A nemzetiségek mandátumai a pártoknál maradnak

Fotó: MTI / MTI

-

Legfeljebb egy nemzetiségnek, a romának lehet képviselője a parlamentben a regisztrációs adatok szerint. Szószólója mindegyiknek lesz. A szét nem osztott mandátumok a pártoknál maradnak.


Nyolcvan százalék esélyt ad László Róbert, a Political Capital választási szakértője annak, hogy egyetlen nemzetiség sem jut mandátumhoz az április hatodika után felálló új országgyűlésben. Egyedül a romák vannak szerinte azon a határon, ahol még előfordulhat mandátumszerzés. A másik tizenkét nemzetiségnek szinte biztosan nem lesz képviselője, csak szószólója a parlamentben.

Nem regisztráltak elegen

A végleges adatok szerint egyetlen nemzetiségből sem regisztráltak annyian a parlamenti választásokra, hogy szavazatuk elegendő legyen a kedvezményes mandátum megszerzésére. Erre szakértők már korábban is számítottak, figyelembe véve a korábbi választások részvételi adatait, illetve a nemzetiségekhez tartozók számát. A szabály az, hogy az összes országos listás szavazatot kell osztani 93-mal, majd még néggyel egy kedvezményes – vagyis nemzetiségek által megszerezhető – mandátumhoz. Az országos listás szavazatokba nemcsak a listákra leadott szavazatok, hanem a töredékszavazatok is beleszámítanak, ezért becslések szerint valahol 18 és 30 ezer között lesz az a szavazatszám, amennyi egy kedvezményes mandátumhoz kell. Egy-egy nemzetiségből ennyi választónak kellett volna regisztrálnia ahhoz, hogy ha mindegyikük elmegy szavazni, akkor az elég legyen egy képviselői helyhez. (A legtöbb kisebbség létszáma ezt eleve illuzórikussá tette.) Az alábbi táblázatból látható, hogy bár öt olyan nemzetiség van, amelyiknek a létszáma a népszámlálási adatok szerint elég nagy – feltéve ha valamennyien regisztrálnak – már 2010-ben, a kisebbségi önkormányzati választások előtt is csak kettő volt (a roma és a német), ahonnan több mint húszezer ember vetette fel magát a névjegyzékbe. Most pedig csak a romáktól regisztráltak annyian, ami még lehetőséget jelenthet a mandátumszerzésre, de László Róbert szinte biztos abban, hogy őket is szószóló képviseli majd. nemzetiségek

Nincs verseny

László Róbert a verseny hiányát tartja a jelenlegi szabályozás egyik legnagyobb hátrányának, és szerinte egyúttal ez az egyik fő oka annak, hogy a Fidesszel választási szövetségben működő, Farkas Flórián vezette Lungo Drom érdekkörén kívül eső szervezeteknek nem volt érdeke a regisztráció. Nemzetiségi listát ugyanis csak az országos önkormányzat (ORÖ) állíthatott, ott pedig a Lungo Drom adja a többséget, így a listára az ő emberei kerültek: a névsorban Farkas Félix, a Lungo Drom és az ORÖ alelnöke az első. Ha lesz mandátuma a romáknak, ő lesz a képviselő, ha nem, a jogszabály szerint belőle lesz szószóló. Farkas Flóriáné, a Lungo Drom elnökéé a Fidesz-KDNP országos listájának 17. helye, így ő várhatóan onnan kerül majd az Országgyűlésbe. Farkas, ahogy megírtuk, korábban azt nyilatkozta, hogy „csak annyit regisztrálunk be, hogy világos legyek, amennyi (a mandátumhoz ) szükséges, és ezt rövid időn belül el fogjuk végezni”. A kérdés csak az, hogy 19 ezer regisztrált elég lesz-e, ezt azonban most még mindenki csak találgatja.

Mire jó a szószóló?

A szószólónak szavazati joga nem lesz, mentelmi joga azonban egyenértékű a képviselőkéivel. Akkor szólalhat fel az üléseken, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Szavazhat ugyanakkor a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában, és tanácskozási joggal a többiben. Joga még, hogy nemzetiségi ügyekben kérdést intézzen a kormánytagokhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez.