, hogy szinte kódolva volt: a nyertes nagy valószínűséggel az Alstom lesz.


Az értékelésnél szubjektív szempontokat alkalmaztak, amelyeket menet közben megváltoztattak,

ez a vizsgálóbizottság álláspontja szerint jogszerűtlen. A végső pontozásnál például dupla súllyal szerepelt a szerelvények esztétikai kialakítása.

A vizsgálóbizottsági elnök hangsúlyozta: a főváros és a magyar állam számára óriási hátrányt jelentett, hogy a fizetendő előleg mértékét a kiírásban szereplő 25-ről végül 50 százalékra emelték. (Ennek háttere az iratok alapján nem állapítható meg.)


A 4-es metró állomásai

Nem a legjobb ajánlat győzött


A jelentés szerint kifogásolható volt az is, hogy egy szerződésben szerepelt a két metróvonalra történő szerelvény-beszerzés, holott azok között nem volt műszaki összefüggés. Ha külön-külön biztosították volna az ajánlattételi lehetőséget, nagyobb verseny alakulhatott volna ki. Pénzügyileg hátrányos volt a Fővárosnak, hogy indokolatlanul korlátozták az ajánlattevők számát, az egyébként alkalmas 6 részvételre jelentkező közül csak 5 cégtől kértek ajánlatot. A szerződésekben a karbantartási költségek hosszú távú vállalásokként szerepeltek, holott azokra a kontraktusok semmilyen garanciát nem biztosítottak.

Értékelési szempontként szerepelt a zajszint: 40 százalékban vették figyelembe a vezetőfülke, 60 százalékban az utastér zajterhelését, annak ellenére, hogy a 4-es metrót vezető nélküli közlekedésre tervezték.

Gazdaságilag indokolatlan módon nem a beszerzési kiírásnak megfelelő szerződést kötötték meg, ami mind a Fővárosnak, mind a magyar államnak valószínűsíthetően különösen jelentős vagyoni hátrányt okozott.

Borbély Lénárd érthetetlennek nevezte a vis maior feltételek meghatározását: a BKV magára vállalta azt a kockázatot, hogy ha a gyártó nem tudja megszerezni a hatóságtól a szükséges típusengedélyt a szerelvényekre, akkor is ki kell fizetnie a megrendelőnek a kocsikat, annak ellenére, hogy azokat nem tudja használatba venni.

A vizsgálóbizottsági elnök kiemelte, hogy az 50 százalékos mértékűre emelt előleg – mintegy 30 milliárd forint értékben – éveken keresztül az Alstom számláján kamatozott. A teljes beszerzés értéke egyébként 263 millió euró (mintegy 69 milliárd forint) volt.


A 4-es metró

Ha nincs fülke, miért fontos, hogy klímás legyen?


A vizsgálóbizottsági jelentés megállapította azt is, hogy az előlegek visszafizetését és az egyébként is alacsony összegben meghatározott kötbér megfizetését biztosító bankgaranciákat úgy kötötték ki, hogy azt ne magyar bank biztosítsa, jogvita esetére pedig nem kötötték ki magyar bíróság joghatóságát. Mindez alapján a szerződésbe volt kódolva, hogy bármilyen jogvita esetén, ahol magyar-francia ellenérdekelt felek vannak, a magyar közpénzek felhasználása kapcsán nem magyar bíróság dönt, hanem francia. A szerződés felmondásakor ez a helyzet elő is állt, azonban a Főváros 2010-ben hivatalba lépett új vezetése Franciaországban pert tudott nyerni a francia céggel szemben.

Az ajánlati árat és a karbantartási költségeket tekintve nem az Alstomé volt a legkedvezőbb ajánlat, a súlyozott pontoknál mégis jelentős lett az előnye. A tender pontrendszerében a műszaki tulajdonságok alapján a maximális pontszámot kizárólag az Alstom gyártmányú szerelvények kaphatták, a maximálisan kapható pontszámok értékhatárát éppen átlépve. Az Alstom összesítésben 905,39 ponttal nyert a második helyezett 894,68 pontjával szemben.

Borbély Lénárd hangsúlyozta: 2010 után, Tarlós István főpolgármester vezetésével sikerült olyan tárgyalásokat folytatni az Alstommal, amelyek révén új szerződéses feltételeket sikerült kialakítani, így „több milliárd forinttal jobban járt a főváros, mint Demszky Gábor idején”.

A vizsgálóbizottsági elnök elmondta: azt fogja javasolni a közgyűlés január végi ülésén, hogy jelentésüket terjesszék fel a Legfőbb Ügyészséghez.