A század végén évente negyedmillió embert ölhet meg az időjárás

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

A legnagyobb veszélyt a hőhullámok jelentik.


A század végére évente negyedmillió európai halálát okozhatják az extrém időjárás miatti katasztrófák – áll Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának a The Lancet Planetary Health folyóiratban publikált tanulmányában.

"A klímaváltozás jelenti a legnagyobb globális veszélyt az emberi egészségre a 21. században" – mondta Giovanni Forzieri, a kutatócsoport vezetője. A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az EU-ban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat.

A kutatók 2300, a szélsőséges időjárásról szóló, 1981 és 2010 között készült jelentést elemeztek ki. Az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal. Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám 2041 és 2070 között évi 48-180 ezerre, 2071 és 2100 között évi 81-240 ezerre növekedhet.

Forzieri és kollégái a hét legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: a folyók és a tengerpartok menti áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat.

A hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: a számítások szerint az évszázad utolsó 30 évében az időjárás áldozatai 99 százalékának halála a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető.

Egyenlőtlen eloszlású annak kockázata, hogy valakit érint szélsőséges időjárási jelenség, vagy akár annak áldozatul esik. Európa déli részén szinte mindenki meg fog tapasztalni évente egy katasztrófát. Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni.

Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja – írta a kutatócsoport. Közép-Európában az évszázad végére évente egymillió lakosból 232-en halhatnak meg az időjárás miatt, míg Észak-Európában hárman.

A kutatók abból indultak ki számításaik során, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések vagy a házak hőszigeteltsége. Szintén nem vették figyelembe a társadalom elöregedését. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre – írták.

"A tanulmány eredményei hasznosak lehetnek a politikai döntéshozók és a városok tervezői számára abban, hogy intézkedéseket hozzanak a klímaváltozás lassítására és hatásainak csökkentésére" – mondta két független kutató. Ám szerintük az időjárás hatásai némiképp túlértékeltek, mivel az ember képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez.


Továbbra is 40 fok lehet

A tartós hőség veszélye miatt kilenc megyére és a fővárosra szombatra is a legmagasabb, harmadfokú, nyolc megyére másodfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Jellemzően továbbra is 40, de néhol már csak 31 Celsius-fok körüli maximumok lesznek. A napi középhőmérséklet szombaton általában 28-29 fok felett, de északnyugaton már 27 fok alatt valószínű.

Budapesten és Pest, továbbá Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében továbbra is piros figyelmeztetés van érvényben. Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Veszprém és Zala megyében is másodfokú a hőség miatti figyelmeztetés. Győr-Moson-Sopron és Vas megyére már csak elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat szombatra.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy az UV-B sugárzás átlaga is nagyon erős lesz, maximuma akár az extrém szintet is elérheti.

A legmagasabb nappali hőmérséklet jellemzően 35-40, az Északi-középhegységben, illetve a Dunántúl északi és nyugati részén 31-34 fok között alakul. Késő estére 26-32 fokra hűl le a levegő. Az előrejelzés szerint az ország nagy részén többnyire napos, csapadékmentes idő várható. A nap első felében északon fordulhat elő záporeső, majd délután a Tisza vonalában, késő este az Alpokalján, a Kisalföldön alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A Dunántúlon megerősödik, zivatarokban viharossá fokozódik a szél is. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyére a heves zivatarok veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.

Szentes Tamás országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár a tartós kánikula miatt keddtől érvényben lévő hőségriadót vasárnap éjfélig hosszabbította meg.