A sátán elleni küzdelemről és a Czeglédynek adott kölcsönről

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Folytatja munkáját az Országgyűlés.


Az úgynevezett Soros-tervről, a munkakörülményekről, a birtokpolitikáról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.


KDNP: a sátán elleni küzdelem keresztény kötelesség

Aradszki András (KDNP) Ferenc pápát idézve azt mondta, Európa egy népekből álló család, a családfő felelőssége pedig nem az, hogy éjszakára nyitva hagyja kaput. Azt is mondta, hogy a fatimai harmadik titok szerint a sátán egyház elleni legnagyobb támadása a családok elleni támadás lesz. Hozzátette: a nagy európai család elleni támadásban "Soros és elvtársai" fel akarják számolni a nemzetek önállóságát, értékeit, felhígítva a keresztény szellemiségű Európát "idegen migránsok tízmillióinak kényszeres betelepítésével". A sátán elleni küzdelem pedig keresztény kötelesség – mondta- Szerinte a nemzeti konzultáció kiváló lehetőség, hogy véleményt mondjanak az emberek "a sátáni Soros-tervről".

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, a katolikus egyház katekizmusa szerint csak azoknak kell segíteni, akik politikai üldözéstől is szenvednek. Az állami hatóságoknak joga van arra, hogy a bevándorlást különböző feltételekhez kössék – mondta Rétvári, aki szerint a nehéz sorsú embereknek a szülőföldjükön kell segíteni.


MSZP: tisztességtelen munkafeltételek, embertelen munkakörülmények

Gúr Nándor (MSZP) azt firtatta, meddig áll fenn az az állapot, hogy tisztességtelen munkafeltételek, embertelen munkakörülmények között kell dolgozni? Az elmúlt években nőtt a munkabalesetek száma, a dolgozók hetven százaléka pedig az átlagfizetés alatt keres. Kifogásolta, hogy a kormány megszüntette az országos érdekegyeztető tanácsot, ellehetetlenítették a sztrájkot, a munka törvénykönyvének módosítása pedig kiszolgáltatottságot hozott.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta, hogy 2010 óta 700 ezer munkahely jött létre, zömmel a piaci szférában, a munkanélküliség pedig 12 százalékról 4 százalékra csökkent, az elmúlt években több mint 10 százalékkal nőttek az átlagbérek.

Dömötör arról is beszélt, hogy az MSZP nem indít saját miniszterelnök-jelöltet 2018-ban. Ez pedig azt jelenti, a szocialisták "újra letették a fegyvert Gyurcsány Ferenc előtt", feltétel nélkül. Most már újra Gyurcsánynál, "az őszödi Pinokkiónál" húz sorszámot Molnár Gyula, Juhász Péter, Karácsony Gergely.

A baloldal 2017-ben ismét Gyurcsányért kiállt, aki a csillagokat is lehazudta volna az égről – mondta Dömötör.


LMP: a birtokkoncentrációról

Sallai R. Benedek (LMP) szerint nagybirtok-koncentráció alakult ki Magyarországon. Ennek oka részben az elcsalt kárpótláshoz köthető, de jó nagy a felelőssége a Fidesz-KDNP-koalíciónak is – mondta. Ma a 30 legnagyobb agrárvállalkozás 213 ezer hektáron gazdálkodik, ez megközelíti Luxemburg teljes területét.

A nagybirtokok kialakulásával párhuzamosan a vidék elnéptelenedése lehetetlenné teszi Magyarország egészséges fejlődését, felzárkózását – mondta.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerint az a tény, hogy valakinek van földje, még nem vall inkorrektségre. Elfogadhatónak tartotta, hogy a hatmillió hektár magyar termőföldből több mint 210 ezer hektárt a legnagyobb gazdaságok művelnek. Azt firtatta, miért nem támogatta a képviselő a földhasználati maximumot meghatározó törvényt, ha ennyire zavarja a nagygazdaságok léte.

Jelenleg 60-40 százalék a földhasználati arány a családi gazdaságok javára. Az államtitkár szerint szükség van komoly agrárgazdaságokra, mert ők tudnak beruházni.


Jobbik: a kormány lebontotta a demokráciát

Volner János (Jobbik) szerint a Fidesz 2010-ben szisztematikusan leépítette a demokráciát Magyarországon. Példaként hozta a többi között, hogy az Állami Számvevőszék élén is egy volt fideszes képviselő ül. Szerinte Orbán Viktor "kommunistából indult és kommunista marad mostanra is".

Dömötör a plakátüggyel kapcsolatban azt javasolta a jobbiknak: tartsák be a törvényeket, ahogy más is az országban. Szerinte az ellenzéki párt egy üzleti vállalkozás része lett, egy "parlamenti kapcsolattartó főosztály", hiszen üzleti titoknak minősítik saját tevékenységüket, amikor nem engednek betekintést a pénzügyeikbe.

A Jobbik reménytelen helyzetbe került, de ebben nincs semmi meglepő, mert Magyarországon sosem tisztelték azokat a politikai erőket, amelyek eladták a lelküket – mondta Dömötör.


Fidesz: miért falaz a baloldal Czeglédy Csabának?

Budai Gyula (Fidesz) azt kérdezte: Gyurcsány, a DK elnökének érdekeltségébe tartozó Altus Portfólió miért adott több mint 80 millió forintos kölcsönt a 3 milliárd forintos költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba diákmunka-közvetítéssel foglalkozó érdekeltségének? Szerinte ezzel a bűnszervezet továbbműködését segítette. Czeglédy továbbra is ezer szállal kötődik a baloldali pártokhoz – mondta Budai, aki szerint Czeglédy luxusautóval közlekedett, miközben százával károsította meg a diákokat.

Dömötör azt mondta: azért érezte különösen súlyosnak az esetet a szocialisták korrupciós ügyei között is, mert ebben az ügyben gyerekeket károsítottak meg. Szerinte a DK-val továbbra is tárgyaló MSZP politikusai a következő egyeztetésen kérdezzék meg Gyurcsánytól – akinél szerinte kevesen tudnak többet Czeglédyről –, hogy miért tolt pénzt a társaságba. Egyben dolgozzák ki a diákok kártalanítását is – mondta Dömötör.


MSZP: mi történik a Városligetben?

Tóth Csaba arról beszélt a Városliget-projekttel összefüggésben, hogy az eddig több milliárdot felemésztett projektet botrányok és kudarcok kísérik, s annyi látszik csak, hogy elveszik a budapestiektől, zuglóiaktól a kikapcsolódásra alkalmas zöld felületet. A parképítési munkáknak nyomát sem látni - jegyezte meg a szocialista politikus. Azt kérdezte, mikor fognak hozzá a Városliget megújításához, hogy kiemelt közparkként szolgálja az ittélők, és idelátogatók kikapcsolódását?

Rétvári Bence államtitkár azt mondta: ősszel látványosan megkezdődik a rehabilitáció és a parkosítási munkák, első ütemben az Ajtósi Dürer sor és a Hermina utcánál lévő kert újul meg, sportpálya, futókörök létesülnek. Elindul a közműhálózat cseréje is, a közvilágítás megújítása, s 70 új fát telepítenek. Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban 118 civil szervezet, intézmény 558 észrevételt tett, s ezek 90 százalékát beépítették a tervekbe. Jelezte: a zöldfelület aránya 60-ról 65 százalékra nő majd.


Jobbik: tervezik-e a külhoni gazdasági támogatásokat a magyar nyelvhasználathoz kötni?

Szávay István azt firtatta, hogy a kormány tervezi-e a külhoni gazdasági támogatásokat a magyar nyelvhasználathoz kötni? Szerinte a magyar megmaradás és a szülőföldön való maradás szempontjából fontos kezdeményezésről van szó, de a magyar nyelvhasználat erősítése és támogatása ügyében a kormány nem kellő körültekint járt el. Azt javasolta, hogy a pályázatoknál a feltételek között, de legalábbis előnyként szerepeljen a magyar nyelvű feliratok használata a boltokban, a telephelyeken, a nyertes cégek alkalmazottainál a kétnyelvűség. Javasolta a termékeken magyar nyelvű feliratok elhelyezését is.

Magyar Levente államtitkár szerint 70 éve nem látott intenzitású magyar jelenlét kezd kibontakozni a magyar kormány támogatásával. Mint mondta, nemcsak elvárás a magyar nyelvismeret, de Szerbiában a magyar állampolgárság is objektív feltétel. Kitért a megvalósult eredményekre is, s emlékeztetett: Vajdaságban pénteken 30 milliárdos beruházást jelentett be Szijjártó Péter külgazdasági miniszter. Fontosnak nevezte, hogy a magyar nyelv minél markánsabban megjelenjen, s a munkavállalók részére előírták a magyar nyelv használatát, legalábbis többségében ilyen munkavállalókat kell alkalmazni.


LMP a Polgárok Házának juttatott támogatásról

Demeter Márta azt tette szóvá, hogy a fideszes Szövetség a Nemzetért Alapítvány 320 millió forint közpénzt kapott, amit szerinte pártpolitikai célokra vertek el. Hogyan és milyen célokra számolták el ezt az összeget, hogyan költhették a Polgárok Háza népszerűsítésére, amikor nem erre, hanem légi irányítás népszerűsítésére kapták a Hungarocontrolltól? Mikor fizettetik vissza ezt az összeget az alapítvánnyal? - sorolta kérdéseit.

Fónagy János államtitkár úgy reagált: a képviselő szavai mögül Ron Werber jelenik meg, az LMP célja és stílusa is megváltozott. Az alapítvány beszámolóját el a Hungarocontroll nem fogadta még el, az ügy folyamatban van.


Fidesz az Erdőhorvátiban megvalósuló fejlesztésről

Hörcsik Richárd az Erdőhorvátiban megvalósuló beruházás kapcsán kiemelte: minden magyar vállalkozó számára példaértékű lehet az ott megjelenő patriotizmus. Kitért arra, hogy a félmilliárdos beruházást a kormány is támogatta. Azt kérdezte, mit jelent a beruházás a zempléni térség számára?

Cseresnyés Péter államtitkár szerint a Fémalk zrt. tulajdonosa szeretett volna hozzájárulni szülőföldje fejlődéséhez. Jelezte: a beruházás 22 környéken élő embernek ad munkát. Ez ott jelentősnek számít, hiszen kistelepülések jellemzőek a térségre – mondta az államtitkár.


Jobbik: mikor újítják fel a 34-es utat?

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy két évtizede ígérik a nagykunsági 34-es számú főút felújítását, az mégsem valósult meg, pedig az út állapota rendkívül rossz. Mikor kezdődik el végre a rekonstrukció?

Fónagy szerint a komplex útfelújítási programban megújul a 34-es főút legkritikusabb szakasza, a tervezési dokumentáció átadása október közepéig esedékes, a kivitelezés pedig várhatóan jövő tavasszal kezdődik.


LMP: milyen gazdasági érdeket szolgál a Budapest-Belgrád közötti vasútfejlesztés?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy a vasútfejlesztési források nagy részét a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai hitelből történő felújítására fordítja a kormány. A magyar cégek semmilyen szerephez nem jutnak a kivitelezésében – mondta, jelezve, hogy az Európai Bizottság is vizsgálódik. Milyen gazdasági érdeket szolgál a Budapest-Belgrád közötti vasútfejlesztés?

Fónagy szerint a vasútvonal megépül, mert fontos része az észak-déli irányú közlekedésnek, a két főváros közötti kapcsolatnak és a Pireusz felől Európába vezető vasútvonalnak. Ráadásul ezzel újabb lehetőségek nyílnak a magyar-kínai kapcsolatok előtt. Fónagy azt mondta, a közbeszerzési pályázatokat még nem írták ki.

Schmuck egy másik kérdésében a fóti gyermekváros bezárásáról beszélt, érdeklődve az ott dolgozók lakhatásáról és a gyermekek sorsáról.

Rétvári azt mondta a kormányzat terve, hogy az olyan intézményeket, amelyek nem ideálisak gyermekotthonnak, kiváltsa kisebb otthonokkal. A fóti döntések még nem születtek meg – mondta az államtitkár.


Fidesz: a kormány stratégiai megállapodást kötött a SAP Hungary Kft.-vel

Pánczél Károly (Fidesz) örvendetesnek nevezte, hogy a kormány stratégiai megállapodást kötött a SAP Hungary Kft.-vel. A SAP a világ egyik leginnovatívabb vállalata, amely bízik a magyar kormányban.

Magyar, a külügyminisztérium államtitkára szerint a kabinet olyan üzleti környezetet alakított ki, olyan beruházásösztönzési támogatásokat dolgozott ki, amelyek a magas hozzáadott értékű fejlesztések szempontjából kiemelkedően vonzóvá teszik Magyarországot. A digitális környezet megteremtése érdekében is fontos lépések történtek, például 2018-ra az egész világon az egyik leggyorsabb internet Magyarországon lesz.


MSZP: nem megy szembe a pályázati kiírással, ha pénzt akartak szedni egy EU-s pénzből épült játszótér használatáért?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a Hajdúhadházon EU-s támogatásból megépült játszótér és sportlétesítmény használatért pénzt akartak szedni. Ennek oka szerinte, hogy a város polgármestere mindenkit egy kalap alá sorol. Nem megy ez szembe a pályázati kiírással?

Cseresnyés szerint a projekt egyik célja a szegregációs folyamat lelassítása és visszafordítása volt. A beruházás megvalósult, jelenleg fenntartási időszakban van, a belépődíjról szóló hírek tisztázására pedig az NGM és a Miniszterelnökség ellenőrzés keretében vizsgálja a projektet, és ha szabálytalanságot tárnak fel, akkor a projektgazdának számolnia kell a következményekkel – mondta Cseresnyés.


Jobbik: mire számíthatnak a szentgotthárdi Opel-gyárban dolgozók?

Bana Tibor (Jobbik) azt kérdezte, hogy mire számíthatnak a szentgotthárdi Opel-gyárban dolgozók, miután a hírek szerint nem tudni, milyen sors vár az üzemre.

Cseresnyés azt válaszolta: a kormány az anyavállalat részéről semmilyen olyan konkrét tervet nem ismer, amely veszélyeztetné a szentgotthárdi gyár működését.


MSZP: mi lesz Szatmárnémeti bekötésével az M3-as autópályába?

Tukacs István (MSZP) azt kérdezte, mi lesz annak a miniszterelnöki ígéretnek a sorsa, hogy Szatmárnémetit és térségét bekapcsolják az M3-as autópályába egy autópálya- és egy gyorsforgalmiút-szakasszal.

Fónagy azt elmondta, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megkezdte a Csenger térségét az M3-as autópályával összekötő M49-es gyorsforgalmi út építésének előkészítését. Hozzátette: elkészült a megvalósíthatósági és a környezeti hatástanulmány.


Jobbik: problémás a víz minősége néhány településen

Farkas Gergely (Jobbik) felidézte, hogy márciusban Bácsalmáson vízminőségi problémák voltak. Hozzátette: a térségből, Kelebiáról, Csikériáról, Tompáról még a közelmúltban is fordultak hozzá panasszal a víz minősége miatt. Azt kérdezte, hogyan alakult a lakossági panaszok száma.

Rétvári szerint Csikériáról nem érkezett panasz október 6-ig. Kelebiáról sem érkezett bejelentés, Tompáról volt egy bejelentés áprilisban. Azt mondta, a vizsgálatok szerint Kelebián megfelelő volt a vízminőség, Tompán két paraméter esetében voltak eltérések, az üzemeltető ezt követően kitisztította a rendszert. Csikérián az volt a probléma, hogy elöregedett a csőrendszer, ezért műanyag csöveket építettek be – mondta.


MSZP: folytatódik a panelek felújítása?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a 2010-es kormányváltás után a panelprogram teljesen leállt, holott az EU nagyon sok forrást adott volna arra, hogy a magyar emberek korszerűsítsék lakásukat. Folytatódik-e a fűtéskorszerűsítési program?

Fónagy szerint a szocialista kormányok mindig szívesen beszéltek a panelprogramokról, de pénzt nem biztosítottak hozzá. Hozzátette: 2010 és 2014 között a kormány a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztésére 50 milliárd forintot fizetett ki; 2014-től az operatív programok keretében közel 120 milliárd forint visszatérítendő támogatás van a panellakások energetikai felújítására.


Jobbik: mi van a csornai napelemgyárral?

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint már két éve működnie kellene a csornai napelemgyárnak. Egyre bűzösebb az ügy – mondta. Azt firtatta, mi lett az egymilliárd forintos állami támogatással. Mi lett a kétmilliárd forintos uniós támogatással és a hétmilliárd forintos, az Eximbank által biztosított hitellel?

Cseresnyés azt mondta, az Ecosolifer Modulgyártó Kft. egy operatív program keretében mintegy 1,9 milliárd forintot nyert, az összeget kifizették neki. A minisztérium 2016 júliusában szabálytalansági eljárást indított a projekt miatt, a vizsgálat jelenleg is tart. Ha szabálytalanság történt, akkor a tárca visszakövetelheti a támogatást. Az államtitkár szerint az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatását nem fizették ki.


LMP: privatizálják az erdőgazdaságokat?

Sallai (LMP) szerint számos jel arra utal, hogy megkezdődött a 22 állami erdőgazdaság privatizációs folyamata. Az a válasz megnyugtatná, hogy sem az erdőterületek, sem az erdészetek privatizációja nincs előkészítve.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára tagadta, hogy lennének ilyen privatizációs tervek. A nemzeti vagyonról szóló törvény erre nem is ad lehetőséget – mondta. Az állami erdővagyonnak közösségi célt kell szolgálnia, magánosításról szó sem lehet.


Jobbik: mi lesz a Balatoni Hajózási Zrt.-vel?

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy októberben jár le a tőkeemelési határidő a Balatoni Hajózási Zrt.-ben a tulajdonos önkormányzatok számára. Siófok jelezte, hogy befizeti a ráeső 700 millió forintot. Mi lesz azonban akkor, ha az állam 12 milliárd forinttal emeli a társaság tőkéjét? Ötven százalék alá csökken az önkormányzatok tulajdonrésze?

Fónagy szerint a feltőkésítés határidejét 2018. március 31-ig hosszabbították meg. A balatoni hajózás működését, lévén az az egész országnak fontos, a kormánynak vizsgálnia kell.


LMP: másfélszeres az igény a szociális tűzifára

Sallai (LMP) azt kérdezte, hogyan kívánnak megfelelni a települések támogatási igényének a szociális tűzifaprogramban? A pályázó, 5000 fő alatti települések 6 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be, miközben a kormány 4 milliárd forintot fordít arra.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a program alapvetően a krízishelyzetben lévőknek hirdették meg, ezért csak az ötezer fő alatti településekre vonatkozik. A program 2012-ben indult és évről évre egyre több forrást biztosítanak rá, az önkormányzatok szervezik az elosztást.


Jobbik: miért nem támogatja a kormány a béruniót?

Gyüre Csaba (Jobbik) azt mondta, egy kutatás szerint 1,3 millió munkavállaló elhagyná az országot jobb munkalehetőség érdekében. Főként a fiatalok távoznának, a fő ok pedig az alacsony fizetések. Miért nem támogatja a kormány a béruniót?

Cseresnyés azt mondta, a kormány nem tartja alkalmas eszköznek a béruniót a bérek emelésére. A bérfelzárkóztatás nem uniós eszközökkel, hanem a magyar gazdaság fejlesztésével, a termelékenység növelésével alapozható meg. Nemzeti hatáskörben kell maradnia a bérek meghatározásának – mondta.


MSZP: Pécsen megalakították a "városi fideszes pártbizottságot"

Szakács László (MSZP) szerint a Fidesz Pécsen "szintet ugrott a demokrácia lebontásában". Miután Páva Zsolt polgármester "kegyvesztett lett", Pécs kormánypárti országgyűlési képviselői megalakították a "városi fideszes pártbizottságot" a csődben lévő, 7,5 milliárd forintos adóssággal küzdő városban. Ezért a demokráciáért harcolt?

Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, pártbizottságügyben több jó tanácsot kaphat a szocialista frakcióban, mint tőle. 2002 és 2010 között a teljes önkormányzati adósságállomány meghatszorozódott, amelyet azonban a Fidesz-KDNP-kormány átvállalt a helyhatóságoktól – összesen 1369 milliárd forintot –, stabilizálva ezzel a pénzügyi helyzetüket. Ha ezt a gigantikus adóssághegyet el tudta tüntetni a kormány, akkor a pécsi ügyekkel is meg fog birkózni, "a kormány a pécsi emberek oldalán áll, és segíteni is fog" – mondta.

A kormányfő azt kérte az MSZP-s politikustól, hogy ne becsülje le a pécsi eredményeket, amelyek közé sorolta a vízművek visszavételét külföldi kézből, a magasház helyzetének rendezését, új buszok forgalomba állítását, az M60-as továbbépítését és a belváros megszépítését.


Vona: Orbán megpróbálja elérni a Jobbik betiltását

Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte Orbántól, sportszerűnek tartja-e, hogy az "emberei" folyamatosan rongálják más pártok plakátjait. "Sportszerűnek tartja-e, hogy (...) a Jobbik elhallgattatására Ön megpróbálja törvénytelen eszközökkel felhasználni az Állami Számvevőszéket, a kormányhivatalokat, a rendőrséget, az ügyészséget?" Szerinte a miniszterelnökben annyira elfogyott a bátorság a Jobbikkal kapcsolatban, hogy nem mer kiállni egy nyilvános vitára, hanem inkább "megpróbálja a Jobbik betiltását elérni".

A kormányfő azt mondta: a Jobbik egy reménytelen helyzetben lévő párt, "a hatalom érdekében a saját pártját egy milliárdosnak" eladó Vona mostani felszólalása pedig egy kétségbeesett kísérlet volt a kormány támadására. A pártfinanszírozásról, plakátügyről azt mondta: a kabinet ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, "mindenkinek lehet erről a kérdésről megfejtése, nekem az a véleményem egész egyszerűen, hogy önök bénák".

Vona viszonválaszában azt mondta, hogy 15 évvel ezelőtt Viktor meghívta őt a polgári körébe, ahonnan a Jobbik párttá alakulása miatt lépett ki, de azóta is figyelte a kormányfőt, akitől sokat tanult, például néhány dolgot arról, hogyan kell kezelni politikai helyzeteket, de jóval többet arról, hogyan nem szabad.

A miniszterelnök ezt úgy kommentálta: mióta Vona eladta a pártját, "a nyakán póráz van, a póráz vége meg a gazdi kezében", a Jobbik pártelnöke eközben azonban erkölcsi kiselőadásokat tart a parlamentben, ami abszurd.


LMP: a magyarok kemény harcot vívnak

Szél Bernadett (LMP) szerint az országban az igazi harcot a magyar emberek vívják, akik kemény küzdelmet folytatnak a családjukért, megélhetésükért és sokszor az egészségükért is, de a kormányfőtől nem várhatnak segítséget. "Önök valamiféle sátáni Soros-tervről beszélnek", de a magyar emberek nem ezt várják a kormánytól – mondta. Az LMP-s politikus a szerinte valódi problémák közé sorolta például a bérválságot és az egészségügy tönkremenetelét. A mostani kormány ideje alatt duplájára nőtt a kórházi fertőzések száma, újrahasznosítják a kórházakban az egyszer használatos eszközöket, és "patkányok esnek le a mennyezetből".

Orbán azt felelte: megérti, hogy Szél nem szívesen hall a "Soros-tervről", hiszen programvezetője volt a Menedék Migránsokat Segítő Egyesületnek, és "a Humanista Mozgalom részeként is a Soros-hálózat része volt".

A 2010-es kormányváltás óta 724 ezerrel nőtt a munkában állók száma, 2018-ra – 2010-hez képest – a minimálbér csaknem 88 százalékkal lesz magasabb, az egészségügyben 500 milliárd forintos fejlesztést és 400 milliárd forintos bérfejlesztést hajtottak végre, megújult 77 kórház, 54 rendelőintézet és 97 mentőállomás, továbbá épült 23 új rendelőintézet és 30 új mentőállomás. A jövő évi költségvetésben pedig 220 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint 2017-ben – mondta Orbán.

Viszonválaszában Szél azt mondta: a Parlament falain kívül már "mozgósítjuk az embereket", ez miniszterelnök-jelöltként és az egész ellenzéknek a küldetése.

Orbán szerint az LMP-s politikus valójában kérdésnek álcázta a programhirdetését.


Fidesz: honnan akasztott le a Jobbik hirtelen 5 milliárd forintot?

Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy a Jobbik első plakátkampánya idején néhány száz plakátról, piaci árról és hitelfelvételről számolt be, majd kiderült, hogy 2000 helyről és a piaci ár tizedéről van szó. A legújabb plakátokat pedig állítása szerint saját erőből, az állami támogatásából vásárolt hirdetőeszközökön helyezte el – mondta a kormánypárti politikus, felvetve, hogy ha néhány hónapja hitel kellett a bérleti díjhoz, akkor most hogyan tudtak önerőből felületeket megvenni.

Számításai szerint 1100 hely 5 milliárd 280 millió forintot ér. A Jobbik néhány hónap alatt honnan akasztott le ennyi pénzt? – kérdezte. Szerinte Simicska Lajos "szőröstől-bőröstől" felvásárolta a pártot.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt felelte: nehéz megtudni, honnan származik a pénz, mert a Jobbik működése nem átlátható, a pártfinanszírozási szabályok be nem tartása miatt az Állami Számvevőszék is ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett vele szemben. Mint mondta, vagy 2-3 évvel büntethető tiltott pártfinanszírozás merül fel, vagy – ha a Jobbik vagyontalan –, akkor az a kérdés, hogyan teljesültek az adófizetési kötelezettségek.

Az államtitkár a párt népszerűségének csökkenésével magyarázta a helyzetet, ugyanakkor szerinte a Jobbik nemcsak szponzort, hanem egy aktivistát is nyert, aki éjszaka plusz feladatokat is vállal. Hova züllik a politikai élet, ha milliárdosok pénzért bevásárolják magukat?


MSZP: rendben vannak a jegybanki kiadások?

Bárándy Gergely (MSZP) arról kérdezte a jegybankelnököt, hogy szerinte rendben vannak-e az MNB kiadásai. Az ellenzéki politikus bírálta Matolcsy György unokatestvéreinek és fiának szerződéseit és uniós támogatásait, a kedvezményes munkáltatói hiteleket a jegybanki dolgozók utazásait, a sporttámogatásokat, továbbá az MNB dolgozóinak létszámát és jövedelmük növekedését.

AZ MNB-elnöke azt mondta: hívő emberként 7,5 milliárd rokona van a Földön, így a képviselő szűkkörűen sorjázta őket. Úgy vélte: Bárándy Gergelynek nem vele, hanem a piacgazdasággal van gondja.

A jegybank munkatársai végzik a dolgukat, azt pedig hamisságnak minősítette, hogy chartergépekkel utaznának. Kitért arra is, hogy a dolgozói létszám a feladatok bővülése – egyebek mellett a felügyelet integrációja – miatt 1080-ról 1400-ra nőtt. A jegybankelnök megjegyezte azt is, hogy a régi vezetés 200 milliárdos veszteségével szemben ma az MNB 600 milliárd forinttal járul hozzá a költségvetés kamateredményeihez.


Jobbik: új gazdaságpolitikára van szükség

Gyöngyösi Márton (Jobbik) értékelése szerint az elmúlt hónapok eredményei nem támasztják alá a kormány gazdaságpolitikáját. Magyarország az utolsó az uniós társadalmi mobilitási, valamint hátul áll az innovációs rangsorban, a versenyképességét pedig a korrupció, a képzetlen munkaerő és az adó- és járulékpolitika veti vissza.

Az ellenzéki politikus szerint a magyar átlagbérek a némethez képest harmadáról negyedére csúsztak vissza 2010 és 2015 között. Megoldásként az európai béruniót vetette fel és új gazdaság politikát sürgetett.

Orbán azt mondta: az a Jobbik kuncsorog most uniós bürokratáknál, amely korábban EU-s zászlót égetett.

Az országban zajló pozitív folyamatok az emberek erőfeszítéseinek köszönhetők, s nem lehet eltagadni azt, hogy közel van a teljes foglalkoztatás és 10 százalék feletti a reálbér emelkedés. A Jobbik ezt nem a kormánytól vitatja el, hanem az országról, megtámadja az embereket – mondta, hozzátéve: ő mindig az emberek oldalán fog állni.

Orbán szerint a béremelések a munkaadók, a munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kormány megállapodásából következnek.


KDNP: hogyan segíti az informatika az egészségügyet?

Szászfalvi László (KDNP) arról kérdezett, hogy hogyan segíti az egységes informatikai rendszer bevezetése az egészségügy működését?

A képviselő szerint idén megkezdődött az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér próbaüzeme, amellyel elérhetővé tették a betegadatokat az ellátó intézmények, az orvosok, a gyógyszertárak és a mentősök számára. Az új rendszerben minden lehetséges adat az orvos rendelkezésére állhat, ami gyorsabbá teszi a diagnózis felállítását, miközben elkerülhetővé válnak a feleslegesen megismételt vizsgálatok – mondta.

A válaszadó Rétvári azt mondta, hogy az e-egészségügy bevezetésével szeretnék elérni, hogy az informatikai eszközök is segítsék a gyógyulást. Ha egy beteg az orvos elé kerül, akkor az elmúlt öt évben róla keletkezett összes információ az orvos rendelkezésére áll.

Az idén tavasszal indult és augusztus közepéig tartó próbaüzem alatt 400 ezer receptet elektronikusan adtak ki és 400 ezer ellátási dokumentum is bekerült a felhőrendszerbe – mondta. Az egészségügyi szolgáltatók 75-80 százaléka már készen ál arra, hogy novembertől minden adatszolgáltatás elektronikusan történjen.


LMP: az állam a drágább lélegeztetőgépeket választotta

Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) korábban lélegeztetőgépek beszerzésére írt ki pályázatot. Hangsúlyozta, hogy a négy ajánlatból három körülbelül 1,7 milliárd forintról szólt, a General Electric által benyújtott negyedik viszont mintegy 800 millióval olcsóbb lett volna. Ezt követően az ÁEEK egy orvosilag nem indokolt apróságot írt be a kritériumok közé, amivel kizárták a General Electricet – mondta a képviselő.

A cég jogorvoslati kérelmének beadása után a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a tendert – emelte ki a politikus, hozzátéve: a kormányzat viszont jogi útra terelte az ügyet, hogy az állam "dupla annyi pénzért vehesse meg" ezeket a készülékeket.

Orbán szerint a kormány álláspontja az, hogy olyan gépeket kell beszerezni, amelyek a legjobbak a betegeknek és a kórházaknak. A kormányfő közölte: vizsgálatot kér, mert lehetetlen, hogy egy magyar parlamenti képviselő nyíltan lobbizik egy külföldi cég mellett és megpróbál befolyásolni egy folyamatban lévő közbeszerzési ügyet.

"Mennyi pénzt kapott ön ezért?" – kérdezte az LMP-s politikust a miniszterelnök. Szavai szerint ennél korruptabb ügyet még nem látott a parlamentben és arra szólította fel a képviselőt, hogy szégyellje magát.


Fidesz: a Jobbik a halottak emlékét is gyalázza

Pócs János (Fidesz) azt mondta, hogy miután Vona Gábor pártelnök elfogadhatatlan véleményt nyilvánított a nyugdíjasokról, a Jobbik mára már a halottak emlékét is gyalázza. A Jobbik "pártsajtójában" trágár kommentek kíséretében jelent meg egy azóta elhunyt, idős jászladányi nőről készült video, aki a felvételen utoljára énekel közönség előtt - közölte. A párt jászsági vezetője a mocskolódó kommenteket viccesnek találta és lájkolta a bejegyzést, Volner János frakcióvezető pedig tovább terjesztette a felvételt.

Azt kérdezte, miért kerülhettek a nyugdíjasok a jobbikosok céltáblájába?

Rétvári szerint ha egy párt vezetője megengedhet magának ilyen stílust, akkor a párt képviselője, a párt tagjai is ezt fogják tenni. Sokakat megdöbbentett, hogy Vona a nemzeti ünnepekről az jutott eszébe, hogy "hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul".

Még a Jobbik szavazóinak a többsége is úgy gondolja, hogy Vona Gábornak bocsánatot kellene kérnie a kijelentéseiért – mondta az államtitkár.


Napirend után

Ágh Péter (Fidesz) a Vas megyei Vép első írásos említésének nyolcszázadik évfordulójára emlékezett napirend utáni felszólalásában, felelevenítve a város történetét.

Magyar Zoltán (Jobbik) a Rábaközről beszélt, amelyet olyan térségként említett, "ahol már csak meghalni lehet, de születni nem", a megfelelő mennyiségű munka hiányában.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára közölte: széles eszköztárral támogathatók a munkahelyteremtő beruházások, de uniós források is rendelkezésre állnak a vállalkozások segítésére.

Farkas Gergely (Jobbik) az elektronikus közigazgatás teljes körű és hatékony megteremtésének szükségességéről szólt.

Magyar Levente elmondta: több éve sikeres válaszokat tudnak adni az online világ kihívásaira, elismerte ugyanakkor, hogy vannak még feladatok. Sorolta azokat a lehetőségeket, amelyeket a Digitális jólét program nyújt.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy mintegy 900 ezer ember áll valamilyen végrehajtási eljárás alatt. Visszataszítónak nevezte, hogy még a "gazdasági vészkorszakban", a Bajnai-korszakban sem volt ennyi.

Magyar Levente, rámutatva a korábbi kormányzatok "bűnére" a devizahitelek nem megfelelő szabályozásában, kijelentette: nemcsak bankokkal, hanem például magánszemélyekkel szemben fennálló tartozás is vezethet végrehajtáshoz. Szólt a hitelesekért eddig tett kormányzati intézkedésekről.

Szávay István (Jobbik) arra kérdezett rá: miért akadt el az elektromos cigaretta szabályozásának és forgalmazásának újraszabályozása.

Magyar Levente egészségpolitikai prioritásnak nevezte a dohányzás elleni küzdelmet. Rámutatott: az elektromos cigarettákkal kapcsolatos szabályozás szigorítást és enyhítést egyaránt hozott az elmúlt években. Közölte: a szabályozás alakítását az Alkotmánybíróság döntése is befolyásolhatja.

Az elnöklő Lezsák Sándor az ülést bezárta, és jelezte: az Országgyűlés várhatóan jövő hétfőn ül össze legközelebb.