A portugálok fedezték fel Ausztráliát?

Fotó: Ricardo Martins (BY-2.0)

-

New Yorkban nemrégiben előkerült egy 16. századi portugál kézirat, amely teljesen átírhatja Ausztrália ma ismert történelmét. Eddig úgy tudtuk, hogy a hollandok fedezték fel a szigetet a 17. században, majd a 18. század végén fegyenctelepet alapítottak rajta a britek. Lehet, hogy mégsem a hollandok voltak az elsők, akik Ausztrália földjére léptek?


Három iniciálé átírhatja az ausztrál történelmet – adta hírül a Sydney Morning Herald. A New York-i Les Emlinures Gallery nemrégiben megszerzett egy portugál kéziratot, amelyet 1580 és 1620 közé datálnak. Ebben a nadrágzseb-méretű kis kéziratban szerepel két olyan iniciálé is, amely arra enged következtetni, hogy a portugálok hamarabb járhattak Ausztráliában, mint a hollandok. Az egyik iniciáléban egy kenguru (portugálul: canguru) szerepel egy D-betű ölelésében, míg a másik kettőn furcsa ruhás emberek – feltehetőleg ausztrál őslakosok – feszítenek. A kéziratot egyébként egy portugál régiségkereskedőtől vette a galéria, több mint 3,3 millió forint értékben. - - Laura Light, a galéria kutatója a lapnak elmondta: „Egy kenguru, vagy nyúlkenguru [wallaby – a szerk.] képe egy ilyen korai kéziratban azt bizonyíthatja, hogy a művész vagy járt Ausztráliában ekkor, vagy ami még érdekesebb, utazók Ausztráliában készített jelentései és rajzai elérhetőek voltak ekkoriban Portugáliában”.

„Portugália ebben az időszakban igyekezett titokban tartani, hogy merre húzódnak kereskedelmi útjai, ez megmagyarázhatja, hogy eddig miért nem volt ismert ausztráliai jelenlétük.”

A tudósok szerint a mostani leletek akár azt is jelenthetik, hogy az erszényes állatok képét már körbeadogatták az Ausztrália felé induló holland hajókon. Ugyanis eddig úgy tartották, hogy 1606-ban egy holland expedíció fedezte fel a kontinenst, amelyet Willem Janszoon vezetett. A Duyfkenről sokáig úgy hitték, hogy elsőként érte el az európai hajók közül az ausztrál partokat. A Duyfken volt első holland hajó, amely Ausztráliában kikötött. 1999-ben a szigeten megépítették a hajó hű mását, amellyel Hollandiába hajóztak A Duyfken volt első holland hajó, amely Ausztráliában kikötött. 1999-ben a szigeten megépítették a hajó hű mását, amellyel Hollandiába hajóztak   Korábban persze a holland expedícióról sem volt mindenkinek tudomása, az általánosan elterjedt nézetek szerint a brit James Cook kapitány volt, aki felfedezte Ausztráliát 1771-ben. Az viszont biztos, hogy az „Ismeretlen Déli Földet” – ezt jelenti a Terra Australis Incognita kifejezés, amelyből az ország neve ered – a britek kezdték gyarmatosítani: Arthur Phillips kapitány 1788-ban alapította meg a mai Sydney-nél a gyarmat első telepét.


A portugál elmélet sem most került elő először. A Sydney Morning Heraldnak nyilatkozó történész, Peter Trickett szerint a portugálok jó nyolcvan évvel megelőzték a hollandokat és már 1521-22-ben feltérképezte egy expedíció az ausztrál partvidéket. „Semmi meglepő nincs abban, hogy egy kenguru képe felbukkanhatott Portugáliában a tizenhatodik század második felében. Valószínűleg az egyik portugál expedíción résztvevő tengerészé vagy tudósé lehetett a könyvecske” – mondta Trickett. Ausztrália Nemzeti Könyvtárának térképészeti kurátora azonban szkeptikus a kérdést illetően. „Az egyértelmű, hogy a képen szereplő állat kenguruhoz hasonlít”, de közel sem biztos, hogy valóban az – mondta Martin Woods a lapnak. Szerinte önmagában ez még nem elegendő bizonyíték ahhoz, hogy átírják a történelemkönyveket. - - A portugál elmélet hívei jóval több bizonyítékkal rendelkeznek, mint egy iniciálé. Létezik például egy 1566-os francia világtérkép, amelyen egy hatalmas földterület látható Indonézia és az Antarktisz között. Java la Grandé-nak nevezi ugyan a többnyelvű térkép, de sokan úgy vélik, hogy valójában Ausztrália északi partvidékét láthatjuk rajta. Emellett Ausztrália partvidékétől csupán 650 kilométerre létezett portugál gyarmat (Portugál Timor) már a tizenhatodik század elején. Továbbá több olyan tárgyi emléket is találtak az ausztrál partvidékeken, amelyekről úgy sejtik, hogy portugál utazóké lehettek: ágyúk, mahagóni hajó és egy kőerőd is ezek közé tartozik. Közel sem biztos, hogy valaha fény derül a portugál rejtélyre. Az Ausztrál Tudományos Akadémia egyik tagja, John Gascoigne szerint „örökké nehéz lesz bizonyítani a portugál felfedezést egyrészt a dokumentumok titkossága miatt, másrészt azért, mert az 1755-ös lisszaboni földrengés rengeteg feljegyzést elpusztított”. A tudós szerint a kép egyébként egy 1526-os pápuai utazásról származhat. Egyébként is, „a kézirat lehet, hogy csak 1620-as, azaz lehet, hogy jóval későbbi, mint a Janszoon-féle 1606-os felfedezés” – mondta Gascoigne a Sydney Morning Heraldnak. Nyitóképünkön a lisszaboni Felfedezések Emlékműve látható (Ricardo Martins [BY-2.0]).