A történész akadémikusoknak sem tetszik a német megszállás emlékműve

Fotó: V. kerület képviselőtestülete / V. kerület képviselőtestülete

Romsics Ignác akadémikus, a Horthy-korszak kutatója tolmácsolta a Magyar Tudományos Akadémia II. Filozófiai és Történettudományi Osztályának véleményét a Hetek című lapnak adott interjúban. Az osztály feladatkörébe tartozik állást foglalni tudományos és tudománypolitikai ügyekben.


A szobortervet problematikusnak tartjuk, mert alábecsülni látszik a Horthy-rendszer holokauszttal kapcsolatos felelősségét” – idézte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) II. osztályának egyöntetű véleményét Romsics Ignác történész a Heteknek nyilatkozva. Mint az ATV.hu hírül adta, az akadémikus professzor interjújában egyebek közt elmondta, a német megszállás után Magyarország nem veszítette el szuverenitását teljesen, ugyanakkor bizonyos, hogy a német befolyás ezt követően sokkal erősebben érvényesült, mint korábban. A holokausztért a felelősség így nem egyedül a megszálló németek bűne, a felelősségünk közös, és ezt vállalni kell – jelentette ki Romsics. Horthy Miklós kormányzó szerepéről úgy vélekedett, hogy a tiltakozások és feltehetően az újabb német vereségek, illetve a normandiai partraszállás hatására 1944. július 6-án Horthy végre leállította a deportálásokat, így a mintegy 200-250 ezres budapesti zsidóság közel kétharmada végül megmenekült a haláltól. „Kései fellépése ugyanakkor még nyilvánvalóbbá teszi a 437 ezer vidéki zsidó deportálásáért rá háruló felelősséget. Ha július elején képes volt akaratát a németekkel és a hazai szélsőjobboldallal szemben keresztülvinni, akkor valószínűleg júniusban vagy májusban is képes lehetett volna rá” – mondta a Heteknek Romsics. A történész akadémikus szerint a Fidesz-kormány olyan emlékezetpolitikai offenzívába kezdett, amelynek egyik célja a közelmúlt magyar történelmének újragondolása. Romsics úgy véli, ennek a törekvésnek szerinte vannak vállalható elemei, például az anyaországi magyarság és a szomszédos államokban élő magyarság közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, vagy például Bethlen István, Bánffy Miklós és Koós Károly emlékének fokozottabb ápolása. „Nem gondolom viszont, hogy Tormay Cécile-nek vagy Nyírő Józsefnek is kultuszt kellene teremteni” – jelentette ki Romsics Ignác.


Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Az osztály illetékességi körébe nyolc tudományterület (filozófia, művészettörténet, neveléstudomány, pszichológia, régészet, történelemtudomány, ókortörténet, továbbá tudomány- és technikatörténet) gondozása tartozik. Az osztálynak 29 hazai (20 rendes és 9 levelező), valamint 32 külföldi (14 külső és 17 tiszteleti) tagja van. Az osztályhoz tartozó nem akadémikus közgyűlési képviselők száma 19 (6 történelemtudomány, 4 filozófia, 3 neveléstudomány, 2 pszichológia, 1-1 régészet, művészettörténet, ókortörténet, tudomány- és technikatörténet, valamint vallástudomány/hittudomány), akik az osztályhoz tartozó csaknem 1000 tudományos fokozattal rendelkező akadémiai köztestületi tagot képviselik az MTA legfelsőbb fórumán. Az osztály havonta tart ülést, tudományos rendezvényeket és kerekasztalvitákat szervez, valamint állást foglal tudományos, tudománypolitikai, tudományszervezési kérdésekben is.

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományi Osztály tagjai

Rendes tagok: Almási Miklós (filozófia, esztétika), Bálint Csanád (kora középkor régészete), Berend T. Iván (történelem, gazdaságtörténet), Fehér M. István (filozófia), Garas Klára (művészettörténet), Glatz Ferenc (történelemtudomány), Heller Ágnes (filozófia), Hunyady György (társadalom-lélektan), Marosi Ernő (művészettörténet), Nyíri János Kristóf (filozófiatörténet, oktatásfilozófia), Ormos Mária (20. századi történelemtudomány), Orosz István (agrártörténet, történelemtudomány), Pataki Ferenc (szociálpszichológia), Pléh Csaba (pszichológiatörténet), Pölöskei Ferenc (történelemtudomány), R. Várkonyi Ágnes (Magyarország 16-18. századi története), Romsics Ignác (történelemtudomány), Szabad György (újkori magyar történelem), Szabó Miklós (klasszika archeológia, keltológia), Székely György (középkori egyetemes történet), Török László (az ókori Núbia története és régészete), Vajda Mihály András (filozófia, germanisztika). Levelező tagok: Borhy László (római provinciák régészete), Csépe Valéria (kísérleti pszichológia), Frank Tibor (új- és jelenkori egyetemes történet), Galavics Géza (művészettörténet), Gyáni Gábor (19-20. századi társadalom- és mentalitástörténet), Kelemen János (nyelvfilozófia, analitikus filozófia), Solymosi László (középkortörténet), Zsoldos Attila (középkori magyar történelem).