A TASZ kérte, Navracsics Tibor részben teljesítette

Fotó: Europress/AFP/Kisbenedek Attila / Europress/AFP/Kisbenedek Attila

Csökkent a veszélye, hogy valaki a szavazókörben szembesüljön azzal, hogy egy nemzetiségi listára kell szavaznia pártlista helyett. A regisztráció visszaigazolását ugyanis nemcsak egy tetszőlegesen megadott, akár email-címre, hanem a lakcímre is kötelező kiküldeni.


A nemzetiségi regisztrációval kapcsolatos kifogások nyomán a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) módosította korábbi rendeletét, így a kérelmezők nemcsak a megadott értesítési címre, hanem lakcímükre is megkapják azt a dokumentumot, amely igazolja jelentkezésük elfogadását. Így valóban kisebb az esélye annak, hogy valaki „akaratlan” regisztráció „áldozata legyen”, vagyis titokban fellerüljön a 13 nemzetiség tagjai közé, és így megfosszák attól a lehetőségtől, hogy az országgyűlési választáson a pártlistára szavazzon. A visszaélés lehetőségére mások mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is felhívta a figyelmet, de nem csak a közvéleményét, hanem külön a Nemzeti Választási Irodáét (NVI) is. Az NVI gyorsan reagált és kezdeményezte a KIM-nél a rendeletmódosítást, ami ezennel meg is történt. Igaz, a TASZ ennél többet szeretett volna, szerinte a személyazonosítás nélküli internetes regisztráció önmagában is sok veszélyt rejt, ezért teljesen meg kellene szüntetni. A nemzetiségi regisztrációval egy adatlapon lehet megtiltani személyes adataink kampánycélú felhasználását is, valamint Braille-írásos szavazósablont és akadálymentes szavazóhelyiséget.

Ügyfélbarátság vs. abszolút adatbiztonság

A VS.hu érdeklődésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila elismerte, hogy az online ügyintézésben nehéz összeegyeztetni az ügyfélbarát megoldásokat az abszolút adatbiztonsági elvárásokkal, de mindent összevetve a hagyományos módszerek is rejtenek magukban kockázatot. A Nemzeti Választási Iroda „alapvetően új választójogi megoldását” – még a KIM-es rendeletmódosítás megjelenése előtt, de számítva arra – Péterfalvi Attila így értékelte: a visszaélések lehetőségét nagyban csökkenti, hogy a kérelmeket kizárólag akkor fogadják be, ha minden megadott adat egyezik az állami nyilvántartásban szereplő adatokkal. Péterfalvi Attila a VS.hu-val közölte, a NAIH figyelemmel kíséri a választásokkal kapcsolatos fejleményeket, ha kell, fellép a polgárok jogainak védelmében, de egyelőre nem lát okot erre; az informatikai rendszer kialakítása és biztonságos működtetése pedig az NVI feladata.


A probléma nem csak a nemzetiségeket érinti

Mráz Attila, a TASZ politikai részvételi jogi szakértője szerint az online regisztráció menete nem csak a kisebbségek esetében aggályos, hanem várhatóan a külképviseleti szavazás során is ugyanez lesz a helyzet, és a lakcím-átjelentkezés űrlapja is hasonló módon nyújtható majd be. Így nem kizárt, hogy valakivel a szavazófülkében közlik, hogy nem szavazhat, mivel a jegyzék szerint az ország másik végében kellene az urnák elé járulnia.

Alighogy január elsején lehetővé vált a nemzetiségi regisztráció, a Fővárosi Roma  Önkormányzat és a Roma Polgári Tömörülés elnöke, Makai István arról beszélt, hogy több helyről érkezett jelzések szerint egyesek begyűjtik a roma közmunkások személyes adatait és beleegyezésük nélkül regisztrálják a nevüket a nemzetiségi névjegyzékben. Nem sokkal ezután a Roma Sajtóközpont birtokába jutott a legnagyobb romaszervezet, a Lungo Drom elnökének levele, amelyben Farkas Flórián azt kéri, hogy további értesítésig a címzettek ne adják le a nemzetiségi regisztrációs kérelmet. Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő, és az Országos Roma Önkormányzat elnöke is. - -

Más bajok is vannak a nemzetiségi regisztrációval

A Magyarországi Cigány Párt (MCP) (budapesti elnöke Horváth Aladár) korábban arra szólította fel a nemzetiségi választópolgárokat, hogy ne regisztrálják magukat nemzetiségiként, helyette magyar állampolgárként szavazzanak a számukra legrokonszenvesebb pártra. A párt korábban az államfőtől és az alapvető jogok biztosától is hiába kért állásfoglalást arról, hogy alkotmányos-e a kisebbségeket lajstromba vetetni és ezzel megfosztani őket attól, hogy pártlistára szavazzanak. Hívei nemrég többezer regisztrációs ívet érvénytelenítettek és hagytak tiltakozásuk jeléül az Országos Roma Önkormányzat székházánál. A Ne regisztrálj! mozgalom (amelyhez csatlakozott az Országos Örmény Önkormányzat is) pedig már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi listára csak olyan cigány jelöltek kerülhetnek, akiket az Országos Roma Önkormányzat választ, amelynek elnöke a fideszes Farkas Flórián, aki most is parlamenti képviselő. Kaltenbach Jenő volt kisebbségi ombudsman, volt LMP-s jelenleg PM-es színekben politizáló független fővárosi képviselő a Ne regisztrálj!  kampányban külön videoüzenetben magyarázta, szerinte miért csapda a nemzetiségi regisztráció. Lakatos Béla, a Komárom-Esztergom megyei Ács fideszes polgármestere a nemzetiségi regisztráció rendszere elleni tiltakozásul decemberben felfüggesztette párttagságát a Fideszben és kikötötte: ha nem javul a helyzet, ki is lép a pártból. A roma politikus az Indexnek akkor azt mondta, az új választási törvény csak álmegoldás, hátrányosan megkülönbözteti a kisebbségeket és meghasonlásra kényszeríti őket, mert ha a nemzetiségi listára akarnak szavazni, akkor a pártlistára nem voksolhatnak.

Fidesz: nem diszkriminatív a törvény

A fideszes országgyűlési képviselő, Gulyás Gergely nem tartja diszkriminatív jellegűnek a választási törvény nemzetiségi listákra vonatkozó passzusait. A törvény kidolgozásához aktívan hozzájáruló Gulyás szerint a nemzetiségek ugyanúgy beleszólnak az Országgyűlés összetételébe, hiszen a nemzetiségi listán megválasztott képviselők a pártok számára kiosztható 93 listás képviselői hely számát csökkenti majd. Ha mondjuk, egy német, egy horvát és egy cigány nemzetiségi képviselő jut be a parlamentbe, akkor az országos pártok között csak 90 helyet osztanak szét, állítja Gulyás Gergely.

Ki profitál a nemzetiségi listákból: a Fidesz?

A nemzetiségi lista valójában kedvezményes mandátumszerzési lehetőség – nem a kisebbségeknek, hanem a Fidesznek - mondta erről László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Mint fogalmazott: „nem a cigány nemzetiségi választók demokratikus versengését segíti elő, hanem azt, hogy egy szervezetnek a képviselője könnyebben bejusson”. László Róbert becslése szerint egy kedvezményes mandátumhoz 20-30 ezer szavazatra lehet szükség. Ez negyedannyi, mint amennyi egy listás mandátumhoz kell, de még így is magas a nemzetiségek lélekszámához képest. „A 13 nemzetiségből tizenegynek olyan kicsi a lélekszáma, hogy labdába sem rúghat. A német és a cigány kisebbségnek van csak reális esélye mandátumhoz jutni” – mondja László Róbert.

A Kúria is készül a választásra

Hat bírói tanács 18 bírája foglalkozik majd a jogorvoslati kérelmekkel – mondta korábban a Magyar Nemzetnek Kalas Tibor kollégiumvezető. Arra számít, több ügy érkezik majd, mint a korábbi években, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság határozatait most már csak a Kúria vizsgálhatja felül. A hat bírói tanács között automatikusan osztják majd szét az aktákat. Ha nagyon sok kérelem érkezne, az ítélőtáblákról is kirendelhetnek bírákat. Az új szabályok szerint már nem kérhet bárki jogorvoslatot a választási bizottságok határozatai ellen, csak az érintettek. Az, hogy ki érintett, a konkrét ügyek alapján tudják eldönteni a bírók – mondta Kalas Tibor. A választási ügyeket három nap alatt kell elbírálni, ezt Kalas Tibor szerint tartani tudják majd. Hat napra csak akkor lesz szükség, ha a szavazatok újraszámlálásáról kell dönteniük.