A választások előtt megugrottak a fizetések

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Márciusban 154 693 forintot vitt haza egy átlag magyar dolgozó. Bő 6200 forinttal többet, mint egy évvel korábban.


A jelentős, 4,2 százalékos növekedési ütem azonban feltehetően nem marad meg, mert az egyrészt a választások előestéjén a költségvetési szférában és a non-profit szervezeteknél osztogatott egyszeri kompenzációnak köszönhető: előbbiek 10400 forint, utóbbiak 9900 forint extrát vihettek haza április elején. (Szükséges hozzátenni: a keresetek alakulása erős szezonalitást mutat, hónapról-hónapra ingadozik az átlag, azért a hosszabb távú folyamatokat inkább a negyedéves adatok összevetésével érdemes vizsgálni. A valamennyiünk bérét tartalmazó átlag itt már csak jóval szerényebb, 1,8 százalékos éves növekedést mutat - ami a 0 körüli inflációt tekintve még mindig jelentős reálnövekedést takar.) Másrészt a versenyszférában dolgozók az adó és járulékszabályok változásának köszönhetően vihettek haza többet: a magánszektorban dolgozóknál mintegy 10900 forinttal volt vastagabb a boríték, mint az előző hónapban - ezzel ők átlagosan 168 486 forintot kerestek. (Itt is hozzá kell tenni: az év végi bónuszosztásnak köszönhetően tavaly decemberben és novemberben egy kicsit még ennél is többet vihettek haza - ám az év közbeni átlag bőven e szint alatt maradt.) A legjobban a pénzügy-biztosítás területen dolgozók kerestek az első negyedévben, az ő bérük bruttó 487 ezer forint volt, a legkevesebbet, bruttó 137 ezer forintot a szociális ellátásban dolgozók keresték. A közmunkások száma márciusban enyhén ugrott csak meg, a februári 200-ról 209 ezerre emelkedett számuk. Kíváncsian várjuk az erre vonatkozó áprilisi adatokat, több beszámoló szerint ugyanis a választások után jóval kevesebb közmunkás kapott csak munkalehetőséget.