A Tibit is birtokló csokikirály lehet az új ukrán elnök

Fotó: AFP / ODD ANDERSEN / AFP / ODD ANDERSEN

-

Nem csak erről, de a kelet-ukrajnai válságról is megkérdezték az ukránokat.


Míg mi az Európai Parlament tagjairól dönthetünk május 25-én, addig ugyanazon a napon Ukrajnában a Viktor Janukovics elüldözése miatt előrehozott elnökválasztás első fordulóját tartják. A legnagyobb ukrán kutatóintézetek publikálták friss, reprezentatív közvélemény-kutatásuk eredményét az elnökválasztásról. Ebből kiderül, hogy az ukránok nagy része szeretne elmenni a választásokra két hét múlva: 85 százalék tervez szavazni, és mindössze 11 százaléka maradna inkább otthon május 25-én.



A megkérdezettek egyharmada szavazna Petro Porsenkóra (a biztos szavazók majdnem fele), a második legnépszerűbb pedig Julija Timosenko, a maga 9,5 százalékával (a biztos szavazók 14 százaléka), a többiek a tíz százalékos népszerűséget sem érik el.


A közvélemény-kutatásokból az is kiderül, hogy Porosenko egyre népszerűbb: az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt támogatóinak száma, míg Timosenko népszerűsége inkább csak stagnál. Ezekkel a számokkal a szavazók is tisztában vannak, hiszen a legtöbben, majdnem 40 százalék arra számít, hogy nyártól Petro Porosenko lesz Ukrajna elnöke.


Ukrajnában az elnökválasztás kétfordulós: az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt jut be a második körbe, ahol az nyer akire többen szavaznak. A május 29-én megrendezendő második fordulóban tehát legnagyobb esélye tehát egy Porosenko – Timosenko párharcnak van, és a mostani várakozások szerint ezt is könnyedén megnyerheti Porosenko: ebben a felállásban ugyanis 49,3 százalék szavazna rá, míg a börtönből nemrég kiengedett Timosenkóra mindössze 12,5 százalék. A korrupcióval vádolt korábbi ukrán elnök visszatérésére tehát nem kell számítani. Porosenko a többi jelölthöz viszonyítva még népszerűbb: ha Szergej Thipikóval kerülne szembe a második fordulóban 54,3 százalékot kapna, Dobkinával szemben pedig a szavazatok 57,5 százalékára számíthat a felmérés szerint.

Kicsoda Petro Porosenko?

Porosenkót Vitalij Klicsko Udar (Ütés) pártja jelölte az elnökválasztásra, miután a korábbi bokszoló bejelentette, ő maga nem kíván indulni a májusi választásokon. Petro Porosenko a kelet-ukrajnai Odesszában született, és jelenleg őt tartják Ukrajna egyik legbefolyásosabb politikusának. 48 éves, a Kijevi Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból diplomázott. 1998-ban, még orosz párti képviselőként került be a az ukrán parlamentbe (Rada). A 2005-ös narancsos forradalom során már az Európa felé húzó Viktor Juscsenkót támogatta, az ő kormányában volt külügyminiszter 2009 és 2010 között. 2012-ben rövid ideig a tavaly elüldözött Viktor Janukovics kormányában volt gazdasági miniszter. 2007 és 2012 között ő volt az Ukrán Nemzeti Bank igazgatótanácsának elnöke, jelenleg független képviselő a Radában. Alapvetően – üzleti érdekeitől nem függetlenül – EU-párti politikus, a Majdan-tüntetések egyik fő támogatója: ezzel szerezte meg mostani népszerűségének alapjait is. Porosenko Ukrajna hetedik leggazdagabb embere 1,3 milliárd dolláros vagyonával, melyet maga szedett össze: saját csokigyára – sőt inkább csokibirodalma – és tévéje is van. Mivel maga építette fel birodalmát, nem vetül rá a korrupció gyanúja, mint az ukrán oligarchák többségére. A Tibi márkát is birtokló, az első uniós boltját épp Budapesten nyitó csokikirálynak meggyűlt a baja az orosz hatóságokkal: politikai szerepvállalása miatt előbb betiltották termékei forgalmazását Oroszországban, majd egyik ottani gyárát el is foglalták.

A vélemények Kelet-Ukrajnáról

A válaszadók elsöprő többsége – 71 százalék – az egyesült Ukrajnában hisz, mindössze 18,7 százalék szeretné ha az ország berendezkedése inkább valamilyen föderáció lenne. A nyelvhasználatról viszont már jóval megosztottabban nyilatkoztak. 37 százalék szeretné ha csak az ukrán lenne a hivatalos nyelv, 32 százalék engedélyezné néhány régióban az oroszt, mint hivatalos nyelvet és 27 százalék gondolja úgy, hogy az ukrán mellett az orosz is legyen hivatalos az ország egész területén. A RatingGroup arra is kíváncsi volt, mit gondolnak az ukránok a keleti országrészben zajló eseményekről. A válaszadók 59 százaléka szerint az orosz titkosszolgálat áll a fegyveresek mögött, 42 százalék pedig úgy gondolja, hogy a korábbi elnök, Viktor Janukovics emberei szítják a konfliktust, míg 22 százalék gondolja úgy, hogy a kijevi kormánnyal elégedetlen helyiek tüntetnek.


Az ukrán kormánynak a válaszadók 40 százaléka szerint tárgyalnia kellene a tüntetőkkel, és teljesíteni néhány követelésüket – miközben Ukrajna egységes ország marad. 35 százalék – szükség esetén – a fegyveres beavatkozást is támogatná, mindössze 15 százalék hagyná, hogy a helyiek maguk döntsenek. Ez utóbbi nem is meglepő annak fényében, hogy a héten kiderült: a krími népszavazás eredményét meghamisították. A hivatalos végeredmény szerint 83 százalékos részvétel mellett 97 százalék szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra. A valós eredmények pedig 30 százalékos részvétel mellett 50 százalékos orosz-pártiságról szólnak – összhangban a szavazás előtt publikált közvélyemény-kutatási adatokkal.

ukran_elnökválasztás_tüntetések


Abban az esetben, ha az ukrán határ mentén állomásozó orosz csapatok megindulnának Ukrajna felé, a fenti arányok már másképp néznek ki: 51 százalék szerint fegyverrel kell megvédeni az ukrán határt, míg 29 százalék még ebben a helyzetben is inkább tárgyalna. Ez utóbbi esetben a megkérdezettek 44 százaléka maga is kész lenne fegyverrel megvédeni országát, míg 46 százalék akkor sem fogna fegyvert, ha az orosz hadsereg belépne Ukrajnába. Azok, akik maguk is részt vennének a harcokban inkább Ukrajna nyugati északi és középső részén élnek, jellemzően férfiak, magasabb iskolai végzettséggel és magasabb jövedelemmel is rendelkeznek.