A neki nem tetsző földbirtokosok emlékét is eltörölné a kormány

Fotó: AFP / THIERRY ZOCCOLAN / AFP / THIERRY ZOCCOLAN

-

Kész helyzetet teremtene a sokat vitatott földügyek terén egy friss, rohamtempóban megszavazandó törvényjavaslat. Hiába támadják több fronton, az Alkotmánybíróság előtt, Brüsszelben és Strasbourgban is a haszonélvezeti jogok rapid – húsz év helyett fél év alatt lezavarandó – megszüntetését, Font Sándor év végén minden ilyet kitörölne a telekkönyvekből, amivel lehetővé tenné, hogy az érintett földeket eladják valaki másnak.


Egy látszólag technikai jellegű, főleg az ingatlan-nyilvántartás szabályait faragó törvényt nyújtott be a parlamentnek Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. A javaslat elfogadása viszont láthatóan nagyon sürgős a kormánypártoknak: úgynevezett kivételes eljárásban – ezt pedig évente csak négy alkalommal lehet bevetni, és egyszer már alkalmazták – hajtják át a parlamenten, várhatóan pénteken el is fogadhatják. A sietség valószínű oka az, hogy a salátatörvény egyik szakaszával a kormánypártok megpróbálnak lezárni egy több fronton zajló vitát, és kész helyzetet teremteni, még azelőtt, hogy ez Európai Bizottság, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága vagy épp a magyar Alkotmánybíróság döntést hozna. Az érintettek különböző csoportjai ugyanis mindhárom fórumon megtámadták azt a tavaly novemberben elfogadott jogszabályt, amely egy mozdulattal, kártalanítás nélkül megszüntette a termőföldekre bejegyzett haszonélvezeti jogokat.

Orbán az „osztrák vircsaftról”

A jelenlegi kormánypártok régóta hadakoznak az termőföldet birtokló cégek, illetve külföldi, főleg osztrák magánszemélyek ellen – emlékezetes, hogy Orbán Viktor első kormányzása idején, 2001-ben azt mondat: „Ennek az osztrák vircsaftnak, ami itt folyik, véget kell vetni”. Tavaly nyáron aztán, minden tiltakozás ellenére elfogadták az új földforgalmi törvényt, amely igen szigorú korlátokat állít a termőföldet vásárolni vagy bérelni kívánók elé, még akkor is, ha nem külföldiek, hanem magyar állampolgárok vagy Magyarországon bejegyzett cégek. A kormány azonban nem elégedett meg azzal, hogy a jövőre nézve szigorú szabályokat hoztak: egy tavaly novemberben elfogadott, a földtörvény hatályba lépéséről szóló jogszabállyal a már fennálló viszonyokba is beavatkoztak: a törvény erejénél fogva megszűntnek nyilvánították a 2014. április 30. előtt létrejött haszonélvezeti szerződéseket. A tulajdonoséhoz nagyon hasonló jogokat – birtoklás, használat, hasznok szedése – biztosító haszonélvezeti jog azért szúrta a jogalkotó szemét, mert az elterjedt nézet szerint ezzel a módszerrel jutottak földbirtokhoz olyanok, akiknek nem lehetett volna.


Többfrontos harc a földért

Magyarországon 1994 óta csak hazai magánszemélyek szerezhettek földtulajdont, külföldiek vagy cégek nem. 2001-ig viszont megvolt a lehetőség arra, hogy gazdasági társaságok haszonélvezeti jogot szerezzenek termőföldre, és sok élt is ezzel. Az Alkotmánybíróság honlapján elérhető, a haszonélvezetek megszűnését támadó indítványok közt is találhatunk is ilyen esetet. Egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég például „a cégjegyzékből történő jogutód nélküli törlése napjáig”, szerzett haszonélvezet jogot több földterületre, vagyis – ha nem megy csődbe – gyakorlatilag örök időkre. Más alkotmánybírósági beadványokból viszont az látszik, hogy nem csak cégek kifogásolják a haszonélvezeti jogok kártalanítás nélküli megszüntetését: van olyan magánszemély is, aki 2011-ben egész életre szóló haszonélvezeti jogot szerzett két, összesen 13 hektáros földdarabra, de május 1-vel ő is elvesztette ezt a jogát. Egy harmadik beadványozó egy bérlő, akinek 2016-ig szólna a földbérleti szerződése, de mivel a bérbeadó nem tulajdonos, csak haszonélvező, akinek joga a törvény értelmében megszánt, ő sem használhatja tovább a termőföldet. Magyar gazdaság

Külföldön sem nézik jó szemmel

A VS.hu által megkérdezett jogászok szerint egyértelmű, hogy a haszonélvezeti jogok kártalanítás nélküli megszüntetése alkotmányellenes, és ezt támasztja alá, hogy nem csak érintettek fordultak az Alkotmánybírósághoz, hanem az alapvető jogok biztosa is. Székely László beadványában különösen azt kifogásolja, hogy 2013. január 1-én még egy olyan törvény lépett hatályba, ami húsz évig, 2033-ig megtartotta volna a haszonélvezeti jogokat, majd alig egy év múlva úgy döntött, mégis inkább szűnjenek meg idén május 1-jével. Az ombudsman szerint a törvény egyszerre sérti a jogállamiság elvét és a tulajdonhoz való, alaptörvényben biztosított jogot is. A fenti rendelkezést nem csak Magyarországon támadták meg. Van olyan panaszos, aki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, az osztrák gazdálkodók érdekeit képviselő bécsi kormány pedig az Európai Bizottságtól kérte az egész magyar földforgalmi szabályozás vizsgálatát. Idén februárban Dacian Ciolos uniós mezőgazdasági biztos ígéretet is tett erre Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszternek. Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter ezt akkor nagyon barátságtalan lépésnek minősítette.

A fenti eljárások vége még nem látszik, de Font Sándor kivételes eljárással tárgyalt javaslata már a következő lépést is megteszi: sok egyéb mellett arról rendelkezne, hogy a földhivataloknak december 31-ig hivatalból törölniük kell a cégek javára bejegyzett haszonélvezeti jogokat az ingatlan-nyilvántartásból. A magánszemély haszonélvezőket és tulajdonosokat nyilatkozatra kötelezik arról, közeli hozzátartozók-e (kivételként maradhat ugyanis az a haszonélvezeti jog, amit például az apa ad a fiának), ha nem azok vagy nem küldik vissza a nyomtatványt, törlik a haszonélvezeti jogukat. Font Sándor

Mire kíváncsi Font Sándor?

Font Sándor a VS.hu érdeklődésére azt mondta: azért kell törölni az ingatlan-nyilvántartásból a haszonélvezeti jogokat, mert azok forgalomképtelenné teszik az érintett földterületeket: hiába lennének olyanok, akiknek joguk van megvásárolni egy-egy táblát, nyilván senki nem venné meg azokat, amíg valaki másnak haszonélvezeti joga van bejegyezve. A törlés és az esetleges eladás ugyanakkor megnehezítené ezeknek a jogoknak a helyreállítását, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság később úgy döntene, hibás volt a törlést elrendelő törvény – hiszen az új tulajdonos jóhiszeműen, a tiszta tulajdoni lap ismeretében szerezte meg a földet. „Ha alkotmányellenes, az egy más kérdés, újra kell szabályozni” – mondta a VS.hu-nak Font Sándor, de szerinte jelenleg erről nincs szó, ennek megfelelően kell eljárni, rendelkezni kell a törlésről. A mezőgazdasági bizottság elnöke ugyanakkor megbecsülni sem tudta, hány gazdálkodót és mekkora földterületet érint az általa benyújtott törvény. A VS.hu kérdésére csak azt mondta: „Arra mi is kíváncsiak vagyunk!” Más, szakmai forrásból úgy tudjuk, körülbelül ötven osztrák tulajdonú céget, illetve néhány tucat magyar személyt vagy vállalkozást érint hátrányosan a haszonélvezeti jogok megszüntetése.