A világ aggódva figyeli az oroszok lépéseit

-

Nemzetközi felháborodás övezi az orosz hadi készültséget az Ukrajnához tartozó Krím félsziget közelében. Az EU, az Egyesült Államok és több európai külügyminiszter is felszólalt.


A Putyin által elrendelt harckészültségi gyakorlatban csaknem 150 ezer orosz katonát csoportosítanak át a Krím félsziget közvetlen közelébe. Harckészültségbe helyezték az orosz légierőt, a krími Szimferopolban csütörtök hajnalban a helyi oroszok önvédelmi szervezetének fegyveresei elfoglalták a parlament és a kormányzat épületét.

Folyamatosan frissülő cikkünkben követheti mi történik éppen a Krím félszigeten.

Cameron és Merkel szerint aggasztó a helyzet

A Londonban tárgyaló Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök „különösen aggasztónak” tartja a krími helyzetet. Cameron leszögezte: a világ figyelni fogja Oroszország lépéseit. A kormányfő e mellett arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna területi integritását minden országnak tiszteletben kell tartania. Merkel szerint London és Berlin mindent megtesz az új ukrán vezetés támogatására, tekintettel „a rettenetesen nehéz gazdasági helyzetre”.

Bukarest az ukrajnai románokért aggódik

Románia szomszédos államként erősen érdekelt Ukrajna stabilitásának biztosításában és határozottan elvárja, hogy az Ukrajnában élő román közösséget ne érjék ellenséges megnyilvánulások - közölte csütörtökön a román külügyminisztérium. Igényeikről az ukrán nagykövetséget is tájékoztatták a külképviselet képviselőivel folytatott megbeszélésen. Bukarest ismét aggodalmát fejezte ki a nyelvtörvény felfüggesztése miatt, ám azt remélik, hogy az eltörölt törvényt hamarosan olyan szabályozás váltja fel, amely megfelel a nemzetközi szabványoknak, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezménynek és európai nyelvi chartának. A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnának 400 ezer román anyanyelvű lakosa van.

Kerry: súlyos hiba lenne az orosz beavatkozás

Az amerikai külügyminiszter szerdán határozottan felszólította Vlagyminir Putyint, hogy tartózkodjon Ukrajna területének megsértésétől és minden katonai akciótól, miután az orosz államfő nagyszabású hadgyakorlatot rendelt el az ukrán határ közvetlen közelében. „Bármilyen katonai beavatkozás, mely megsértené Ukrajna szuverén területi integritását, hatalmas és súlyos hiba lenne” - mondta Kerry Washingtonban. A külügyminiszter arra is felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait egy másik volt szovjet tagköztársaság, Grúzia területén található enklávéról. Ezen kívül bejelentette, az Obama kormányzat egymilliárd dolláros hitelt folyósítását tervezi Ukrajnának első körben, de további pénzügyi segítséget is kilátásba helyezett.

Peking nem  avatkozik be Ukrajna belügyeibe

A kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao egy csütörtöki írásában Oroszországgal szembeni hidegháborús mentalitással vádolta a Nyugatot.  Az állami Hszinhua hírügynökség napokkal korábban megjelent írásában szintén azt hangoztatta, hogy a válságot általánosságban a hidegháború maradványaként is fel lehet fogni, mivel „Nyugaton Oroszországot sokan idegennek tekintik, s igyekeznek a Moszkvával hagyományos kapcsolatokkal rendelkező államokat a maguk befolyásolási övezetébe terelni.” A cikk szerzője ugyanakkor hozzátette, hogy egy külső beavatkozás csak megnehezítené Ukrajna helyzetét. A kínai külügyi szóvivő a napokban úgy fogalmazott, hogy Peking nem  avatkozik be Ukrajna belügyeibe, és tiszteletben fogja tartani az ország népének választását. Hozzátette, hogy az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján tovább kívánják fejleszteni Kijevvel a stratégiai partnerséget - írja az MTI.

A Nato védelmi miniszterei még nem reagáltak

Szerdán és csütörtökön ülnek össze a NATO tagországok védelmi miniszterei is Brüsszelben. Bár üdvözölték a hét végén történt eseményeket és hogy Ukrajna elindult a békéhez vezető úton, egyelőre nem reagáltak a krími orosz lépésekre. A miniszterek nyilatkozata szerint a védelmi reform és a katonai együttműködés maradt  továbbra is a kulcs Ukrajna és a NATO közötti együttműködésben, de a miniszterek hozzátették, egy olyan demokratikus folyamatba, amelyen most Ukrajna átmegy, fontos, hogy a hadsereg ne avatkozzon bele a folyamatokba, és örömüket fejezték ki, hogy az ukrán hadsereg eddig sem lépett közbe.

Sikorski emlékezteti az oroszokat, hogy tartsák be, amit '94-ben aláírtak

Radoslaw Sikorski, az ukrán helyzet konszolidációjában fontos szerepet játszó lengyel külügyminiszter felszólította az oroszokat, hogy tartsák magukat ahhoz az 1994-es megállapodáshoz, melynek értelmében Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását. A Szovjetunió felbomlása után született egyezség értelmében Oroszország, az Egyesült Államok és Anglia megállapodtak Ukrajnával, hogy garantálják az ország határait, ha az cserébe lemond nukleáris nagyhatalmi törekvéseiről és leszereli nukleáris arzenálját. „Emlékeztetnünk kell orosz partnereinket erre az egyezségre” - mondta Sikorski szerda délután egy sajtótájékoztatón.

Martonyi a V4-ek külügyminisztereivel Kijevbe utazik

Csütörtökön a Visegrádi Négyek külügyi képviselői, köztük Martonyi János, Miroslav Lajcák szlovák és Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, illetve a lengyel külügyi tárca képviselője   Kijevbe és Donyeckbe utaznak, hogy tárgyaljanak a Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfővel. A külügyminiszterek már korábban is hangsúlyozták, hogy a „V4-ek elkötelezettek Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének, egységének megőrzése mellett”.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az európai képviselők felszólították Oroszországot, hogy tartózkodjon Ukrajna területi integritásának megsértésétől. Ezzel együtt felszólították az Európai Bizottságot, hogy az ukránoknak kínált társulási megállapodás foglalja magában az EU-hoz való későbbi teljes csatlakozás lehetőségét, valamint az Egyesült Államokkal közösen egy nemzetközi donor-konferencia felállítását kezdeményezték, hogy Ukrajna elkerülje a közelgő államcsődöt. Konkrét lépésekről csütörtökön döntenek a parlamentben.