A szenátor levélben kérdezett rá az NSA-nél, hogy megfigyelik-e őt

-

Kerek-perec rákérdezett Bernie Sanders szenátor, hogy az NSA kémkedett-e valaha, vagy még mindig kémkedik-e az Egyesült Államok Kongresszusának képviselői után. A Nemzetbiztonsági Ügynökség igennel válaszolt.


Bernie Sanders szenátor levelet küldött az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatójának (NSA), Keith Alexandernek, hogy megtudja, vajon a kongresszus tagjait is lehallgatta-e a kémkedési botrányokról elhíresült ügynökség.

„Azért írok ma, hogy egy egyszerű kérdésre válaszoljanak” -kezdte a levelét Sanders, majd feltette a kérdést: „Kémkedett, vagy még mindig kémkedik-e az NSA a kongresszus tagjai, vagy bármelyik választott képviselő után?” A független politikus a kémkedés alatt a hivatali és a magán telefonbeszélgetések lehallgatását, az ezekből leszűrt metaadatokat, az e-mailezések és az adott személy weboldal-látogatásainak megfigyelését, illetve a nyilvánosság számára nem elérhető üzleti adatok megszerzését értette. Sanders szerint az NSA bizonyos eszközei valóban alkalmasak a terrorista akciók kivédésére, azonban a Nemzetbiztonsági Ügynökség egyes módszerei sértik az állampolgárok alkotmányos jogait. A szenátor levelét pénteken kapta meg az ügynökség, szombaton pedig válaszolt rá.

A felelet pontosan olyan volt, mint amilyet várni lehetett a közvetlen kérdésre: diplomatikus, de egyértelmű. Az NSA a nyilatkozatában kifejtette, hogy az ügynökség feladata az állampolgárok védelme, és ennek érdekében kell gyűjteniük a magánadatokat is. A Kongresszus tagjait pedig ugyanaz a védelem illeti, mint bármelyik más amerikai állampolgárét. A nyilatkozatban hozzátette az ügynökség azt is, hogy természetesen elkötelezettek a kongresszussal való átlátható együttműködés mellett, és ezután is, mint ahogy az eddig történt, mindig mindenről részletesen tájékoztatják majd a kétkamarás testületet.


Törvénytelenek az NSA megfigyelései

Törvénytelen, hogy az NSA megfigyeli az amerikai állampolgárokat – állapította meg a közelmúltban Richard Leon kerületi bíró, akit George W. Bush 2002-ben nevezett ki. Egy NSA-vel kapcsolatos perben hozott hatvannyolc oldalas döntésében azt írta, hogy az amerikai titkosszolgálat megfigyeléseit a magánélet „önkényes inváziójának” tartja, amelyet high-tech eszközökkel, szisztematikusan, minden állampolgár ellenében hajtanak végre – adta hírül a Reuters. A washingtoni szövetségi bíró a Verizon mobilszolgáltató két felhasználója, Larry Klayman és Charles Strange panaszbeadványával kapcsolatosan hozott döntést. Indoklásában úgy foglalt állást, hogy az NSA adatgyűjtési módszere valószínűleg sérti az amerikai alkotmány negyedik cikkelyét, amely tiltja a hatóságok számára az alaptalan információgyűjtést az amerikai állampolgárokkal szemben. Az NSA adatgyűjtési programja „szinte már orwelli” – fogalmazott a bíró, aki szerint James Madison, az alapító atyák egyike, az Egyesült Államok negyedik elnöke „elborzadt” volna annak láttán, hogy a hatóságok milyen mértékben rontanak bele a polgárok magánéletébe. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma azt mondta, hogy megfontolják a döntést. Ugyanakkor hozzátették: „Úgy hisszük, hogy az NSA terrorizmus-ellenes megfigyelési programja törvényes, ahogy ezt több bíró is megállapította korábban”.