A sámándob „giccsbe hajló építészeti paródia” a BME építészei szerint

Fotó: Facebook / Facebook

-

„Határozott tiltakozásunkat fejezzük ki az ellen, hogy a megvalósításra szánt elképzelést jelen ismert formájában egyáltalán építészeti alkotásként definiálják” – írja a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszéke a 2015-ös Milánói Világkiállításra tervezett magyar pavilonnal kapcsolatban.


Most úgy néz ki, nem az expóra kiírt pályázat nyertes tervét (Malom), hanem a második helyezettet (Alakor) építik meg. A dolog az építész szakkollégistáknak sem tetszik, az államot képviselő tervező iroda szerint viszont az olaszok kedvezően fogadták a tervet, a pályáztatási folyamat is transzparens volt. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészei hétfői közleményükben az ellen tiltakoznak, hogy 


...egy giccsbe hajló építészeti paródia képviselje Magyarországot a nemzetközi színtéren, mert ez ellentétes lenne az ország - mindannyiunk - érdekeivel.


A Középülettervezési Tanszék álláspontját több Ybl- és Kossuth-díjas építész írta. Eszerint „az építészet látványképeken keresztül való megítélése... szöges ellentétben áll mindazzal, amit az építészetről alkotóként gondolunk és amit az egyetemen tanítunk.”

Nem esztétikai probléma

„…nem világos számunkra, hogy miért nem kooperáltak az első díjas tervvel a megvalósíthatóság problémái kapcsán. Az Alakor látványterveinek változatain látható, hogy a második helyezett pályamű is áttervezésen kellett hogy átessen” - ezt az Építész Szakkollégium közössége fogalmazta meg szintén hétfőn. A szakkollégisták „belső viták, beszélgetések, egyeztetések és a téma körüljárása után” a jelenlegi helyzetet


mind a politikai elit, mind pedig az építész szakma sorozatos mulasztásának eredményeként


értékelik. Az Építész Szakkollégium szerint nem esztétikai problémáról van szó, inkább „az elmúlt huszonöt év káros hagyományait” látják „visszatükröződni mind a pályáztatás folyamatán, mind pedig a megvalósítandó terv körül kialakult botrány kapcsán”.

Sámándob

Május 23-án mutatták be a magyar pavilont. Akkor derült ki, hogy Milánói Világkiállításra hatalmas halszálkát viszünk, két sámándobbal az oldalán. Sárkány Sándor és Ertsey Attila Alakor jeligéjű pavilonjának koncepciójában olyasmi mondatok olvashatók (és innen a sámándobozás) mint: „az épület két végén elhelyezkedő sámándobok az ősi gyökerekre, az ember és a természet misztikus kapcsolatára utalnak, míg a központi részben a bőséget jelképező hordóra, de a földi életet megmentő Noé bárkájára is könnyű asszociálni, fedélzetén az élővilág kaleidoszkópját jelképező tetőkerttel”. (Aki mélyebben érdeklődne, elolvashatja a teljes gondolatmenetet itt.)


-


Ez tehát nem az a – Getto Tamás és Hutter Ákos által tervezett, Malom jeligéjű – pavilon, amelyet januárban győztesnek hirdettek az Expóra kiírt ötletpályázaton. Szőcs Géza kultúráért felelős exállamtitkár, a Milánói Világkiállításon a magyar részvételért felelős kormánybiztos drága kivitelezéssel, statikai kifogásokkal indokolta, miért nem az eredetileg nyertes pályamű kerül a magyar pavilonba. A 444 megkeresésére az eredeti nyertes cáfolta a kormánybiztos indoklásait.

Nem tetszik a Magyar Építész Kamarának (MÉK) és a Magyar Építőművészek Szövetségének sem (MÉSZ)

A MÉK és a MÉSZ május 28-án írt Szőcs Gézának. Úgy fogalmaztak, ők a második díjas tervet nem támogatták, elhatárolódnak tőle. Kérték, hogy az eredeti eredménynek megfelelően az első díjas pályamunkát, a Malmot valósítsa meg a kormány. A szakkollégisták hétfői állásfoglalásukban amúgy megjegyzik azt is, hogy a MÉK későn reagált. „Amennyiben a pályázati folyamat kezdetekor és közben is szakmai aggályok merültek fel, akkor késeinek tartjuk a most érkezett állásfoglalást” – írják.


Megszólalt az állam képviselete is

A Carpathia Nemzeti Kreatív Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kft. múlt pénteken reagált a MÉK és a MÉSZ levelére. A cég az államot képviselve, Szőcs Gézáékkal (a Milánói Világkiállításért Felelős Kormánybiztosi Hivatallal) együttműködve tulajdonképpen a magyar pavilon tervezője és megvalósítója. A Carpathia szerint


„… a rendelkezésre álló szűk időbeli keresztmetszet kizárta a tervpályázati megoldást. Emiatt is választottuk a látványötlet-pályázatot, amely lehetővé tette, hogy az építészi szakma mellett vizuális kultúrával és erővel rendelkező egyéb alkotók elképzelései is megfogalmazódjanak, képzőművészektől filmesekig vagy látványtervezőkig. (De akár gyermekek ötleteitől sem zárkóztunk volna el.)”

magyarpavilon5

-


A Carpathia azt írja, az eljárás végig átlátható volt, minden pályamunkát el lehet érni ezen a címen (ahol az utolsó, januári hír ironikusan még a Malom győzelmét hirdeti). Azt is írják, a kormánybiztosság a díjazott pályaművek felhasználási jogát mind megvette elköteleződés nélkül és aztán döntött. Közleményük szerint az építészek mindig is vitatkoztak egymással, a mostani történetben pedig kevés „a másság iránti, a mások világlátása és szemlélete iráni tolerancia”. Megjegyzik azt is, hogy az olaszok kedvezően fogadták a tervet.

Lehet, hogy lesz Malom (is)?

„A nagy népszerűséget szerzett Malom” megépítését a Carpathia „kívánatosnak” látja és közleményük szerint a megvalósítás „nem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb meg is fog történni”. Az állásfoglalás arra nem tér ki, ki és milyen összegből építené meg a Malmot.

Tiltakoznak még

A győri építészképzés oktatói múlt csütörtökön adták hozzá a magukét. Röviden összefoglalva nekik sem tetszik az egész ügy, kiállnak a Malom mellett és az Alakor ellen. A sámándobos pavilon valóban elég népszerűtlen. Az ellene megfogalmazott online petíciót eddig több mint kétezren írták alá.