A Soros-jelentést 2037-ig titkosították

Fotó: MTI / Kovács Attila

-

Németh Szilárd szerint veszélyt jelenteken az ún Soros-hálózat szervezetei, az ellenzéki politikusok szerint nincs Soros-terv.


A "Soros-szervezetek" nemzetbiztonsági kockázatáról tájékozódott az Országgyűlés nemzetbiztonság bizottsága csütörtöki, részben zárt ülésén. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke az ülés után a Soros-jelentés részleteiről nem tudott beszámolni, mert azt 2037-ig titkosították. Azt mondta: a Soros-hálózat szervezetei több okból is nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezt igazolja szerinte, hogy ezek a szervezetek támogatják a Magyarország és a magyar emberek biztonságát is veszélyeztető illegális migrációt, továbbá az is, hogy a karitatív, illetve emberi jogi segítségnyújtással foglalkozó szervezetek a politikába is beszálltak: nyilatkozataikban és tevőlegesen is támadják a magyar kormány illegális migrációval kapcsolatos politikáját – mondta.

Németh szerint a Soros Györggyel kapcsolatos kérdésekben "szivárvány koalíció" alakult ki a testület MSZP-s elnöke, valamint ellenzéki tagjai (LMP, Jobbik) között. A testület fideszes alelnöke felháborodott amiatt, hogy az LMP miniszterelnök-jelöltje "pökhendi módon, asztalt csapkodva" próbálta addig faggatni a szolgálatok képviselőit, amíg azt a választ hallja, amit szeretne. A kormánypárti politikus szerint Szél Bernadett hiába tette fel ötször ugyanazt a kérdést Sorosról, az AH főigazgatója minden alkalommal ugyanazt a választ adta.

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke viszont azt mondta: az ülésen "kiderült, nincs Soros-terv", a Soros-szervezetek semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Az, hogy Európa-szerte és Magyarországon működnek Soros-szervezetek, amelyeknek politikai stratégiája nem illeszkedik a magyar kormányéhoz, annak inkább filozófiai vonatkozásai vannak, nemzetbiztonsági relevanciája nincs.

Arról, hogy a nyílt társadalmi modell veszélyt jelentene Magyarországra, Molnár azt mondta: egy európai demokráciának el kell viselnie, hogy vannak más gondolatok, olyan szervezetek, amelyek nem illeszkednek a kormány tevékenységéhez.

Az LMP-s Szél indokolatlannak tartotta azt is, hogy ebben az ügyben zárt ülést tartottak. Szerinte az interneten található adatokat "hurcibáltak be" az ülésre. Szerinte ezzel "teljes propaganda üzemmódba" csapott át a nemzetbiztonsági bizottság is, s különösen fájónak nevezte, hogy a kormány a titkosszolgálatokat is felhasználja, hogy részt vegyenek ebben a "szégyenletes hadműveletben".

Az aktuális nemzetbiztonsági kérdések között az év végi ünnepek, ünnepi rendezvények miatt az európai terrorfenyegetettségről is tájékoztatást adott a testületnek mások mellett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója, Kiss Zoltán, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, Pásztor István, az Információs Hivatal főigazgatója és Papp Károly országos rendőr-főkapitány.

Molnár szerint a magyar titkosszolgálatoknak nincs olyan információja, hogy akár Magyarországot, akár a környező országot érintően konkrét terrorfenyegetettségéről. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy akár magányos elkövető, bármilyen indokból, ideológiai háttérrel valamilyen erőszakos cselekményt tervezzen.

Szél kezdeményezte, hogy a testület hallgassa meg Megyesi Jenőt, aki az USA választásának oroszországi befolyásolásában is érintetté vált Carter Page-dzsel, Donald Trump elnök egyik kampánytanácsadójával találkozott. A fideszes többség leszavazta kezdeményezését.

Mirkóczki Ádámot, a bizottság jobbikos tagját a pártját érintő Állami Számvevőszéki határozatról kérdezték. A párt szóvivője azt mondta: a "Jobbik anyagilag megsemmisült", a jövő tavaszi parlamenti választáson való indulása pedig eldőlt. A történteket úgy értékelte: a "Fidesz újabb szintet lépett bolsevizmusban", s kiemelte: már "mindenféle trükközés nélkül, leplezetlenül" használják fel az elvileg független szerveket a legerősebb ellenzéki párt ellen.