A németek és az osztrákok árgus szemmel figyelik Magyarországot

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

Jobbratolódás nincs, euroszkepticizmus és feszült viszony van – a magyar választások német és osztrák visszhangja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a címoldalán közölt vezércikkben értékelte a választásokat, a liberális Süddeutsche Zeitung online kiadásában az európai populista vezetőkről készült portrésorozatában közölt írást Orbán Viktorról. A Die Presse című bécsi lapban pedig az osztrák külügyminiszter egyebek között a magyar-osztrák kapcsolatokról is beszélt.


A Fidesz és a Jobbik eredménye alapján az az érzés keletkezhet, hogy „jobbratolódás” történt Magyarországon, ez azonban téves benyomás, hiszen a jobboldali erők összesen a szavazatok 65 százalékát szerezték meg, szemben a 2010-es 70 százalékkal – írta Stephan Löwenstein a FAZ „Orbán Magyarországa” című vezércikkében. A szerző szerint a Jobbik előretöréséből sem lehet a „szélsőjobboldali miliő növekedésére” következtetni, mert a párt támogatottsága azután kezdett emelkedni, hogy mérsékelt retorikára váltott, és így meg tudta szólítani a Fidesztől elforduló, tiltakozó szavazókat, miközben kudarcot vallott a Fidesz politikája, amely nem vesz tudomást a Jobbikról, témáit pedig „mérsékeltebb formában” felkarolja. A választási eredmény megmutatta, hogy a magyarok túlnyomó többsége fogékony azokra az ígéretekre, hogy megvédik őket a „globalizáció viharaitól és az EU révén érvényesülő, állítólagos idegen befolyástól”, miközben népszerű volt körükben az „unortodox” módon kikényszerített rezsicsökkentés is, és a kormány legújabban javuló gazdasági mutatókat is tudott produkálni. Közben a baloldali ellenzék nem nem volt képes sok szavazót meggyőző választ adni a széles rétegek életét nehezítő gondokra, és továbbra is hiteltelen korábbi kormányzati teljesítménye miatt – emlékeztet Lövenstein. A Süddeutsche Zeitung „Orbán Viktor, a népet megértő magyar” címmel közölte a „Populizmus Európában – Ők az euroszkeptikusok” című portrésorozatában Matthias Kolb írását, aki egyebek között kiemelte, hogy a miniszterelnök „új típusú populista”, és azt gondolja, hogy aki bírálja, az „hazaáruló, és nem ismeri a népet”. Politikai ellenfeleit démonizálja, lejáratja, vagy nem vesz tudomást róluk, és ebben a légkörben „még radikálisabb erők is növekednek”. Ugyanakkor „Magyarország erős emberét” nem zavarja, hogy az ország arculata mindezt megszenvedi, és művészek „orbánisztánról” beszélnek, „hiszen az a meggyőződése, hogy csak ő képviselheti népét”. Az osztrák néppárti külügyminiszter, Sebastian Kurz rendkívül feszültnek minősítette a magyar–osztrák viszonyt, utalva arra, hogy Bécs szerint az osztrák gazdákat és az ausztriai cégeket „hátrányosan megkülönböztetik” Magyarországon. A politikus a Die Presse című konzervatív bécsi lapnak nyilatkozott. Azt mondta, kész a kétoldalú kapcsolatok megerősítésére, noha a magyarországi választások előtt nem volt az a benyomása, hogy Magyarország kész lenne a jobb együttműködésre Ausztriával.