A robotokat tanulmányozná az Európai Parlament

Fotó: AWO / Mopic

-

Az Európai Parlament jogi bizottságánk jelentéstervezete javaslatot tesz arra, hogy a robotika technológiája által felvetett jogi és etikai kérdéseket miként rendezze a közösség.


A mesterséges intelligencia (artifical intelligence – AI) ma már nem a távoli jövő része. Jelen van életünkben, igaz, nem úgy, mint A kétszáz éves ember főszereplője vagy A nő című film Samantha nevű intelligenciája, és végképp nem úgy, mint a Terminátor, hanem sokkal kevésbé észrevehetően: az okostelefonunkban, egy telefonos ügyfélszolgálat rendszerében vagy éppen gyárcsarnokokban.

Az innovatív technológiák egyik legtöbbet tartogató területe az AI, amely az ipari felhasználáson túl lassan a lakossági felhasználók előtt is tömegesen válik elérhetővé. De nem a ma már elektronikai áruházakban kapható robotporszívókra vagy az okoshűtőkre kell a robotok mint szabályozandó entitások esetében elsősorban gondolni, hanem inkább azokra a személyi asszisztensekre, botokra, amelynek egyik első, tömegesen is ismert példája az Apple által 2010-ben megvásárolt Siri.

Az Európai Parlament Jogi Bizottságának nemrégiben magyarul is elérhetővé tett, tavalyi anyaga elsődleges célja szerint a robotika és az AI területével kapcsolatban azért nyújt be jelentést az Európai Parlamentnek, mert „az új kölcsönhatások által keltett kockázatokat sürgősen kezelni kell, biztosítva azt, hogy az alapvető értékek a robotok, a mesterséges intelligencia és az emberek közötti kapcsolat minden egyes szakaszában érvényesüljenek”. Az indokolásban hozzáteszik: „ebben a folyamatban különös hangsúlyt kell fektetni az emberek biztonságára, magánéletére, sérthetetlenségére, méltóságára és önállóságára”.


Hol az üzlet?

A jelentéstervezet nem a Terminátort hozza példaként, hanem az európai kultúra olyan ismert történeteit, mint Shelley Frankensteinje, a Pygmalion, a prágai gólem vagy Karel Čapek robotja. Ezekben a történetekben azonban nem a gazdasági haszon, az ipari felhasználás, hanem az emberi ész túlterjeszkedése, határátlépése az, ami közös. Nem csoda, ha a tervezet inkább az etika, az objektív felelősség oldaláról közelíti meg a témát, és a szabványosításra, az iparpolitikai célokra kevesebb hangsúlyt helyez.

A világhírű kutatócég, a Gartner 2016-ban is közreadott hype cycle-ja szerint – amely azt hivatott bemutatni, hogy egy-egy technológiai innováció a saját életciklusában éppen hol tart, elérte-e már a jövedelmezőséghez szükséges kiforrottságot, vagy sem – az okosrobotok még csak a történetük elején járnak. Ebben a szakaszban a technológia iránt megnövekedett igényeket lassan a kiábrándulás időszaka követi, és csak jóval később ér el a technológia a produktivitás szakaszába.

Valóban, a robotokkal kapcsolatban egyre több gyakorlati ötletet hallhatunk a hétköznapokban, de egyelőre nem látjuk, hogy a robotika akkora üzlet lenne. Pedig minden jel arra mutat, hogy hamarabb beválnak a technológiával kapcsolatos várakozások, mint ahogyan azt más innovációk esetében megszokhattuk. Talán nem egyértelmű, de érdemes leszögezni: a mesterséges intelligencia, a robotika világába tartoznak a drónok és az önvezető autók is sőt, a high-tech egészségügyben már jelen lévő orvosrobotok is.


Szabványok és szabályok

Az Európai Parlament Jogi Bizottságának jelentéstervezete is külön kitér ezekre az alkalmazási területekre, amelyek szabályozása külön figyelmet igényel. Az önvezető vagy automatizált járművek kapcsán egyenesen leszögezi a jelentéstervezet, hogy az egyik legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező technológiáról van szó, amelynek további terjedése érdekében szükséges az egységes szabványok és szabályok kialakítása.

A gondozó robotokról viszont érdekes megállapítást tesz a jelentéstervezet: a gondozás szerintük jellemzően „emberi kapcsolat”, és túlságosan „személytelenné” válhat, ha a gondozást robotok veszik át tömegesen. De az orvosrobotokról, sőt az emberi test javításával, tökéletesítésével kapcsolatos robotikus eszközökről is külön pont szól. Utóbbi azt javasolja, hogy a kórházakban jöjjenek létre robotetikai bizottságok, „amelyek feladata a betegek gondozását és kezelését érintő, szokatlan, bonyolult etikai problémák vizsgálata és megoldásuk elősegítése”.

Az Európai Parlament létrehozna egy robotikával és AI-val foglalkozó európai ügynökséget, amely nagyban segítené a tagállamokat abban, hogy felkészültebben várják a diszruptív technológiával járó kihívásokat. A robotika és az AI egészen biztosan meghatározza a jövő iparát, és az egyik legnagyobb profitot hozó terület lehet minden befektető számára – legalábbis addig, amíg a szabályozás ezt lehetővé teszi.