A miskolci nyomortelepek kitelepítéséről dönt az önkormányzat

Fotó: AFP / KŐHALMI PÉTER / AFP / KŐHALMI PÉTER

-

A miskolci „gettók és nyomortelepek” felszámolását tervezi a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója. A roma önkormányzat kifogásolja, hogy az érintettek csak Miskolc határán túlra költözhetnének. A DK deportálásról beszél, a jogvédők szerint csak a problémák áthelyezéséről van szó.


Viharos ülésen dönthet a miskolci közgyűlés (16 fideszes, 7 MSZP-s, 2 DK-s, 2 jobbikos, 1 független képviselő) a városi „gettók és nyomortelepek” felszámolásáról. Az előterjesztés szerint a diósgyőri stadion környéki úgynevezett számozott utcák, a Lyukó-völgy, a Tetemvár és a Hideg-sor ingatlanjaiból költöztetnék ki az ott élőket. A bérlők – lakásmérettől és komfortfokozattól függően – 1,5-2 millió forintot kapnának, amelyből Miskolcon kívül kellene lakást vásárolniuk maguknak. Ennek azonban az a feltétele, hogy az ingatlant 5 éven belül nem adhatnák el. A bérlők Miskolc más részeire is költözhetnek, ha találnak maguknak megfelelő önkormányzati bérlakást – az önkormányzatnak eszerint elegendő ilyen lakása van. A problémát súlyosbítja ugyanakkor, hogy – mint megtudtuk – a Lyukó-völgyben élők otthonai nem bérlakások. A csütörtöki közgyűlést tiltakozó polgárjogi aktivisták zavarták meg. Az egyik demonstráló, Csendes József a VS.hu-nak azt mondta, hogy a szegénység problémáját nem lehet úgy megoldani, hogy az embereket az egyik helyről a másikra költöztetik. Miskolc át akarja hárítani a problémát más településekre ahelyett, hogy helyben oldaná meg az ügyet. Az aktivisták később döntik el, hogy milyen lépéseket tesznek még az ügyben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) még vizsgálja a várható döntés jogi hátterét. Jovánovics Eszter ügyvivő, a romaprogram vezetője a VS.hu-nak nyilatkozva ártalmas retorikának nevezte, hogy a szegénységet össze kívánják kötni a bűnözéssel. Álláspontja szerint a helyi Fidesz így akarja átvenni a szélsőjobb megoldási módjait, a probléma kezelése helyett. A problémahalmazt át akarják rakni más településekre – tette hozzá. A Fidesz-KDNP-frakció azt kezdeményezi, hogy a város „szégyenfoltjait” szüntessék meg, ez szerinte a miskolci „gettók, nyomortelepek” teljes körű felszámolását jelenti. A frakció álláspontja szerint tarthatatlanná vált a helyzet, néhány tucat család megkeseríti több ezer ember életét Miskolcon, ezért fontos a bűnözés melegágyának tekinthető gettók, nyomortelepek megszüntetése. A több ezer érintett, ha hajlandó elhagyni a tartós lakhatásra, gyermeknevelésre alkalmatlan házakat, és a város közigazgatási határán túli településeken vesz új, magasabb komfortfokozatú ingatlant, másfél-két millió forintot kaphat. A „visszaszivárgások és visszaélések elkerülése érdekében” az így megvásárolt ingatlanra ötéves elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznének be. Simon Gábor (nem az a Simon Gábor! – a szerk.), az önkormányzat MSZP-frakciójának vezetője szerint az előterjesztésben önkormányzati bérlakások szerepelnek, ezeket váltaná meg a város, amennyiben az ott élők hajlandók kiköltözni, a Lyukó-völgyben azonban nincsenek önkormányzati bérlakások. Simon ugyanakkor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy csütörtökön már egy másik előterjesztést kapnak. Varga Gergő miskolci DK-s képviselő szerint egyenesen deportálást készít elő a miskolci városvezetés. Úgy véli, a fideszes városvezetés nem tekinti Miskolc polgárának azt, aki nagy szegénységben él. Fizetni is hajlandó azért, hogy a társadalmi problémát ne kelljen megoldania, inkább az így is elszegényedő vidéki kistelepülésekre száműzné őket. A Jobbik miskolci szervezete szerint viszont azt tartja elfogadhatatlannak, hogy a városvezetés büntetés helyett kétmillió forintot adna mindazoknak, akik lezüllesztették az önkormányzati lakásokat, ha azokból kiköltöznének, és a borsodi megyeszékhely közigazgatási határán túl vásárolnának házakat. A miskolci roma önkormányzat vezetője, Váradi Gábor elmondta, hogy az ügyben velük egyeztettek ugyan, de azzal nem értenek egyet, hogy a kiköltözöknek csak Miskolc határain túl adnak lehetőséget az újrakezdésre.


Mit lehet kapni 1,5-2 millióért a környéken?

Az egyik legnagyobb hazai ingatlanportálon rákerestünk a Miskolc környéki és Borsod megyei másfél-kétmillió forintért eladó házakra és lakásokra. Kutatásunk szerint léteznek ilyen ingatlanok, azonban nincs belőlük sok, a miskolci kistérségben összesen 27 megfelelőt hozott fel a portál keresője. Például a megyeszékhelytől körülbelül 30 kilométerre délre található Emődön 1,6 millió forintért árulnak egy 1000 négyzetméteres telken álló, 2 szobás, 50 négyzetméter alapterületű házat. Öt kilométerrel délebbre 2millió forintért már egy 70 négyzetméteres, másfél szobás házat és a hozzá tartozó 2250 négyzetméter nagyságú telket vásárolhatunk. A Miskolctól keletre fekvő Bőcsön 2 millióért árulnak 2 szobás, 60 négyzetméteres házat, Hernádnémediben ugyanennyi pénzért már 80 és 85 négyzetméter alapterületű lakóépületet vehetünk. Északra, Ziliz főutcáján 1,8 milliót kóstál egy 74 négyzetméteres, három szobás parasztház. A határhoz közelebb, Szendrőlád fő utcáján 1,9 millót kérnek egy két és fél szobás, 65 négyzetméteres házért. Nyugatra mindössze egy eladó ingatlant ajánlott fel a kereső a miskolci kistérségben. A dédestapolcsányi Petőfi Sándor utcai 50 négyzetméteres, 1 szobás házért 1,9 millió forintot kér el tulajdonosa.


Egy korábbi kudarcba fulladt költöztetés

2002-ben a Pakshoz tartozó Bedőtanyán lakó mintegy 40 roma házait az önkormányzat - életveszélyre hivatkozva - leromboltatta. A fedél nélkül maradt családoknak a környék falvaiban vásároltak volna házakat, de ez ellen tiltakozások robbantak ki. Németkéren lincshangulat alakult ki, a falusiak szétverték a bedőtanyaiaknak vásárolt házat. Dunaszentgyörgyön egy ingatlant az önkormányzat gyorsan megvásárolt, mielőtt a paksi romáké lehetett volna. Fadd is megakadályozta a romák házvásárlását.