A tüntetések nem veszélyeztetik Orbánt a német lapok szerint

Fotó: Polyák Attila / POLYAK ATTILA

-

A magyarországi eseményekkel a Die Welt és a Der Spiegel is foglalkozott.


Juncker fenyegeti Orbánt - ezzel a címmel foglalkozik Magyarországgal a Die Welt. Florian Eder szerint Jean-Claude Juncker kis fekete füzetében, amelyben az Európai Bizottság elnöke feljegyzi mások viselt dolgait, az utóbbi időben eléggé megszaporodhattak az Orbán Viktorról szóló bejegyzések.

A menekültügyi szabályozás átalakításáról, a nemzeti konzultációról és a CEU ellehetetlenítéséről azt írta: "mivel a bezárkózás politikája nem működik ellenségkép nélkül, és Magyarországnak nincsenek természetes ellenségei, ennek a politikának az EU-t kell megtennie ellenségnek, éppen azt az EU-t, amelynek legnagyobb haszonélvezői közé tartozik Magyarország".

Az EU a "politika fegyverein" kívül más eszközzel nem tud fellépni a "politikai illendőség határainak folytatólagos átlépésével és elvei kiüresítésével szemben", és Juncker - aki nem felejt - , tudja, hogy "a politika birodalmában miként kell becserkészni a zsákmányt".

A bizottsági elnök április 29-ére összehívta az Európai Néppárthoz tartozó kormányfőket, hogy megvitassák, Orbán és pártja kereszténydemokrata-e még. Juncker ezzel "emeli a tétet a hatalmi játszmában", és ő az első EPP-s vezető politikus, aki fenyegeti Orbánt. A magyar kormányfő az EPP iránti hűség bizonyításaként legutóbb megszavazta, hogy továbbra is Donald Tusk legyen az Európai Tanács elnöke, de "ezzel kiadott egy zálogot a kezéből", és így "eljött Juncker pillanata" - írta Eder.

Az ellenállás szalmalángja címmel írt a magyarországi eseményekről a Der Spiegel. Jan Puhl az utóbbi napok tüntetéseiről azt írta: 2014-ben sikerrel demonstráltak a tervezett internetadó ellen, és polgári kezdeményezések a közelmúltban keresztülhúzták a kormányfő olimpiarendezési terveit. A miniszterelnök külföldiekkel szembeni politikája eddig nem váltott ki ilyen nagyságrendű tiltakozást, de az új felsőoktatási törvény miatt "sok fiatal magyar aggódik a szabadsága miatt".

Adódik a kérdés, vajon veszélybe került-e Orbán hatalma - írta a Der Spiegel. Puhl szerint „valószínűbb, hogy a tüntetések végül csak szalmalángnak bizonyulnak". Egy parlamenten kívüli, "struktúrákkal nem rendelkező" mozgalomról van szó, és "a Fidesz kipróbált kampánygépezetével a tüntetők nem tudják felvenni a versenyt". A parlamenti ellenzék sem lesz abban a helyzetben, hogy komolyan veszélyessé váljék Orbán számára a 2018-as választáson. A legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik "jobboldali radikális", a "kommunisták utódpártja" pedig "korruptnak és elitistának és kevéssé hitelesnek" számít, a kisebb pártok megosztottak.

A tüntetéseken egyik ilyen pártnak sincsen szerepe, és arra sem képesek, hogy az ellenállást képviseljék a parlamentben - írta Puhl. Szerinte Orbán valószínűleg hosszabb ideig kormányoz majd még Magyarországon.