A Mazsihisz nem tágít: még mindig nem lesz közös emlékezés

Fotó: MTI/Kovács Attila

-

A Mazsihisz tartja magát korábbi döntéséhez: nem megy el idén állami rendezvényekre, és adományokkal pótolja majd az elveszített állami pénzeket. Orbán levele nem nyerte el tetszését.


A  Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) még nem válaszolt a miniszterelnök legutóbbi levelére, de értesüléseink szerint tartja magát a február 9-én meghozott közgyűlési határozatához: nem kapott megfelelő választ három kérésére (a kormány váltsa le Szakály Sándor történészt a Veritas Történetkutató Intézet éléről; ne építse meg a német megszállás emlékművét; vonja be a zsidó szervezeteket is a tervezett új holokausztmúzeum koncepciójába), így nem vesz részt a holokauszt-emlékév keretében egyetlen olyan programon sem, amelyet a kormány rendez. Egyúttal a Mazsihisz nem használja fel azokat az állami pályázati pénzeket, amelyeket a rendezvényekre, projektekre nyert el. A bojkotthoz már több olyan szervezet és magánszemély is csatlakozott, amely és aki nem tartozik a Mazsihiszhez – mint a VS.hu már kiszámolta, összesen mintegy 200 millió forintnyi összegről mondanak le a pályázati nyertesek. Értesüléseink szerint csütörtökön a Mazsihisz vezetősége egy körlevélben azt írta, hogy jövő héten hazai és nemzetközi adománygyűjtésbe kezd, mert pótolni szeretné azokat az állami pénzeket, amelyekről a Mazsihisz és a bojkotthoz csatlakozó civilek lemondtak.  

Orbán Viktor évérékelõ beszéde a Millenárison

Orbán válaszolt, az emlékmű nevébe pedig bekerültek az áldozatok is Orbán Viktor a héten a Mazsihisznek küldött levelében azt javasolta, hogy „a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után” folytatódjanak a tárgyalások, mivel pillanatnyilag a kampány miatt nincsen lehetőség higgadt párbeszédre (Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár már a megelőző hétre ígérte, hogy Orbán reagál a Mazsihisz kételyeire). Annyi engedményt azért tett a kormány, hogy egy szerdai kormánydöntés értelmében később (május végén) állítja fel a német megszállás emlékművét. Az eredeti határidő március 19-e lett volna. A kormányhatározatból nem derült ki, mi indokolta a döntést, de a Népszabadság úgy értesült, a körülmények és az előkészületek nem megfelelőek, valamint úgy látják, a szobor megosztó lenne a választások előtt. De egyáltalán nem biztos, hogy a döntés a Mazsihisz kérései miatt született. Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár ugyanis korábban arról beszélt az ATV-ben: a beton nem lenne képes megkötni annyira gyorsan, hogy elkészüljön a szobor a tervezett határidőre, a Városszíve blog pedig úgy véli, az is eltartana egy ideig, hogy annyira megerősítsék a Szabadság tér alatti mélygarázs födémjét, hogy azon megálljon egy körülbelül 18 tonnás szobor. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent 1077/2014-es (a halasztást elrendelő) rendelet egyik érdekessége, hogy már „Magyarország német megszállása áldozatainak emléket állító” emlékműről van benne szó, míg az ezzel hatályát vesztő előző (2056/2013) rendeletben még az állt, hogy az emlékmű magának a megszállásnak állítana emléket. Bár egy másik, az emlékművet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító – még hatályos – rendeletben (565/2013) továbbra is magára a megszállásra emlékezünk. Forrás: Forrás:   A Mazsihisz rosszul fogadta a húsvétos üzenetet A Mazsihisz képviselőtestületi tagjainak címzett (és szerkesztőségünk birtokába jutott) e-mailjében a vezetőség azt írta, hogy Orbán Viktor levele nem válaszolta meg a Mazsihisz kérdéseit, ezért nincs szükség újabb közgyűlés összehívására (ezen lett volna lehetőség arra, hogy a szervezet elálljon a bojkottól), a Civil Pályázati Alaptól elnyert pályázati pénezeket ezért továbbra sem fogják igénybe venni, hanem adományokból pótolják. Heisler azt írta: meggyőződése, hogy ezután a nemzetközi zsidó közélet is úgy fogja látni, hogy a Mazsihisz levetkőzte korábban kritizált „alattvalói attitűdjét”. Valószínűleg a miniszterelnöki levél fogadtatásának az se tesz jót, hogy Orbán a megírásakor nem gondolt arra, hogy egy keresztény ünnepre hivatkozik a levelében, ráadásul a zsidó szervezetek tagjaiban ez rossz emlékeket ébreszt, mert a középkor óta rendszerint a keresztény húsvét táján robbantak ki zsidóellenes vérvádak. Információink szerint az izraeli diplomácia is teljes mértékben jogosnak tartja a Mazsihisz három követelését, de pillanatnyilag nem akar beavatkozni a kormány és a Mazsihisz közötti vitába (bár Ilan Mor nagykövet csütörtöki beszédében meglehetősen kritikusan nyilvánult meg a kormány emlékezetpolitikájával kapcsolatban). Idáig még nincs szó arról sem, hogy a nagykövetség távol maradjon a kormány rendezvényeitől (ez persze nem zárja ki, hogy a jövőben valamikor ne szakadna el a cérna).

A Mazsihisz azt várja a kormánytól, hogy váltsa le Szakály Sándor történészt, aki idegenrendészeti eljárásnak nevezte a zsidók első, 1941-es deportálását. Emellett követeli a fővárosi Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű építésének leállítását és azt, hogy a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett Sorsok Háza tartalmi kialakításába érdemi beleszólása lehessen. A szervezet közgyűlési határozata szerint a Mazsihisz csak akkor vesz részt mégis az emlékév állami eseményein, „ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozat(unk) figyelembevételével változtat.” Bár Heisler András Mazsihisz-elnök a közgyűlés után még azt mondta, hogy az említett mondat elég nagy mozgásteret ad a kormánynak, mazsihiszes forrásaink mostanra úgy állnak a kérdéshez, hogy csak akkor csatlakoznak a programhoz, ha a kormány maradéktalanul teljesíti mindhárom kérésüket. A tervezett emlékművet történelemhamisításnak látják, így az nem lesz számukra elfogadhatóbb mindössze attól, hogy később készül el. - Egy hónappal a tervezett avatás előtt még egy kapavágás sem történt a Szabadság téren   A Mazsihiszen belül többeket rosszul érintett, hogy Orbán Viktor korábban nyilvánosságra hozta a Mazsihisz vezetőségének békülékeny hangú levelét, viszont arra nem vette a fáradságot, hogy válaszoljon is rá. Pedig a levélnek éppen az lett volna a célja, hogy mentőövet dobjon Orbán Viktornak: ennek köszönhetően tudott volna „arcvesztés nélkül” békülni a zsidó szervezetekkel, mondván, azok jöttek oda hozzá, nem neki kellett megtennie az első lépést.

A Miniszterelnökség meghívásos – azaz a nyilvánosság teljes kizárásával végzett – közbeszerzési eljáráson Párkányi Raab Péter szobrászművész tervét választotta ki a náci megszállás emlékművére. A javaslatot Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő hozta nyilvánosságra blogján, ő azért jutott hozzá, mert az V. kerületnek a helyszín miatt hozzájárulását kellett adnia a létesítményhez. Az emlékmű teljes magassága 7 méter lesz, két fő eleme a német birodalmi sas és Gábriel arkangyal. 13 oszlop, timpanonos és architrávos kapuzat lesz alkotja még a szobor részét. - - Az V. kerületi képviselők elé került anyagban a műleírásnál szerepel például, hogy „elnyomás és elnyomott, megszálló és megszállott jelenik meg. (…) Két kultúra jelenik meg, az egyik, mely úgy gondolja, hogy erősebb (de mindenképpen agresszívebb) fölé tornyosul, rátelepszik és lecsap a másik szelídebb, lágyabb vonalú alakra, Magyarországot képviselő, megtestesítő Gábriel arkangyal figurájára.” A szobor tervét Melocco Miklós és Benedek György szobrászművészek véleményezték és támogatták felépítését. Azt írták, „az emlékműnek hűen kell tükröznie Magyarország méltóságának és függetlenségének elvesztését, monumentalitásában ki kell fejeznie a megszállás egész nemzetet sújtó tragédiáját.” Történész véleménye az előterjesztésben nem szerepel. Ungváry Krisztián történész a hvg.hu-n január 21-én megjelent írásában szedte pontokba, hogyan hamisítják meg a történelmet ezzel az emlékművel. Az első pont, hogy az „1944-es év eseményei enyhén szólva összetettebbek annál, semmint hogy a „rossz” németek és a „jó” magyarok küzdelmeként lehetne bemutatni a történteket. Eichmann maga például el volt ragadtatva itteni élményeiről, és leszögezte, biztos hogy a magyarok a hunok leszármazottai, mert ennyi brutalitást a „zsidókérdés megoldása során” sehol másutt még nem látott. Ennyit a „szelídebb, lágyabb vonalú alak”-ról…” A történelem értelmezéséről gyakoriak a viták a közép- és kelet-európai országokban, és ezek a viták gyakran emlékművek felállításákor is fellángolnak, ezek közül korábban jónéhányról írtunk már a VS.hu-n.

Ungváry Krisztián: „Zseniális húzás”

„Zseniális belpolitikai húzás volt” – így vélekedik Ungváry Krisztián történész a HVG legújabb számában megjelenő interjúban a Szabadság térre tervezett emlékmű ötletéről. Ungváry még a mai kormányülésen történtek ismerete nélkül beszél arról, hogy akik kitalálták az emlékművet, „a legprofibb politikai kalkulációkat végezhették el, ugyanis ki tudták számolni, milyen reakciókat vált majd ki, és ebből milyen politikai profitjuk származik”. A történész szerint az ötletgazda a „választási időszakban lenyúlta a Jobbik egyik témáját, így a Jobbik kénytelen beállni a Fidesz mögé az emlékmű ügyében, tehát ebben sem tud ideológiai pozíciót elfoglalni a kormánnyal szemben”, ráadásul a baloldal és a zsidóság tiltakozása mozgósítja a kormánypárt saját táborát. Mindettől függetlenül Ungváry úgy véli, alaptalanul vádolják a kormányt sokszor azzal, hogy különböző ideológiák rabja, szerinte ugyanis semmilyen ideológiát nem képvisel a pénzszerzésen kívül.