"A romkocsmákról sem készült hatástanulmány"

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

HÁTTÉR

Február 28-án kiírták a nemzetközi tervpályázatot a Városligetben és környékén megvalósuló múzeumépületek tervezésére. Baán László miniszteri biztos azt szeretné, ha a terv nemcsak közpénz kiadással, de bevételekkel is járna. Abban reménykednek, hogy a megvalósuló projekt egymillióval fogja növelni a Budapestre látogató turisták számát, ugyanakkor a megvalósíthatóságáról szóló tanulmány még nem készült. Nyilvános viták nélkül indul a gigaberuházás.


A Szépművészeti Múzeum a Városligeti Ingatlanfejlesztő Zrt.-vel közösen írta ki pénteken a tervpályázatot a Liget Budapest Projekt megvalósítására - hangzott el a projektről a Szépművészeti Múzeumban tartott sajtótájékoztatón. A 870 ezer euró összdíjazású kétfordulós pályázatra jelentkező munkákat 11 tagú nemzetközi zsűri bírálja el. Az első forduló augusztusban zárul; végeredményt decemberben hirdetnek. Az öt múzeum épületének megépítése 75, a teljes Liget projekt 150 milliárd forintba kerül. 2011-től a központi költségvetésből 667 millió forintot fordít az állam a projekt előkészítésére. Korábban nyilvánosságra került, hogy a fejlesztés finanszírozója, egészen pontosan a Magyar Fotográfiai Múzeumé az OTP Bank lesz, amit a bank el is ismert, hogy a többi múzeumépület banki hitelből épül-e nem világos.  A kormányzat vizsgálja azt, hogy a következő EU-s költségvetési ciklus forrásaiból mekkora összegek hívhatóak le erre a célra.  Baán László miniszteri biztos elmondta: jelentős EU-s források a már kialakított feltételrendszer miatt nem állnak majd rendelkezésére a közép-magyarországi régiónak. Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere szerint ilyen tervpályázat utoljára több mint 100 évvel ezelőtt volt Budapesten. A kormány már döntött a pályázat indításáról – mondta el a miniszter, aki hozzátette, nemzetközi üggyé kívánják tenni a nemzeti ügyet, olyan épületeket szeretnének látni a Városligetben, amelyek szimbolikusak, nemzetközi szinten is maradandóak, funkciójukban megfelelnek majd azoknak a múzeumoknak, amelyeket ezekben az épületekben elhelyeznek. Még április hatodika előtt döntenek az idei költségvetést érintő kiadásokról, az EU-s források felhasználásáról a 2014-20-as pályázati időszak tervezésének részeként tárgyalnak. Szeretnék, ha a környék Budapesten belül ismét a város központjává, a Hősök tere mellett más miatt is látványossággá válna. A néppark jellegét a fejlesztéssel együtt is meg kívánják őrizni a Városligetnek. Az épületeknek a fenntartható építészet elvárásainak is meg kell felelniük. A pályázatra való jelentkezés ingyenes, amivel szintén annak nyíltságát kívánták hangsúlyozni. Igaz, hogy maga a tervpályázat nyilvános, ugyanakkor a tervekről eddig nem egyeztettek senkivel, az ügyért felelős miniszter csak most, a sajtótájékoztatón értesült arról, hogy építészek tiltakoztak a tervek előzetes vita nélküli megvalósításáról (erről lásd alább!) - Jelentős átalakításokkal járna a 150 milliárdos projekt Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, a bírálóbizottság társelnöke beszélt a tervek részleteiről. A tervpályázat első fordulójának határideje május 27. A második forduló várható kezdete augusztusban lesz, végleges döntés pedig decemberre várható. Baán László a tervekről elmondta, meg kívánják őrizni a Városligetnek azt az 1860 óta élő hagyományát, amely szerint az egyszerre szórakoztató és kulturális központja a városnak. A terv megvalósításával kapcsolatban több kérdés is elhangzott, mivel egyelőre csak nagyon keveset lehet tudni a részletekről. A tervezett új múzeumok számára mélygarázsokat is kell építeni, hogy a liget ne váljon parkolóvá. Emellett szükség van a környék közlekedésének átalakítására is. A miniszteri biztos elmondása szerint az év eleje óta folynak a tárgyalások a BKK-val. Az már biztosnak látszik, hogy az M3 autópályára tartó belvárosi forgalom nem halad majd át a ligeten.

A romkocsmákról sem készült semmilyen hatástanulmány, mégis jól működnek

A rendezvényen megjelent Várnai László zuglói önkormányzati képviselő, aki nehezményezte, hogy a tervekről eddig nem folyt semmilyen egyeztetés a környék lakóival, egyetlen lakossági fórumot sem tartottak az ügyben. A kritikára Baán László elmondta, a Corvinus Egyetemet kérték fel, hogy készítsenek kérdőíveket, amelyekkel felmérik a környékbeliek, illetve a ligetet használók igényeit, amelyeket a tervek megvalósításakor majd igyekeznek figyelembe venni. Az építészkamara jelenlévő elnöke, Hajnóczy Péter az építészek tiltakozásáról annyit mondott: mindenkinek szíve joga, hogy tiltakozzon, az építészkamarának ugyanakkor az a feladata, hogy akkor emeljen szót, ha pályázat nélkül döntenek egy fejlesztésről. Baán László miniszteri biztos elmondta, terveik szerint a projekt egymillió új turistát vonz majd Budapestre. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos hatástanulmány, amely a reményeket a valóság kontextusába helyezné, Baán állítása szerint még nem készült el. A miniszteri biztos azt sem árulta el, hogy mely cég készíti azt. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre Baán László megjegyezte: a hetedik kerületi romkocsmákról sem készült semmilyen hatástanulmány, azok mégis óriási tömegeket vonzanak a városba a világ minden részéről.

- Hat múzeum költözne a tervek szerint a Városligetbe


Urbanisták, építészek tiltakoznak

Az építészszakma egy része elsietettnek és átgondolatlannak tartja a kormány tervét a Városligetbe tervezett múzeumnegyedről. A múzeumi negyed 70 milliárd forintra becsült, és a Ligetet alapjaiban átformáló tervéről semmilyen szakmai háttérmunka nem készült, a kormány azonban a nemzetközi tervpályázatot február végén már ki is írta öt új épületre, amelyben hat múzeum kapna helyet. Eszerint a Várból a Nemzeti Galéria, a Művészetek Palotájából pedig a Ludwig Múzeum költözne a Városligetbe. Épületet kapna a jelenleg önálló épület nélküli Magyar Építészeti Múzeum, a Magyar Zene Háza, a most kecskeméti magángyűjteményként létező Magyar Fotográfiai Múzeum, a volt Kúria épületéből pedig a Néprajzi Múzeum is. Az Építészfórum.hu-n február 28-án nyílt levelet tettek közzé amelyben a hivatalos nevén Liget Budapest nemzetközi tervpályázatot „barbár beépítési tervnek” nevezik a levél megfogalmazói Bardóczi Sándor tájépítész, Beleznay Éva építész, Körmendy Imre építész, Pákozdi Imre közíró, Pásztor Erika Katalin, az Építészfórum főszerkesztője, Ráday Mihály városvédő és Schneller István építész. A építkezést ellenző nyílt levélben annak megfogalmazói az alábbiakat kérik:

„Ellenezzük a Városliget meglévő zöld területeinek drasztikus csökkentését, amely a projekt megvalósításával elkerülhetetlen. Budapestnek szüksége van a Városligetre, mint KÖZPARK-ra a következő kétszáz évben is!

Ellenezzük, hogy a Városliget múzeumpark, pusztán turisztikai látványosság legyen, amely nyilvánvalóan fenntarthatatlan;

Budapestnek nincs szüksége hat új múzeumra egy helyen. Turisztikai szempontból a feladat inkább a látnivalók átgondolt térbeli elosztása, nem pedig koncentrációja. Mutassuk meg az egész várost az ide látogatóknak!

Alulírottak felhívjuk az építészek, urbanisták, tájépítészek figyelmét a fentiekre, és kérjük, hogy ne vegyenek részt a pályázaton, mert ezzel hozzájárulnak a Városliget tönkretételéhez.”

A nyílt levelet cikkünk megszületéséig 1469-en írták alá. A terveket ellenzők felmérést is készítettek. Az eddigi válaszok alapján kiderül, hogy többségük ellenzi a beépítési tervet, helyette a környéken lévő múzeumok földalatti bővítését szorgalmazzák, mint ahogy egyébként azt a projekt vezetője, miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Baán László is tervezte eredetileg. Tervét az előző kulturális államtitkár, Szőcs Géza fúrta meg.

Baán László az aláírásgyűjtésről

Baán László miniszteri biztos az Építészfórumon megjelent aláírásgyűjtéssel kapcsolatban az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe: „Az új múzeumi negyed ma Európa legjelentősebb múzeumi fejlesztése, s ehhez méltóan annak előkészületeiben az elmúlt évek során több mint 100 szakember vett részt s folyamatos volt az egyeztetés az országos múzeum- és építészszakmai szervezetekkel (ICOM magyarországi tagozata, Pulszky Társaság, Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége) is. A nemzetközi építészeti tervpályázattal szemben elindított petíció állításai egytől-egyik hamisak és/vagy félrevezetőek. Természetesen a petíció által megfogalmazott, ám valótlan, nem létező rémkép, a „Városliget tönkretétele” ellen bármikor össze lehet gyűjteni százezernyi aláírást. Szeretném ismételten leszögezni, amit már oly sokszor, és amit törvény és kormányhatározatok is biztosítanak:

1. a Városliget zöldfelülete, rekonstrukcióját követően nem csökkenni, hanem nőni fog,

2. a Városliget a megújítást és fejlesztést követően is az lesz, ami volt, egy Európában egyedülálló komplexitású családi élménypark, amelynek működtetése az állam törvénybe iktatott felelőssége és elkötelezettsége okán nyilvánvalóan fenntartható,

3. egy látnivalókban annyira gazdag várost, mint Budapestet egy múzeumi negyed létrehozása nem szegényíti, hanem gazdagítja.”