A magyar külügy a csokikirályért szorít Ukrajnában

Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina

-

Martonyi János miniszter szerint lassú rendeződés várható az ukrán helyzetben, de kulcskérdés a május 25-i elnökválasztás eredményének legitimitása. A magyar külügy szerint a kárpátaljai magyarság jól járna a közvélemény-kutatásokat vezető Petro Porosenko – a Tibit is birtokló csokibirodalom vezetőjének – győzelmével.


A kárpátaljai magyarság a legérdekeltebb abban, hogy az ukrajnai elnökválasztást elismerjék, hiszen a helyi magyarok képviselői nemrégiben egy ötpontos megállapodást írtak alá Petro Porosenkóval – fogalmazott a távozó külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén. A megállapodásban szerepelnek a nyelvi jogok, az oktatás, a tömbökben élő magyarság megfelelő figyelembe vétele a közigazgatás kialakításánál, restitúciós kérdések (egyes elhurcoltak rehabilitációja), valamint a parlamenti képviselet ügye is. Mivel pedig Porosenko a biztos választók között toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat, így ha nem borul a papírforma, akkor garantált lehet a kárpátaljai magyar közösség biztonsága, valamint javulhat a helyi magyar közösség a jogi és a tényleges helyzete is – mondta Martonyi János. Az ukrán elnökválasztás esélyeiről és Petro Porosenko portréjáról ebben a cikkünkben olvashat.


A béke a magyar érdek

Martonyi János kiemelte: a magyar érdek az, hogy se fegyveres, se gazdasági háború ne legyen Ukrajnában, illetve Oroszország és a Nyugat között. Ezzel kapcsolatban az EBESZ legfrisebb menetrendjét ismertette, amely első helyen az erőszak megszüntetését, majd a fegyveresek kölcsönös leszerelését, végül pedig a kerekasztal-tárgyalások megkezdését tervezi. Megerősítette: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy ne lépjen életbe az uniós gazdasági szankciók harmadik szakasza, mert ezek a tagállamok közül Magyarországot érintenék a legsúlyosabban. Mint mondta: jelenleg nincs szó a harmadik fázis beindításáról, egyelőre csak vizsgálják ennek a hatásait. Kiemelte azt is, hogy ilyen lépést csak az uniós állam- és kormányfők konszenzusos döntésével lehet meghozni. Hozzátette: május 25-ig – hacsak komolyan nem eszkalálódik a helyzet – nincs esély a harmadik szakasz beindítására, de az unió és a magyar külügy szerint is hosszabb távon inkább lassú enyhülésre van esély.


Magyarország ott segít, ahol tud

Martonyi beszélt arról is: a „nagyon szerény” lehetőségeihez mérten Magyarország támogatja az ukrán gazdaságot. Példaként említette, hogy május 1-től beindult – igaz csekély mértékben – a fordított gázszállítás. Hozzátette ugyanakkor, ennek a lehetősége Magyarország és Lengyelország részéről korábban is adott volt, csak tavaly 1,2 milliárd köbméter gázt szállítottunk visszafelé. Emellett magyar szakértők dolgoznak az ukrán nyelvtörvény kidolgozásában, valamint az önkormányzatiság és a kisebbségi jogok elősegítésében. Martonyi János emlékeztetett arra is, hogy az Eximbank bevonásával a kormány infrastruktúrális fejlesztéseket végez Kárpátalján, ezek részleteit azonban nem árulta el.


Mi a helyzet az amerikai zsoldosokkal?

Kérdésre válaszolva az állítólagos amerikai zsoldosok ukrajnai jelenlétével kapcsolatban Martonyi János megerősítette: ez téma volt az unió külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli tanácskozásán is. Mint mondta: a fő cél, hogy minden érintett félnek le kell szerelnie, máskülönben nem lehet megállítani az erőszakspirált. Ráadásul szerinte nagyon nehéz eldönteni, hogy mely külföldi ország kezdte az ukrán erők külső támogatását. Példaként említette, hogy a konfliktus kitörését követően a békés civil lakosság hogyan tudott egyik napról a másikra légvédelmi rakétákkal lelőni helikoptereket.


Mik ezek az új szankciók? Mit mondanak az oroszok?

Vlagyimir Putyin további lépéseitől függ, hogy a nyugati országok milyen további szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben. Az Egyesült Államoknak, Egyesül Királyságnak, Németországnak és Franciaországnak rendelkezésére áll egy olyan eszköz, amellyel teljesen kizárhatják Oroszországot a nemzetközi pénzügyekből. Ez nem más, mint a Swift-rendszer – erről bővebben itt írtunk. Az orosz külügy úgy véli: a szankciók miatt nem valószínű, hogy a békefolyamat előrehalad a május 25-i ukrajnai elnökválasztásokig. Azt remélik, hogy az USA és az EU arra használja majd az ukrán kormány fölött szerzett befolyását, hogy Kijevvel elismertessék a régiók önrendelkezését.