A Seuso-kincsek hiányzó darabjait is megszerezte a kormány

Fotó: MTI / Illyés Tibor

-

A miniszterelnök a kormányülés szünetében jelentette be a megállapodást.


Magyarország visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját – mondta Orbán Viktor a kormányülés szünetében. A kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a "családi ezüstnek" Magyarországon van a helye – mondta Orbán.

„Kötelességünket teljesítettük és visszaszereztük" – mondta a miniszterelnök, aki a bejelentés után bemutatta a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint 1990 óta minden kormány törekedett arra, hogy visszaszerezze a kincseket, hol perben, hol egyezségben. Ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. Ezzel a teljes ismert Seuso-kincs hazatért – mondta Baán.

A kincsek visszaszerzése hosszú évek óta várt pillanat nemcsak a magyar emberek, hanem az egész világ részéről – mondta a főigazgató.


Áron alul?

Baán szerint az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról. Ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát – mondta Baán, aki szerint a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.

A Seuso-kincsek első hét darabját – köztük a Seuso-tálat – három éve, 2014 márciusában hozták Magyarországra. A kormányfő akkor azt mondta, az államnak 15 millió euróba került a leletek visszaszerzése. Ez azonban kevesebb mint harmada annak az összegnek, amit húsz éve, a tárgyalások megkezdésekor kértek a kincsekért – mondta Orbán.


Ez a kincs

A 14 darabos Seuso-kincs ókori római eredetű dísztárgy-együttes. Nevét egy a mai Polgárdi területén élő Seuso nevű római polgárról kapta – legalábbis ez a név szerepelt az egyik tálon. A rátörő barbárok elől elrejtette a kincset, de kiásni már nem volt lehetősége. Az ezüsttárgyak közel kétezer évig elásva pihentek. A kincseket az 70-es években találta meg Sümegh József, őt 1980 decemberében holtan találták. A dísztárgyak egy libanoni műkereskedőkön keresztül jutottak Bécsbe, majd egy angol lord birtokába. A hamis libanoni eredetpapírok miatt azonban nem lehetett őket sem kiállítani, sem eladni. A kincset megtalálása óta kétszer láthatta a közönség: 1990-ben New Yorkban volt kiállítva – mai áron számolva 100 millió dollár kikiáltási áron akarták egy aukción eladni –, 2006-ban pedig Londonban egy szűk közönség tekinthette meg az egyik legjelentősebb ókori leletet. Magyarország 1991-ben jelentette be igényét a kincsekre, és akkor kezdődtek a tárgyalások a hazahozatalukról.

Az első hét darab megszerzése után kiderült, hogy jogilag sem egyszerű megszerezni a leleteket. Akkor a VS.hu azt írta: Magyarország sosem mondott le tulajdonjogáról, azt az eddigi birtokosok sem vitatták, így nem adás-vételről volt szó. Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a római kori kincsek visszahozását intézte, azt mondta: a megállapodás is ilyen jogi konstrukcióban született meg.

Mivel az Egyesült Királyság törvényei és a nemzetközi szabályozás tiltják a tisztázatlan eredetű műkincsekkel való kereskedést, Magyarország nem is vehette meg a darabokat. A Seuso-kincsek egy részére így az magyar állam valószínűleg csak őrzési, vagyis birtokjogot szerezhetett.

Három éve az volt az egyik feltételezés, hogy a kincs megszerzése után egy hosszú pereskedés útján, magyarországi bíróság előtt lehetne visszaszerezni a műtárgyak tulajdonjogát. A bíróságon azt kellene bizonyítani, hogy a kincseket Magyarországról vitték Angliába.


A kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válik. Ezt az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, gyakorlatilag raktárak mélyén rejtegették. A leletegyüttes végleges elhelyezésére több alternatíva van, a döntést a kormány hozza meg – mondta Baán.

A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban még nincs egyértelmű állásfoglalás arról, hogy ott volt.

A most bemutatott hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör.

A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség, naponta 12 és 18 óra között, augusztus végéig. Ezt követően országjárásra indulnak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak.