AB: törvénnyel módosíthatók a devizahitel-szerződések

-

Döntött az Alkotmánybíróság: kivételes esetekben módosíthatók a devizahitel-szerződések; az ugyanakkor nem világos, hogy pontosan mi lehet kivételes eset. Az Alkotmánybíróság határozata szerint mindenképpen figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit és a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni.


A határozat szerint konkrét szerződések, szerződési feltételek nem lehetnek tárgyai alkotmányértelmezésnek, az alaptörvényből nem vezethető le, hogy pontosan hogyan kell szerződni. Az alaptörvényből viszont következhet egy jogszabály alaptörvény-ellenessége, de mindig a konkrét jogszabályt kell vizsgálni. Ugyanakkor jogszabállyal kivételesen megváltoztatható korábbi szerződések tartalma. Az Alkotmánybíróság szerint bár a szerződések szabadságát védi az alaptörvény, viszont hosszú távon előállhatnak olyan körülmények, hogy jogszabály módosíthatja a szerződéseket, ha a szerződések nagy tömegéről van szó, és fenntartásuk egyoldalú és jelentős sérelemmel járna valamelyik félnek.


A kormány novemberben kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését. Azt szerette volna tudni, hogy összeegyeztethetők-e ezekkel a devizahitel-szerződések, vagyis van-e bármilyen mód törvénnyel beavatkozni a meglévő szerződésekbe. Az egyik kérdés arra irányult, hogy az alaptörvény tartalmaz-e olyan rendelkezést, ami alapján ezzel ellentétesnek lehet minősíteni bármely, a fogyasztók számára egyoldalúan hátrányos szerződési feltételt, vagy azt a jogszabályt, ami az ilyen szerződést lehetővé tette. Erre példa az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítása, vagy az a kitétel, mely lehetővé teszi az egyoldalú kamatemelést. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy milyen feltételekkel kerülhet sor már fennálló szerződések jogszabállyal történő módosítására. Korábban a kormány ultimátumot adott a bankoknak: november 1-éig kellett volna önként, az ügyfelek javára módosítaniuk a devizahitel-szerződéseket, ellenkező esetben a kormány törvénnyel rendezi ezek sorsát. A bankok meg is tették a javaslatukat, a kormány azonban azt nem fogadta el. Az Alkotmánybíróság jelen döntésének nincs köze a Kúria részben már meghozott és részben még döntésre váró jogegységi határozatához, amely a folyamatban lévő bírósági perekhez ad iránymutatást, illetve az Európai Unió Bírósága előtt zajló eljáráshoz sem.

Belenyúlhat az állam, de nem parttalanul

A szerződések utólagos, pláne az állam által történő módosításának lehetősége nem új vitatéma. Egyszerre kellene érvényesülnie ugyanis a szerződéskötés szabadságának, annak, hogy a szerződéskötők bízhatnak a megállapodás teljesülésében, de annak is, hogy erőfölénnyel nem lehet korlátlanul visszaélni és az államnak védenie kell a fogyasztók érdekeit is. Sajátos módon az Alkotmánybíróság a mostani döntéssel részben egy korábbi, mégpedig 1991-es (!) határozatához nyúlt vissza – erre egyébként a kormány beadványa is hivatkozott -, amely kimondta, hogy kivételes esetben utólag is módosítható a szerződések tartalma, ha az eredeti körülmények alapvetően megváltoznak. A döntés elég pontosan leírta hogy mi számít kivételes esetnek, és ez szerepelt is a mai indoklásban. E szerint jogszabály is csak olyan feltételek fennállása esetén módosíthat utólag egy szerződésen, ahogy arra a bíróságnak is módja van. vagyis
  • az új körülmény miatt valamelyik fél lényeges, jogos érdeke sérül
  • a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésekor nem volt látható
  • a körülmények megváltozását nem az idézte elő, akinek az érdekei sérülnek és
  • a körülmények változása meghaladja a normál kockázatot
Ezen túl jogszabályra akkor lehet szükség, ha a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki, vagyis az emberek nagy tömegeit érinti. A kritériumok közül a második a VS.hu által megkérdezett jogászok szerint a leginkább vitatható, nevezetesen, hogy számíthattak-e a devizában eladósodottak akkora árfolyamváltozásra, mint ami végül bekövetkezett, és ami ellehetetlenítette a hiteltörlesztést. Ez azért nem mindegy, mert az AB azt is kimondta, hogy mindig a konkrét jogszabályt kell nézni, amikor el kell dönteni, hogy egy helyzet kivételes volt-e, vagy sem. Plusz a szerződés tartalmának utólagos módosítása nem járhat együtt a jogállamiság és a jogbiztonság sérelmével, mivel ezeket az értékeket az alaptörvény ugyanúgy védi, mint a fogyasztók érdekeit. Ezen kívül a módosításnak mindkét fél érdekeit figyelembe kell vennie. Ez azt is jelenti, hogy hiába készülne el egy jogszabály, az, hogy elvben van rá lehetőség, nem elég. Az AB ugyanis nem vállalkozott arra, hogy megmondja, hogy mi szerepelhet konkrétan egy ilyen jogszabályban, ami aztán majd utólag is biztosan kiállja az alkotmányosság próbáját. Ráadásul a frissen hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv változatlanul tartalmazza azt, amit a régi is. Vagyis ha a jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja, és ez a változás valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, akkor ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat. Ez pedig jogászok szerint akár azzal is járhat, hogy a bank hirtelen egy összegben követelheti az adósság törlesztését, vagy elárvereztetheti a fedezetül szolgáló ingatlant. Tény, hogy egyelőre a szerződéstől való elállást még senki sem vetette be, mint tömeges megoldást; a bankok sem, ugyanis nekik sem érdekük egy végképp leírandó követeléshalmazzal, vagy a dömping miatt pénzzé nem tehető ingatlantömeggel való birkózás. A Fidesz már bejelentette, hogy kormányon maradása esetén teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket. A pártok és a kormány reakcióit itt találja.