A Szilvásy-ítélet indoklásának csak egy része nyilvános

Fotó: MTI/Beliczay László / MTI/Beliczay László

-

A volt titokminisztert bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság első fokon. Ám mivel az ítélet indoklásának csak egy része volt nyilvános, nem tudhattuk meg maradéktalanul, mit, illetve mit nem követett el Szilvásy György.


A vádlott és védője tudomásul vette a döntést, az ügyészség azonban ismét fellebbezett, így a döntés nem jogerős; a több mint fél évtizeddel ezelőtti események miatt indult büntetőper az ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Az ítélet egy részét államtitok miatt zárt ajtók mögött hirdette ki a bíróság. A nyilvános szóbeli indoklás szerint a bíróság egyrészt vizsgálta Szilvásy György nemzetbiztonsági bizottságnak nyújtott tájékoztatását, másrészt a nagy nyilvánosságnak szánt közléseit. Az eljárás adatainak ismertetése során elhangzott, hogy 2008 elején eredetileg azért kezdtek vizsgálódni a titkosszolgálatok, mert a kormányzati informatikai hálózattal összefüggésben idegen, esetleg ellenséges titkosszolgálati tevékenységre utaló információk birtokába jutottak. Ennek felderítése során vált szükségessé az UD Zrt. vezetőinek megfigyelése. Ezek eredményeként derült ki, hogy Horváth József, az UD Zrt. vezetője kapcsolatot tart Kövér László és Demeter Ervin fideszes, akkori ellenzéki politikusokkal, akik korábban titokminiszterek voltak. A Horváth József és Demeter Ervin közti telefonbeszélgetésekben hangzott el, milyen külföldi útjai voltak Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójának, ami egyébként szolgálati vagy államtitok. A többi között ezekről az összefüggésekről tájékoztatta Szilvásy György a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. Erről a bíróság kimondta, hogy a miniszternek joga és egyúttal törvényi kötelezettsége is volt az Országgyűlés illetékes bizottságát informálni; ám mindez a hivatali visszaélés megállapítására nem elégséges alap. A bíró megítélése szerint a nyilvánosságot nem elsősorban Szilvásy György, hanem közéleti vitapartnere, Demeter Ervin vonta be az ügy kezelésébe, ezt követően pedig politikai vita bontakozott ki. A közszereplők az ilyen vitákban többet kötelesek tűrni, többek között azért, mert a nyilvánosságot maguk is alakítják, használják, és így hatékonyabban tudják magukat megvédeni, mint mások. Szilvásy György az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán bírálta az ügyészség tevékenységét. Álláspontja szerint az ügyész kettős mércét alkalmazott, amikor például meg sem indította az eljárást a súlyos bűncselekményekkel vádolt Portik Tamás és Laborcz Sándor közti találkozó hangfelvételének nyilvánosságra hozása kapcsán, ugyanakkor jelen ügyben Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét hangfelvételek nyilvánosságra hozása miatt vádolják évek óta. A második Gyurcsány-kormány titokminiszterének peréről ebben a cikkben írtunk korábban.  


Szilvásy, Tóth, Dávid, Herényi

Szilvásy Györgyöt az elsőfokú bíróság 2012 áprilisában első fokon bűncselekmény hiányában felmentette, akkor még a személyes adattal visszaélés vádja alól. Az ügyészi fellebbezés folytán másodfokra került ügyben azonban 2013 januárjában hatályon kívül helyezték a felmentő rendelkezést, és új eljárást rendeltek el, amelyben már hivatali visszaélés volt a vád. Két hónapja perbeszédében az ügyész felfüggesztett börtönt, a védő felmentést kért. Szilvásy tehát most már a második eljárásban - igaz, hogy első fokon - áll nyerésre. Az ügyészség az UD Zrt.-ügyben eredetileg Szilvásy György mellett Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság akkori szocialista alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen is vádat emelt. Eddig egyedül Tóth Károly esetében jogerős a felmentés. Dávid Ibolya és Herényi Károly megismételt első fokú büntetőpere néhány hete kezdődött el.