"A magyarok aggódhatnak a paksi üzlet miatt"

Fotó: VS.hu/Balkányi László / VS.hu/Balkányi László

-

Reinhard Bütikofer, az Európai Zöld Párt társelnöke a VS.hu-nak adott interjúban cáfolja, hogy Németország vásárolna majd a paksi atomerőműből energiát. A politikus beszél a német-orosz-viszonyról, a náci múlt feldolgozásáról, és jelzi, hogy Magyarországon egyedül az LMP jogosult az Európai Zöldek nevében fellépni.


Ma Magyarországon két párt is zöldnek tartja magát. Nem sok ez a jóból? Röviddel az LMP pártszakadása előtt lettem az Európai Zöldek társelnöke, jártam akkoriban itt, Budapesten, és mindkét féllel beszéltem. Megpróbáltam őket meggyőzni, hogy talán van lehetőség együtt maradni, de láthatóan ez már túl késő volt. Tudomásul vettük a szakadást, és most mindkét pártnak meg kell találnia a maga útját. Schiffer Andrásnak többször is jeleztem, hogy az LMP számíthat az Európai Zöldek támogatására. És Jávor Benedekék? Vele is többször beszéltem, és ha a PM-nek vannak olyan témái, amelyekben segíthetünk, akkor nagyon szívesen tesszük. Mi ugyanis nem annyira intézményeket, mint inkább témákat szeretünk felkarolni – tehát ha a PM-nek vannak támogatható ügyei, témái, akkor örömmel működünk velük együtt. De ha megnézzük a két pártot, az LMP-t és a PM-et, nem hiszem, hogy olyan nagy lenne a különbség! Akár a zöld gazdasági fordulat témáját, akkor a mostani paksi kérdést vesszük, igencsak nehéz lenne a két párt álláspontját különválasztani. Az Európai Zöldek éppen azon témákat támogatják határozottan, amelyeknél az LMP és a PM közel áll egymáshoz, mert nem érdekünk a két párt szembefordítása. Eszerint a PM is az Európai Zöld Párt tagja lesz? Nem, erről nincs szó. Egy országból egyelőre elég egy párt. Most a kampányra kell koncentrálni, és aztán majd visszatérhetünk erre a kérdésre.  Egy biztos: az európai parlamenti választásokig nem veszünk fel új pártokat, nem foglalkozunk tagfelvételi kérésekkel. Tehát a májusi európai parlamenti választásokon az LMP-t támogatják, csak ők lesznek jogosultak az Európai Zöldek nevében fellépni? Igen. Schifferék használhatják a logóinkat, a közös kampányelemeket. Ha igénylik, segíteni fogjuk őket. És a PM-et? Mint mondtam, a PM nem tagja az Európai Zöld Pártnak. - - Magyarországon lesz addig egy még fontosabb szavazás. A jelenlegi felmérések szerint Orbán Viktor pártja biztosan nyeri az országggyűlési választásokat. Ön szerint ez utólagosan legitimálhatja az elmúlt négy év intézkedéseit? A demokrácia azért ennél bonyolultabb dolog. Láttunk már olyat, hogy valaki megnyerte a parlamenti választásokat, és aztán utána belebukott egy népszavazásba. Ezért lenne fontos, hogy például a magyarok népszavazáson mondhassanak véleményt arról az üzletről, amit Orbán és Putyin kötött Moszkvában. Mondjon akkor először most Ön véleményt! Szerintem a magyaroknak több okuk is lenne, hogy aggódjanak a moszkvai üzlet okán. Fel kell tenniük maguknak azt a kérdést, hogy valóban Magyarország érdeke, ha azon kevés európai ország közé tartozik, amelyek hosszú időre az atomenergiához kötik a sorsukat. Már a franciák se gondolják, hogy az atomenergia lenne az egyetlen biztos megoldás. Magyarországnak ráadásul sokkal jobb lehetőségei lennének a megújuló energiák terén, mint bármely másik szomszédjának, elég csak a szélenergiára gondolni. Azon is el kell gondolkodniuk a magyaroknak, hogy akarják-e drasztikusan megnövelni az államadósságot. Nem csak a moszkvai üzlet tartalma, de eljárása is zavaró. A nyilvánosságot teljesen kizárásával állapodott meg Orbán és Putyin. Egyelőre azonban nem túlságosan nagy a társadalmi felháborodás. Várjuk csak ki! Szerintem a magyarok nem szeretnének még jobban függeni Oroszországtól. Vlagyimir Putyin az energiakártyát játssza ki, hogy számos országot Moszkvához kössön. Gondolja, hogy a magyarok szívesen lennének Moszkva gyarmata? Orbán úr hívei Brüsszel ellen menetelnek, de szerintem a magyarok többsége orosz gyarmattá se szívesen válna. Elég Ukrajnát megnézni, és akkor láthatjuk, mit jelent orosz gyarmatnak lenni. Az ukránok elég egyértelműen mondanak erre nemet. És a magyarok legalább annyira okosak, mint az ukránok. Az ukránok viszont azt is látják, hogy az Európai Unió, de főleg Németország csak ímmel-ámmal támogatja a harcukat. Angela Merkel például elutasítja, hogy az ukrán kormánykörökkel szemben szankciókat vezessenek be. A jelenlegi berlini kormány e tekintetben teljesen megfelelően jár el. Az ukrán helyzetet nem lehet úgy megoldani, hogy kiélezzük a konfliktusokat. Nem lehet Moszkvát se teljesen kizárni, de közben határozottan képviselni kell értékeinket. Angela Merkelnek tökéletesen igaza van, amikor azt mondja, hogy az oroszokkal továbbra is beszélő viszonyban kell maradnunk. Az semmi jóra nem vezetne, ha az EU és Oroszország veszekedő házaspárként viselkedne Ukrajna kapcsán. Beszélnünk kell tehát az oroszokkal, nem fordíthatunk nekik hátat, de világossá kell tenni, meddig mehet el Moszkva. A berlini nagykoalíció új oroszügyi tanácsadója, Gernot Erler viszont inkább szépítené a helyzetet. Szerinte például a Nyugat túlságosan kritikus Oroszországgal szemben. Gernot Erler ilyenkor inkább képviseli a német szociáldemokrácia bizonyos hagyományait, mint az egész német külpolitikát. Ő valóban kicsit túl jóhiszemű Moszkvával szemben. Mert? Nézze, volt itt egyszer egy német szociáldemokrata kancellár, aki Vlagyimir Putyint tökéletes demokratának nevezte. (Gerhard Schröderre utal Bütikofer – a szerk.) Ez a jellegű vélemény, oroszpártiság mindig is jelen volt az SPD egyes köreinél. A német külpolitikára azonban ennek nincs nagy hatása. Berlin ugyanis egyre határozottabban, keményebben fogalmaz a német-orosz-viszonyban. Nincs tehát újabb német különút, Sonderweg? Nem, ilyen nincs. Nincsenek német tervek arra, hogy Európát megkerülve smúzoljunk az oroszokkal. Nézze, a lengyelek érzékenyen reagálnának bármiféle német-orosz barátkozásra, de Varsó sem érez ilyen német külpolitikai irányt. - - A magyar jobboldal viszont éppen ilyesmit sejtet, amikor a Népszabadság felé azt “szivárogtatták ki”, hogy a paksi erőműbővítés mögött a németek állnának… Hogy micsoda? Hivatalosan senki sem állított ilyesmit, de a magyar kormánykörök azt sejtetik, mintha a németek azért támogatnák Paks bővítését, mert Németország majd onnan vásárolna magának energiát. Ne haragudjon, de ekkora badarságot, ekkora hülyeséget rég nem hallottam! Ha Paks mellett már csak ilyen érvek maradtak, akkor elég siralmas lehet a helyzet. Egyesek bármit képesek hazudni, csak hogy eltussolják, mi is áll valóban a moszkvai megállapodás mögött. Ugyanis Németországnak egyáltalán nincs szüksége energiabehozatalra. Mindenki azt hitte, amikor a német kormány eldöntötte az atomerőművek leállítását, hogy majd a német gazdaság energiahiányban lesz. De éppen ellenkező a helyzet, Németország egyre növekvő mértékben energiaexportőr lett! Ha a magyaroknak például szükségük lenne energiára, a németektől olcsón juthatnak szélenergiához, noha a szélenergiát Magyarország könnyedén ki tudná használni. Aki azonban arra bazíroz, hogy majd Németországnak adna el atomenergiát, annak üzenném: nagyon rossz üzletbe szállt be. Növekedési lehetőség ma a megújuló energiákban van, ott lehet profitot termelni. Németország ezért nagyon is jól járt, hogy kiszállt az atomenergiából. A német Zöldek azonban kevéssé jártak jól vele, mert Merkel ügyesen elhappolta Önök elől a témát. Nem igaz. Merkel döntése csak azt bizonyítja, hogy mindig is nekünk volt igazunk. Amikor a CDU még az atomenergiát pártolta, mi már tudtuk, hogy nem az a jövő. Merkel döntése tehát azt bizonyította, hogy a német Zöldektől jönnek az innovatív ötletek. A szeptemberi választásokon mégis eléggé leszerepeltek. Annak egészen más okai voltak. Elkövettünk pár hibát, de az semmiképp sem hiba, hogy az atomenergiát a kezdetektől elleneztük. Harmincéves harcunk igazolódott be azzal, hogy mára a német jobboldal is elutasítja az atomerőműveket. Harminc év után kiderült, hogy mindig is nekünk volt igazunk – és ez szerfölött növelte a német Zöldek hitelességét. Az európai választásokon mégsem várható zöld előretörés.  Egyre inkább erősödik az EU-ellenesség, és még konzervatív pártok is – mint például a brit konzervatívok vagy a bajor keresztény-szociálisok – kezdenek jobboldali populista jelszavakat átvenni. Ez tény, de nem félek ettől. Nekünk az a feladatunk, hogy még határozottabban képviseljük az európai egység ügyét. Németország számára például az európai egység óriási nyereség, az eurózóna nélkül nem menne ilyen jól a német gazdaságnak. Jól felfogott német érdek ezért Európa egysége és az euró megmentése. Tehát minden nagyon szép, mindennel megvannak elégedve? Nem. Számos hibát követett el az Európai Unió, például a túl szigorú megszorítási politika nem volt helyes irány. Nemrég mondta nekem egy görög miniszter, hogy a válság kirobbanása óta, a megszorítások miatt a görög gazdasági termelés 35 százalékkal esett vissza. Így nem lehet kijönni a válságból! - - A németek erőltetik a megszorításokat. A német kormánynak valóban van felelőssége ebben, de nem lehet az egészet csak Németországra hárítani. Németország ugyanis nem Európa ura, nem minden Berlintől függ. A francia kormány is támogatta például a válságkezelés eddigi módját. Az Európai Zöldek számára azonban egyértelmű, hogy a válságot nem különutakkal, nem egyoldalú megszorításokkal lehet megoldani. Támogatnák az európai szociális uniót is? Nem megy az olyan gyorsan... Ami egyelőre reálisnak tűnik, az az európai szociális rendszerek összehangolása. Manapság néha az is gond, ha valakinek több országból van nyugdíj-jogosultsága, és ez ne vesszen el a tagállami szabályozások tengerében. Európa jövője mellett a német múlt a Zöldek másik nagy témája. Ön is abból a hatvannyolcas nemzedékből jön, amely megtörte a hallgatást a náci múlt kapcsán. Magyarországon éppen most mutatták be azt az emlékművet, amely az 1944-es megszállásra emlékeztetne. A szobron a német címerállat jelképezi a gonosz elnyomást. Elfogadható ez Ön szerint? Budapesten van már egy igen megható emlékmű – a Duna-parti cipőkre gondolok –, amely megmutatja, hogy a náciknak magyar segítőik is voltak. Az, hogy a zsidóüldözésekben magyarok is résztvettek, azonban nem mentesíti a németeket. A magyarok felelősségéről a magyaroknak kell vitát folytatniuk, ebbe német állampolgárként nem kívánok beleszólni. Németként nem ellenezhetem, ha egy ország, amely a német megszállás alatt sokat szenvedett, emlékezni akar e megszállás áldozataira. Akkor se ellenzi, ha a német címersas jelképezi a megszállást? Németként nem feladatom előírni, hogy miként, milyen módon, milyen jelképekkel emlékezzék Magyarország a német bűncselekményekre. A demokratikus Németország jelenlegi jelképeit azonban nem lehet nácigyanúba keverni. Történelmi butaság lenne a mai Németországot az akkorival összekeverni. Ugyanilyen butaság az is, amikor egyesek Hitler-bajusszal ábrázolják Angela Merkelt. Megfelelően feldolgozták a magyarok a második világháboús szerepüket? Ezt nem az én feladatom megválaszolni. A német megszállásra, a német bűnökre való jogos emlékezés azonban nem lehet ürügy arra, hogy egy ország a saját hibáit, tévedéseit elfedje. Németországban amúgy a magyarokkal szemben két érzés ismert: a szégyené és a köszöneté. Szégyenkezünk mindazért, amit a német megszállás jelentett 1944/45-ben Magyarországon, és köszönettel tartozunk a magyaroknak azért, hogy jelentősen hozzájárultak a német egység megvalósulásához. Köszönettel tartozunk azért is, ahogy Magyarországnak sikerült megbékélnie a kitelepített németséggel. Ez példaértékű, mert sajnos nem minden állam dolgozta fel ugyanígy a németek kitelepítését.

Reinhard Bütikofer

Reinhard Bütikofer, német politikus, az Európai Zöld Párt (EGP) társelnöke, az Európai Parlament tagja. 1953-ban született Mannheimban, filozófiát, történelmet és sinológiát tanult, de egyetemi diplomát nem szerzett. Fiatalon szélsőbaloldali körökben politizált, így többek között tagja volt a maoista Nyugat-német Kommunista Szövetségnek (KBW), később azonban egyértelműen szakított a szélsőbaloldallal. A német Zöldeken belül a mérsékelt, realista frakcióhoz tartozik. 2002 és 2008 között a párt társelnöke volt, 2012 óta pedig az Európai Zöld Párt társelnöke.

Európai Zöld Párt

Az európai ökológiai, főleg baloldali irányultságú pártokat tömörítő ernyőszervezet, amely a májusi európai parlamenti választásokon egységesen indul. Az amerikai előválasztások mintájára akarja a párt kiválasztani a listavezetőjét. Magyarországról egyedül a Lehet Más a Politika (LMP) tag, de a Párbeszéd Magyarország (PM) párttal is vannak eseti együttműködések. 33 európai ország zöldpártjai vannak a tagok között. Az Európai Parlamentben közös frakciót alkotnak a Zöldek a kisebbségi pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetséggel. Daniel Cohn-Bendit vezeti a közös frakciót – eddig csak Tőkés László révén volt magyar képviselőjük. Az európai zöldek frakciója az egységes Európa legelkötelezettebb hive, és elsősorban a baloldali és a liberális frakciókkal működik együtt.