A NATO tartósan állomásoztatna Kelet-Európában

Fotó: AFP / Vasily Maximov / AFP / Vasily Maximov

-

Eredeti tervek szerint csak az év végéig maradnak a NATO csapatai a balti országokban, Lengyelországban és Romániában, de most úgy tűnik, lehet hogy tovább is szükség lesz rájuk.


Mindezt Philip Breedlove, jelenleg Kanadában tartózkodó NATO-főparancsnok mondta keddi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a NATO-nak meg kell vizsgálnia, mennyire áll készen arra, hogy válaszoljon az új politikai helyzetre és azokra a kihívásokra, amelyek a Krímben és Kelet-Ukrajnában keletkeztek Oroszország fellépése nyomán. A válaszadási képességek keretében át kell tekinteni azt is, hogyan kell elhelyezni a jövőben a NATO erőit. Az amerikai légierő-tábornok elmondta, hogy ezt a felvetést a NATO-tagországok vezető tisztségviselőivel is ismertetik majd. A tagországok állam- és kormányfői szeptemberben csúcsértekezleten találkoznak Walesben, de ezt megelőzően már a védelmi és külügyminiszterek is eszmecserét folytatnak mahd arról, hogy megfelelő-e a NATO jelenléte Európában - jelezte. Hozzátette, hogy felül kell vizsgálni azokat a döntéseket, amelyeket a hidegháború befejeződése után hozott a NATO. Breedlove arra is kitért, hogy az ukrán válság kezdete óta tett NATO-intézkedések védelmi jellegűek, amelyek célja támogatni a szövetség kelet-európai tagjait, nem pedig Oroszországot provokálni.  


Mindeközben ez történt tegnap

John Kerry, amerikai külügyminiszter elutasította az általa kiagyaltnak és színleltnek minősített kelet-ukrajnai népszavazásokat. Eközben Ukrajna a nemzetközi közösséghez fordult a május huszonötödikén esedékes elnökválasztás „szabad és demokratikus” lebonyolításához. Angela Merkel német kancellár pedig egységes fellépést sürgetett az Európai Unióban, akkor is, ha gazdasági büntetőintézkedéseket kell bevezetni. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi Bécsben tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, hogy Oroszország csak bizonyos feltételekkel, mindenekelőtt az ukrán "ellenzék" vezetőinek bevonásával lenne hajlandó arra, hogy részt vegyen egy újabb, az április 17-én lezajlott genfi négyoldalú egyeztetéshez hasonló találkozón. Az összecsapások folytatódtak Kelet-Ukrajna szerte. A Donyeck megyei Mariupolban lövöldözés tört ki, a szakadárok által elfoglalt városháza előtt autógumikat gyújtottak fel és a szirénák is megszólaltak. A kelet-ukrajnai Szlovjanszkban pedig újabb nyolc ember halt meg  folyó harcokban, további 16 pedig megsebesült. Luhanszkban fegyveresek megtámadtak és megsemmisítettek egy katonai radarállomást. A kampánykörúton lévő Petro Porosenko, független ukrán parlamenti képviselő és elnökjelölt  sajtótájékoztatóján elmondta, bizonyítékok vannak arra, hogy május 2-án terrorcselekmény történt Odesszában, a szakszervezetek felgyújtott székházában, ahol több mint 40-en égtek benn.