A németországi törökök is megszavazták Erdogan teljhatalmát

Forrás: AFP

-

A német politika azt taglalja, az eredmény a kudarcos integráció eredménye-e. Az országban szinte csak Ankarához hű mecsetek működnek.


A 3-3,5 milliós németországi török közösség 440 ezer tagja szavazott igennel az alkotmány módosításáról szóló népszavazáson. A közösség 1,4 millió tagja rendelkezik választójoggal Törökországban, a vasárnapi népszavazáson a részvételi arány 44 százalékos volt – több, mint 2015 júniusában és novemberében tartott parlamenti választásokon, amikor 32, illetve 40 százalék voksolt.

Vasárnap a 616 ezer szavazó 63 százaléka voksolt igennel az alkotmánymódosításra. Ez jóval meghaladja az igenek Törökországban – 86 százalékos részvételi arány mellett – regisztrált 51,34-os százalékos arányát, de alacsonyabb a Belgiumban szavazó törökök körében regisztrált 75 százaléknál és az ausztriai 73,2 százaléknál.

Németországban a legnagyobb – 75,89 százalékos – arányban az észak-rajna-vesztfáliai Essenben szavaztak igennel, a legalacsonyabb aránnyal – 50,13 százalékkal – pedig Berlinben győztek az igenek.

Mivel a németországi török közösségben csaknem kétharmados a Recep Tayyip Erdogan török államfő jogkörét szélesítő alkotmánymódosítás támogatottsága, sokan ebből leginkább azt a következtetést vonják le, hogy félresikerült a törökök társadalmi integrációja. Az Angela Merkel kancellár vezette CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach azt mondta: „tudomásul kell venni, hogy a nálunk élő törökök közül százezrek gazdasági és szociális értelemben ugyan Németországhoz lojálisak, de politikailag és ideológiailag Erdoganhoz".

A belügyminiszter, Thomas de Maiziere szerint nem szabad hagyni, hogy még inkább "szétsodródjanak" a Németországban együtt élő kultúrák. Ezért "elvárom, hogy a németországi törökök és a német-török kettős állampolgárok részt vegyenek a közös jövőről szóló konstruktív vitában".

A CDU testvérpártja, a bajor CSU röviddel az urnazárás után sürgette a török európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását és annak a célkitűzésnek a feladását, hogy Törökország valaha is az EU tagja lehet. Azt a régi követelést is újra elővették, hogy a kettős állampolgárság szabályozásában vissza kell állítani a szociáldemokraták nyomására eltörölt úgynevezett opciós kötelezettséget, a szabályt, hogy a nem uniós vagy svájci bevándorlók Németországban született gyermekeinek választaniuk kell szüleik állampolgársága és a német állampolgárság között.

A Zöldek szerint be kell látni, hogy a törökök beillesztése a többségi társadalomba nem sikeres. A népszavazás németországi eredménye azt jelzi, hogy Németország eddig nem volt kellően nyitott a területén élő törökökkel szemben, ezért "van egy integrációs problémánk" – mondta Claudia Roth, a Zöldek egyik vezetője, a Bundestag alelnöke. Szerinte nem korlátozni, hanem szélesíteni kellene a német állampolgárság megszerzésének lehetőségét, és lehetővé kell tenni, hogy a helyi választásokon a német állampolgárok és az uniós állampolgárok mellett a németországi török állampolgárok is szavazhassanak.

A Zöldek társelnöke, a török származású Cem Özdemir szerint a török közösségnek is van tennivalója. Úgy tűnik, hogy a közösség egy része úgy érzi, "elég lábujjhegyen állni a német alkotmány talaján", ezért fel kell szólítani őket, hogy kötelezzék el magukat teljes mértékben az alaptörvény és a német értékek mellett. Szerinte szembesíteni kell az igennel szavazókat azzal, hogy Németországban demokráciában élnek, hazájukban viszont szavazatukkal diktatúrát építenek.

Thomas Kufen, Essen főpolgármester azt mondta, sokkolta, hogy városában 75,89 százalékkal győztek az igenek, azonban az alacsony, csupán 44 százalékos részvételi arányt akár az is magyarázhatja, hogy sokan azért nem szavaztak, mert "régóta Németországot tekintik a hazájuknak", és ezért úgy érezték, hogy a törökországi alkotmány módosítása nem tartozik rájuk.

Necla Kelek szociológus szerint az igenek csaknem kétharmados aránya annak tulajdonítható, hogy „nagyon sok németországi török valójában nem is Németországban él". A közösség meghatározó része a hatvanas években érkezett vendégmunkások után, a családegyesítés révén kibontakozott második bevándorlási hullámmal telepedett le Németországban, és a kevéssé fejlett közép- és kelet-törökországi térségekből származik. Ők „törökök akarnak maradni" – mondta Kelek.

Az is fontos tényező, hogy Németországban nemigen vannak a törökországi állami, egyházi intézményrendszertől függetlenül működő mecsetek. Így a németországi mecsetek lényegében az Erdogan-féle kormányzó AKP kampányirodái – mondta Kelek.