A NATO és Oroszország tárgyalóasztalhoz ül

-

Az ukrajnai helyzetről fognak egyeztetni hétfőn. Korábban befagyasztották a szövetségi szintű tárgyalásokat, ez továbbra is maradhat. Ezúttal csak nagykövetként egyeztetnek, amelytől eddig sem zárkózott el a NATO.


Az ukrajnai helyzetet tekinti át hétfői, nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a NATO–Oroszország Tanács, amelyet most először hívtak össze azóta, hogy márciusban az atlanti szövetség befagyasztotta kapcsolatait Moszkvával az agresszív ukrajnai orosz beavatkozás miatt. Az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) egyrészről elítélte a Krím félsziget orosz bekebelezését, másrészről nehezményezte a nyugati orosz határon folyó csapatösszevonásokat, amelyeket Moszkva rendelt el. Oroszország mintegy 40 ezer katonát csoportosított a térségbe. Most a felek azért ülnek újra tárgyalóasztalhoz, mert a nyugati hírszerzés adatai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nemcsak megígérte, de valóban meg is kezdte katonái kivonását az ukrán határhoz közeli térségből. Az egyeztetésen ott lesz a tagállamok NATO-nagyköveteiből álló csoport és Oroszország NATO-nagykövete. A nagyköveti szintről az atlanti szövetség korábban sem hozott az oroszokkal folytatott párbeszédet befagyasztó döntést. Ezt csak a miniszteri, illetve annál magasabb szintre vonatkozóan adták ki. Mindeddig azonban túl feszült volt a kelet-ukrajnai és az Ukrajna körüli helyzet ahhoz, hogy akár csak a nagykövetek is  leüljenek egymással.


Május 25-én Ukrajnában megtartották az elnökválasztást, amelyet meggyőző többséggel megnyert Petro Porosenko. Katonai szakértők eközben megjegyzik: az orosz erők hátrébb vonása lélektanilag ugyan kedvező hatású lehet, és az orosz hadsereg közvetlen ukrajnai bevonulásának a veszélyét érezhetően csökkenti is, ám az orosz katonai beavatkozás veszélye ettől még nem szűnt meg, és a kelet-ukrajnai helyzet továbbra is meglehetősen áttekinthetetlen.


A Nyugat vs. Oroszország

Március 20-án az Egyesült Államok 19 orosz tisztviselőt, üzletembert és politikust sújtott beutazási és vagyonzárolási szankciókkal, köztük Szergej Ivanovot, az államfői hivatal befolyásos vezetőjét. Másnap az EU is 12 fővel bővítette hasonló büntetőlistáját, amelyet a kelet-ukrajnai válság miatt róttak Oroszországra. Április 11-én Washington krími cégek és tisztviselők ellen hozott rendelkezéseket, majd még ugyanabban a hónapban tizenhét vállalatra és hét, Putyin orosz elnök közvetlen környezetébe tartozó kormányzati tisztségviselőre vetett ki szankciókat. Az Európai Unió tíz orosz állampolgárral és öt ukrajnai szeparatista vezetővel járt el hasonlóképp. Május 12-én az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa újabb tizenhárom orosz fontos tisztviselőre terjesztette ki a büntetőintézkedéseket. Az Egyesült Államok és az EU mellé Kanada is csatlakozott Oroszországot sújtó szankcióival.