A törökök egy lépéssel közelebb jutottak az autokrácia kiépítéséhez

Fotó: ANADOLU AGENCY / Turkish Presidency / Yasin Bulbu

-

A választók többsége támogatta az elnöki rendszer bevezetését. A modern Törökország fennállása óta nem volt ennyi és ilyen jelentős alkotmánymódosítás.


Törökországban véget ért az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás, a nem hivatalos eredmények szerint a többség az alkotmánymódosításra szavazott. Recep Tayyip Erdogan elnök az 1,3 millióval több “igen” szavazat érkezett. A választók 18 olyan alkotmánymódosításról dönthettek, amelyek elfogadása után már nem a miniszterelnök, hanem az államfő a végrehajtó hatalom vezetője. A sikeres népszavazás azt jelenti, hogy Törökországban megszűnik a kormányfői poszt.

Erdogan azt mondta: a választók történelmi döntést hoztak, és ez lesz a török történelem legfontosabb reformja. Az elnök szerint a külföldön leadott szavazatok nagy szerepet játszottak tábora sikerében. Erdogan köszönetet mondott a választóknak, mert minden egyes leadott szavazat számít. A voksolás eredményét pedig mindenkinek tiszteletben kell tartania, különösen Törökország szövetségeseinek – mondta az elnök.

A referendumon nagyjából 58 millió választó mondhatott véleményt Erdogan ambícióiról. Az elnök évek óta próbálkozik a kormányzati berendezkedés megváltoztatásával. Szerinte ez nem az ő személyes céljait szolgálja: az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá teszi Törökországot.

A bónusz a halálbüntetés visszaállítása lehet, Erdogan ugyanis a kampányban ezt is megígérte. "Testvéreim, a halálbüntetéssel kapcsolatos elhatározásom világos" – mondta az elnök. "Ha a parlament elfogadja és beterjeszti elém, én jóvá fogom hagyni, és ezzel az ügyet lezárom. Amennyiben ez nem történik meg, egy másik referendumot fogunk tartani erről, és a nép fog dönteni."

A referendum Erdogan szerint arra is jó, hogy megleckéztethetik „azokat az európai államokat, amelyek az elmúlt két hónapban mindenféle törvénytelenséggel próbáltak megfélemlíteni" a törököket. "Németországnak, de Ausztriának, Belgiumnak, Svájcnak és Svédországnak is választ fogunk adni" – mondta az elnök.

A népszavazási kampány kiélezte a feszültséget Törökország és több európai állam között. Németország és Hollandia megakadályozta, hogy török miniszterek az elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak a helyi török közösségekben. Az ankarai politikusok ezért a népszavazási kampányban többször nácinak, fasisztának, idegengyűlölőnek és iszlámellenesnek nevezték őket.

A török parlament idén januárban hagyta jóvá azt a 18 pontból álló alkotmánymódosítást, amellyel megszűnne a miniszterelnöki tisztség, a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. Az elnöki rendszer bevezetése jelentősen több hatalmat juttatna Erdogánnak, az alkotmánymódosítás ellenzői ezért egyeduralom kialakulására figyelmeztetnek.

A parlamenti pártok közül a CHP, valamint a kurdbarát HDP a kezdetek óta bírálta az elnöki rendszer ötletét, mert túl sok hatalom összpontosulna egy ember kezében. A legkisebb parlamenti tömörülés, a nacionalista MHP elnöke, Devlet Bahceli a kormányzó AKP oldalán áll a kérdésben, de a MHP-n belül időközben alakult ellenzék Merel Aksener vezetésével nem támogatja az elnöki rendszert.

Európai uniós politikusok a tavalyi puccskísérlet után kezdődő tisztogatások miatt bírálták Ankarát, és megkérdőjelezték Törökország uniós csatlakozásának lehetőségét is. Erdoganék viszont azzal vádoltak meg több EU-tagállamot, hogy menedéket nyújt a puccsistáknak és az összeesküvés támogatóinak. Az elnök azt is jelezte, hogy április 16-a után Törökország újragondolja uniós kapcsolatait.

A 18 pontos módosítás a Török Köztársaság 1923-as megalapítása óta a legmarkánsabb változtatás lesz alaptörvény szövegén. Megszűnne a 94 éve létrejött miniszterelnöki intézmény, és Törökország vezetőjének megnevezését hivatalosan államfőre pontosítják. Ő jelöli ki és menti fel a maga mellé állított alelnököt vagy alelnököket, a kormány minisztereit és több állami főtisztviselőt. Például a vezérkari főnököt, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK), valamint a felsőoktatási tanács (YÖK) számos tagját. A HSYK-t bírák és ügyészek tanácsára (HSK) neveznék át. A testület létszámát a jelenlegi 34 tagról 13 tagra csökkentenék.

Az államfő a törvényhozás jóváhagyásával rendeleteket bocsáthat ki a végrehajtó hatalommal kapcsolatos ügyekben, de csak olyan területeken, amelyeket az adott törvény nem szabályoz egyértelműen. Rendeletekkel dönt például minisztériumok létrehozásáról, működésük részleteiről és megszüntetésükről. A "törvényerejű rendelet" kifejezést törlik az alkotmányból.

Az államfő rendkívüli állapotot vezethet be és ő határoz a feloldásáról vagy meghosszabbításáról is. A szükséghelyzetben kibocsátott elnöki rendeletekre vonatkozó korlátozások bizonyos esetekben enyhébbek lesznek.

A törvényhozás képviselőinek számát a mostani 550-ről 600-ra emelik. A képviselők választhatóságának korhatárát 25 évről 18-ra szállítják le. Az alkotmánymódosítás rendelkezik arról is, hogy ne lehessen képviselő az, aki kapcsolatban áll a katonasággal. A jelenlegi hatályos szöveg ezen a helyen azt írja elő, hogy ne lehessen képviselő az, aki nem teljesítette a kötelező katonai szolgálatot. Az utóbbi kitétel a változtatással kikerülne az alaptörvényből.

A parlamenti és a köztársaságielnök-választást ötévente ugyanazon a napon tartanák. A jelenlegi szabályozás alapján egy parlamenti ciklus négy évig tart. Amennyiben a köztársasági-elnök választás során egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok legalább 50 százalékát, második fordulót rendeznének.

A törvényhozás megőrizi a jogszabályok meghozatalának, változtatásának, eltörlésének, továbbá például a költségvetésről vagy a hadüzenet-hirdetésről szóló döntések képességét is. A költségvetési tervezetet az államfő terjesztené a parlament elé.

A bizalmatlansági indítvány lehetősége kikerül a parlamenti ellenőrzés eszközei közül. A törvényhozás ugyanakkor büntetőeljárást kezdeményezhet az államfő ellen.

Az elnöki vétóval visszaküldött törvényt a jelenlegi egyszerű többséggel szemben a parlament abszolút többségének kell elfogadnia ahhoz, hogy az államfő azt aláírja. Egy 600 fős törvényhozás esetében ez a szám 301 képviselőt jelentene.

Az alkotmánymódosítással az elnök pártjához fűződő viszonya megmaradhatna, míg hagyományosan semleges közszereplőként kell tevékenykednie. Az államfő parlamenti tagsága viszont elveszne. Az államfői tisztségre legalább 100 ezer választópolgár, illetve azok a pártok is állíthatnának jelöltet, amelyek a legutóbbi parlamenti választásokon már nem 10, hanem minimum 5 százalékot elértek. Az államfőt legfeljebb kétszer 5 évre közvetlenül választaná a nép.

Az alaptörvény-változtatás értelmében az alkotmánybíróság létszámát 17-ről 15-re csökkentik, a nemzetbiztonsági tanácsnak (MGK) nem lenne tagja az országos csendőrfőkapitány, a katonai közigazgatás fogalmát törölnék a szövegből és állandó hadbíróságot sem lehetne felállítani a jövőben.

A sikeres népszavazás után a következő elnök- és parlamenti választásokat 2019. november 3-án tartanák. Erdogan szerint lesz olyan alkotmánymódosítás is, ami csak akkor lép érvénybe.