A NATO állandó jelenlétét akarják a balti államok

Fotó: AFP/Roland Magunia / AFP/Roland Magunia

-

Az észt védelmi miniszter szerint a NATO állandó jelenléte mellett azt is fontolóra kéne venni, hogy harcászati felszereléseket raktározzanak a régióban. A balti államok ezzel tudnák megelőzni a Krímben történtekhez hasonló eseményeket.


Észtország, Lettország és Litvánia a szakadárok, vagy ahogy Sven Mikser észt védelmi miniszter nevezi, az agresszorok megjelenését a tartósan a három balti állam területén tartózkodó NATO-erőkkel küszöbölné ki. A miniszter szerint a NATO biztonságot jelentene, és a csapatok balti állomásoztatása mellett azt is meg kellene fontolni, hogy harcászati felszereléseket raktározzanak a régióban, ezzel a „hirtelen kirobbanó válságokat” lehetne kezelni. A félelem a balti államok részéről jogosnak mondható, mivel  Moszkva a közelmúltban felmondta a bizalomerősítő intézkedésekről kidolgozott kétoldalú megállapodást, és erősíti katonai jelenlétét a Litvániával délnyugaton határos orosz enklávéban, a kalinyingrádi területen. Az orosz légierő emellett az észt–orosz határ közelében kezdett helikopteres műveletet, Moszkva ráadásul propagandakampányt is indított a balti országok és a Nyugat ellen – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak a litván külügyminiszter.


A NATO az Oroszországgal kötött 1997-es alapszerződés alapján az ukrán válság elmélyüléséig nem telepített új csapatokat és felszerelést az Oroszországgal határos tagállamaiban, de a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása után hozzálátott a védelmi tervek felülvizsgálatához. Ezt különösen a szövetséghez 2004-ben csatlakozott három balti ország sürgeti. A három volt szovjet köztársaságnak egyébként nincs saját légiereje, ezért 2006 óta légterük ellenőrzését a NATO más tagállamainak repülőgépei végzik. Az ukrán válság nyomán az atlanti szövetség úgy döntött, hogy megerősítik a baltikumi légtérellenőrző missziót, és NATO-erőket küldenek a Balti-tengerre.