A vélemény szent: alkotmánysértően ítélték el a polgármester bírálóját

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

-

Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette azokat a bírósági ítéleteket, amelyek rágalmazásért, vagyis büntetőjogi tényállásban marasztalták el a polgármester vagyongazdálkodását bíráló siklósi képviselőt. A szóban forgó publicisztika egy helyi közéleti újságban 2011 januárjában jelent meg.


Az indítványozó – akiről  az AB határozatából csak annyi derül ki, hogy a képviselő-testület tagja volt – alkotmányjogi panaszának lényege az volt, hogy az ügyben eljáró bíróságok a polgármester munkáját illető kritikát a büntetőjog eszközével szankcionálták,és ezzel megsértették a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A határozat indokolása szerint a közügyek szabad vitatása szükségszerűen együtt jár a közszereplők ebbéli tevékenységének adott esetben akár éles hangú vagy túlzó kritikájával, illetve nézeteik hitelességének megkérdőjelezésével, szabad cáfolatával és bírálatával. Az Alkotmánybíróság következetes felfogása szerint a közügyekre vonatkozó és a közéletben szerepet vállaló személyek és szervezetek tevékenységét érintő véleménynyilvánítás erősebb alkotmányos védelmet élvez, és így korlátozhatósága szűkebb körben nyerhet alkotmányos igazolást. A közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tény állításával vagy híresztelésével szemben már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról, és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. Az ilyen, becsületsértésre alkalmas tényállítások a rágalmazás bűncselekményének törvényi tényállási elemei közé illeszkednek, így büntetendőek. Az Alkotmánybíróság szerint a büntetőügyben eljáró bíróságoknak a kérdés megítélésekor először arról szükséges dönteniük, hogy a vád tárgyát jelentő publicisztikára kiterjed-e a közügyek vitatását megillető magas szintű alkotmányos védelem. Ennek során figyelemmel kell lenniük a közlés tárgyára és kontextusára, megjelenésének módjára, körülményeire és aktualitására, vagyis arra, hogy az inkriminált publicisztika egy helyi közéleti lapban jelent meg, és a közhatalmat gyakorló polgármester vagyongazdálkodási tevékenységét, a város költségvetésével összefüggő döntéseit bírálta. Az alkotmánybírók szerint a bűnügyben eljáró bíróságok a közéleti kérdéseket érintő véleményszabadság gyakorolhatóságának releváns szempontjait döntéseikben nem értékelték, így az indítványozó büntetőjogi felelősségre vonása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alkotmányjogi panasszal támadott büntetőügyben a bíróságok a rágalmazás bűncselekményének törvényi tényállásában szereplő „tényt állít” fogalmat olyan kiterjesztően értelmezték, ami nincs összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleményszabadságból fakadó követelményekkel – áll az AB határozatában, amelyhez Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt csatolt.