A Tejút éppen most nyír ki egy csillagot

Fotó: AFP / HO

-

A Hold a Föld, a Föld a Nap, a Nap meg egy óriási fekete lyuk körül kering. A Tejút galaxis középpontja pedig folyton csillagokat dobál. Most egy csillag halálát nézegetik a csillagászok. Flashback a múltból, mert 42000 éve már megtörtént a beszippantás.


Anélkül, hogy megmozdulnánk, legalább 105 448 km/órával száguldozunk. Ennyi ugyanis a Föld minimális Nap körüli keringési sebessége. De ez még nem minden! A központi csillagunk ugyanúgy kering a Tejút közepén éktelenkedő fekete lyuk körül, sőt a Tejút is pályán van az univerzumban. Valójában annyira gyorsak vagyunk, csoda, hogy a legkisebb rossz mozdulatra nem gyulladunk fel. A mi naprendszerünk szerencsére nagyjából 42 000 fényévre (9 trillió kilométerre) van a Tejút középpontjától. Azonban vannak olyan balsorsra kárhoztatott csillagok, mint amilyen a LAMOST-HVS1, amely 1,1 millió mérföldet tesz meg óránként a galaxis fekete lyuka körül. Mindezt annyira vészesen közel a keringési pontjához, hogy lassan beszippantja a gravitáció, és ekkor megszűnik létezni. A LAMOST-HVS1 haláltusája már lassan a végéhez közeledik (100 ezer éve lehet még hátra), de még mindig a kezdőrúgás pillanatát nézzük. A csillag a saját idejében már jóval közelebb van az elmúláshoz, mint amit mi a Földről látunk belőle. A 42000 éves tényállásba kapcsolódott most be a Peking mellett található Large-sky Area Multi-Object fiber Spectroscopic Telescope (LAMOST), amelyik a közelmúltban észlelte csak a csillagot. A felfedezés nagyon fontos, mert viszonylag látványosan figyelhetjük meg, hogy hogyan alszik ki egy csillag, és mi történik egy viszonylag nagy dologgal, ha belefut egy akkora gravitációs térbe, mint amilyen egy fekete lyuk. A kutatók egyébként azt feltételezik, hogy nem fog összeroppanni a LAMOST-HVS1, hanem egyszerűen kirúgja a pályájáról, meg az egész Tejútból a csillagászati emésztőgödör. Aztán ez a lökés feltehetőleg szétrobbantja majd az égitestet, de ez egyelőre csak kicsivel tudományosabb sejtés, mint a biztos lottószámokért kérni a pénzenergiát a jósoktól. A bizonytalanság oka, hogy nagyon kevés hipergyors csillagot ismerünk. Eddig összesen annyi információnk van róluk, hogy nagyon nagy sebességen keringenek a középpontjuk körül. Vagyis most minden információ, amit összeszedünk a LAMOST-HVS1-ről, közelebb visz a megoldáshoz.


Miért van hülye neve a messzi csillagoknak?

Sokkal menőbb elnevezései vannak a Csillagok háborújában a rendszereknek és a bolygóknak, mint a valóságban. Például Csilla, Endor, Alderan és Naboo. Azonban a csillagászok beteges módon ragaszkodnak a látszólag feloldhatatlan rövidítésekhez. Általános szokás, hogy a megfigyelő állomás és a felfedezett égitest jellege alapján neveznek el mindent. A LAMOST-HVS1 például két eltérő rövidítésből tevődik össze. A LAMOST feloldása Large-sky Area Multi-Object fiber Spectroscopic Telescope (vagyis egy olyan távcső, amely a fénytartományok vizsgálatával elemzi a távoli űralkotórészeket). A HVS pedig az angol Hypervelocity Star kifejezésre utal, amely azt jelenti, hogy egy gyorsan keringő csillagról van szó. Az 1 pedig azt jelenti, hogy ez az első, amelyet ez a távcső vett észre. A Kepler bolygók pedig nem a sztárasztronómusról lettek elnevezve, hanem a Naprendszeren kívüli bolygók (exo-bolygók) után vizslató űrtávcsőről keresztelték el őket.