A modern ember öregebb, mint hitték

Fotó: MTI / MTI

-

Szenzációs leleteket találtak Marokkóban.


Az emberiség kezdete jóval régebbre nyúlik vissza: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel öregebbekre bukkant egy kutatócsoport Marokkóban. A 300 ezer éves csonttöredékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe – írta munkatársaival Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck evolúciós antropológiai intézet kutatója a Nature-ben.

A Homo sapiensre utaló eddigi legrégebbi bizonyítékokat az etiópiai Omo Kibisben találták, koruk 195 ezer évre tehető. Az új felfedezéssel a korábban vitatott fosszíliákat is új fényben látják a tudósok, ezért a dél-afrikai Florisbadban talált 260 ezer éves koponyatöredéket is a Homo sapienshez sorolják.

"Sokáig úgy hittük, hogy az emberiség bölcsője 200 ezer éve Kelet-Afrikában volt. Adataink szerint azonban a Homo sapiens már 300 ezer éve elterjedt az egész kontinensen" – mondta Hublin.

Marrakechtől mintegy száz kilométerre északnyugatra, Dzsebel Irhudban 22 megkövesedett csontmaradványt találtak. A koponyák, állkapocscsontok és fogak legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg aprólékosan modern komputertomográfiával és alávetették statikai elemzéseknek is.

Az új ismeretek nem csak az időbeli besorolásra vonatkoznak. A leletek szerint a korai Homo sapiens arca teljesen kifejlett volt, a fej hátsó része viszont jóval hosszúkásabb volt és inkább a Homo nem korábbi képviselőiére hasonlított.

"Ez azt jelenti, hogy az arccsontok formája már fajunk evolúciójának kezdetén kifejlődött. Ellenben az agy formája és valószínűleg funkciója is csak a fejlődés későbbi részében változott meg" – mondta Philipp Gunz, a tanulmány társszerzője.

Az ásatások során a szakértők több állati csontot találtak, például gazellákét, illetve olyan eszközöket, amelyek segítették a fosszíliák korának azonosítását. "Dzsebel Irhudban szerencsénk volt, mert a kőszerszámok közül egykor sok felhevült, így a leletrétegek datálásához alkalmazhattunk a termolumineszcencia módszerét" – mondta Daniel Richter kutató. A termolumineszcencia fizikai jelenség, ennek során elektromágneses sugárzásnak kitett minta később, felmelegítése során fényt bocsát ki magából. Az eljárással a természetes radioaktív elemek szétesése által meghatározható a mesterséges felhevülés óta eltelt idő is.

Azok a tudósok is szenzációsnak tartják az új eredményeket, akik nem vettek részt a kutatásban. "Egyetértünk Hublinnal és kollégáival abban, hogy a Dszebel Irhud-i fosszíliák a Homo sapiens fejlődésének korai "előmodern" szakaszát legjobban bizonyító datált leletek" – írta Chris Stringer és Julia Galway-Witham, a londoni Természettudományi Múzeum két kutatója a Nature kommentárjában. Ám szerintük túl kevés fosszília van annak bizonyítására, hogy a modern ember 250 ezer éve már valóban egész Afrikában elterjedt.